Mozgalmasan indul a 2026-os év a gazdaságban: az Egyesült Államok és Európa ismét a vámháború szélére sodródott, Amerikában újabb támadás érte a jegybankot, a mesterséges intelligencia körüli őrület tovább tart, aki pedig teheti, inkább abba menti a vagyonát, ami már évezredek óta bevált: aranyba és ezüstbe. Mégis mire lehet ilyen első hetek után számítani, mit hoz az év a gazdaságban, miben érdemes tartani a pénzt?
Csütörtökön két nagy befektetési vállalat, a francia hátterű Amundi Alapkezelő Zrt. és a magyar Equilor Befektetési Zrt. is sajtóbeszélgetést tartott, amin ismertették az idei gazdasági várakozásaikat. A két pénzügyi cég elemzői arra számítanak, hogy a vámok fenyegetése továbbra is korlátozza majd a növekedést, de a világ fontos piacain és Magyarországon is csökken majd az infláció és javulhat a kamatkörnyezet. A világ befektetői elfordulhatnak majd az Egyesült Államoktól, hogy máshol keressenek új lehetőségeket, és miközben folytatódik az MI-robbanás, azért a gazdaság más területein is lehet majd pénzt csinálni.
Nem segítik a vámok a növekedést
Az Equilor szerint mérsékelt ütemű növekedés jellemezheti a világgazdaságot az idén. Az elmúlt időszakban újra hangsúlyosak lettek vámok a világkereskedelemben, és a geopolitikai feszültségek negatívan hathatnak a növekedésre. Ezt ellensúlyozhatják valamelyest az amerikai és ázsiai mesterségesintelligencia-beruházások, a fejlett országok költségvetési politikája és a lazuló globális pénzügyi kondíciók.
Az Egyesült Államokban az MI-szektor mellett a fogyasztás hajthatja majd a gazdasági növekedést idén. Takács András, az Equilor részvényelemzője szerint az országban kirajzolódott a K alakú gazdaság, vagyis a gazdaság különböző szegmenseinek teljesítménye szétszakad, és az erős növekedés ellenére stagnál a kevésbé tehetősek vásárlóereje. A novemberi, amerikai időközi választásokhoz közeledve ugyanakkor középpontba kerülhetnek a megélhetési kérdések, az alsóbb szinteken pedig megkezdődhet az osztogatás, ami a fogyasztás erősödéséhez vezethet. Donald Trump például már bedobta az ötletet, hogy a vámbevételekből 2000 dollárt küldene az amerikai háztartásoknak, ahogy Joe Biden tette a Covid-járvány idején. Szintén a fogyasztás erősödését segítheti, hogy májusban lejár Jerome Powell, az amerikai központi bank, a Fed jelenlegi elnökének megbízatása, akit valószínűleg egy kamatvágásra hajlamosabb személy követhet majd az elnöki székben.
Az Amundi Investment Institute fejlett piaci makromodellezési vezetője, Annalisa Usardi és elemző csapata idén és jövőre is 2 százalék körüli gazdasági növekedést vár az Egyesült Államokban, bár ha a fogyasztás a vártnál erősebben alakul, és a vállalatok a Trump „nagy, gyönyörű” költségvetési törvényében elfogadott adókedvezmények és a tőkebefektetésre vonatkozó vállalatbarát szabályok miatt többet ruháznak be, akkor a növekedés a vártnál jobban alakulhat.
Az amerikai vámok egyelőre hatástalannak bizonyultak a világkereskedelmi egyensúlytalanságok csökkentésére az Equilor meglátásai szerint, ezért Kína növekvő külkereskedelmi többlete újabb protekcionista intézkedéseket válthat ki a feldolgozóiparnak leginkább kitett országok részéről.
Az Equilor elemzői szerint Európában stabilan alakulhat a fogyasztás, amit egy esetleges orosz–ukrán tartós tűzszünet vagy békekötés, valamint a tavaly bejelentett, 500 milliárd eurós német fiskális lazítás erősíthet. Az Amundi az eurózónában 1 százalékos növekedést vár az idén, ami nem nagyon erős, de azért nem is jelent recessziót, a német beruházásoknak pedig akár nagyobb hatása is lehet, mint amivel számoltak, így nagyobb is lehet a növekedés. Persze lehet lassabb is, ha az Egyesült Államok újabb vámokat vet ki, de a cég vezető közgazdásza szerint a modelljük alapján 10 százalékos vámnövekedés nagyjából 0,2 százalékponttal lassítaná az európai növekedést, így még akkor is várható valamekkora bővülés az eurózónában, ha kiújul a vámháború.
A Trump-hatással az Equilor elemzői szerint a dollárárfolyamnál is számolni kell: egyrészt javíthatna a dollár árfolyamán, ha az Egyesült Államok megerősítené magát a világ vezető szerepében, másrészről viszont egy bizalmi töréspontot is okozhatnak a világban Trump döntései. Ez azért is jelenthetne problémát az amerikaiaknak, mert az amerikai kötvények 33 százalékát jelenleg uniós és brit szereplők birtokolják. (A kötvények és az energia zsarolási potenciáljáról itt írtunk.)
Trump megnyilvánulásai ugyanis korábban már okoztak kilengéseket az árfolyamban, de úgy látják, hogy ez mára finomodott, így „most már sokkal kevésbé ugrik rá a piac, ha valamit kiír” az amerikai elnök.
Az Amundi makromodellezési vezetője arra számít, hogy mindezek miatt 2026-ban is folytatódik majd az a trend, hogy a befektetők elmozdulnak az amerikai eszközöktől – vagy legalábbis diverzifikálni akarják befektetéseiket – és világszerte új lehetőségek után néznek.
Annalisa Usardi is a dollár gyengülését várja, legalábbis az első félévben. Utána, ha az EKB is kamatot vág, a dollár valamennyit erősödhet az euróval szemben. Az elemzők alapvetően úgy gondolják, hogy a dollár gyengülésének az időszakát látjuk, igaz, az árfolyamokat nagyban befolyásolhatja majd az új Fed-elnök függetlensége is. A magyar devizára átkanyarodva: az Equilor elemzői szerint decemberben a forint esetében is megtörtént a fordulat, már túl vagyunk a csúcson, így idén inkább 390 forint környékén mozoghat az euró.
Háttérbe szoruló infláció, csökkenő kamatok
Az Egyesült Államokban a maginflációs termékkör (vagyis az erősen ingadozó árú termékektől megtisztított csoport) és az élelmiszerek okozhatják elsősorban az inflációt, a vámok hatása pedig az első félévben tetőzhet az Equilor szerint. Az eurózónában az energiaárak állnak annak hátterében, hogy a headline (vagyis az ingadozó árú komponenseket is figyelembe vevő) infláció a kitűzött cél körül ingadozik. Az elemzők ugyanakkor úgy gondolják, hogy egyre inkább háttérbe szorul az inflációs probléma. Arra számítanak, hogy az Európai Központi Bank idén nem fog lazítani a monetáris politikáján, és tartani fogja a jelenlegi, 2 százalékos irányadó rátáját. A Fedtől ugyanakkor három kamatcsökkentésre is számítanak 2026-ban.
Az Amundi elemzői ezzel szemben úgy látják, hogy az eurózóna lassú növekedése miatt a tavalyi 2 százalék után idén 1,7 százalékos lehet az infláció, ami az EKB-t is kamatvágásra késztetheti, akár kétszer is. Annalisa Usardi a Fedtől két kamatvágásra számít. Mint mondta, ehhez valószínűleg Trump politikai nyomásgyakorlására sem lesz szükség, a makrogazdasági számok is erre vezetik majd a Fed új elnökét és a monetáris döntéshozókat, mivel az infláció enyhén csökkenhet, a munkaerőpiac pedig továbbra is gyenge.
Ennél turbulensebb lehet az idei év az állampapírpiacon, ahol a fejlett országok GDP-arányos államadóssága az évtized végére már a második világháború alatt látott szintet is elérheti. Az adósság fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak, és a növekvő állampapír-kínálat miatt magas szinten ragadhat a hosszú lejáratú állampapírok hozama, ami miatt felerősödhet a nemesfémek és az alacsonyabb államadósságú országok állampapírjainak menekülőeszköz-szerepe.
Az általános piaci várakozásnál pesszimistábbak az Equilor szakértői, akik 2 százalékosra becsülik 2026-ra a magyar GDP-növekedést
(szemben például az OTP-vel, ami 2,5 százalékot becsült a héten). A tavalyi gyenge, nagyjából 0,5 százalékos eredmény után idén az új gyártói kapacitások, és a bérdinamika miatt emelkedő fogyasztás is segíthetik a gazdasági növekedést. Továbbra is maradtak azonban nehézségek: „a kockázatok tekintetében a gyenge külső kereslet az, ami rányomja a bélyegét a magyar gazdaság teljesítményére” – fogalmazott Aradványi Péter, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője. Úgy gondolja, hogy a kormány a szűk költségvetési mozgásteret elsősorban a fogyasztás élénkítésére fordítja, ezért az érdemi beruházásösztönzésére csak akkor lehet számítani, ha sikerül hozzáférni az uniós forrásokhoz. Az Equilor szerint a költségvetési hiány idén 5,2 százalékon, jövőre pedig 4,6 százalékon alakulhat. „A hitelminősítés szempontjából arra számítunk, hogy a bóvlit mindenképpen elkerüljük” – tette hozzá az elemző.
Az Equilor úgy számol, hogy Magyarországon az infláció éves átlagban 3,5 százalékon alakulhat, ez pedig a Magyar Nemzeti Bank számára már az első negyedévben teret nyithat a kamatcsökkentés előtt. Óvatos megközelítésre számítanak a jegybanktól: idén és jövőre is 3-3, egyenként 25 bázispontos kamatcsökkentést várnak. Ez alapján az idei év végén 5,75 százalék, míg a 2027-es év végén 5 százalékos lehetne az alapkamat.
Az elemzők szerint még mindig jó üzlet a mesterséges intelligencia
„2026-ban is két számjegyű hozamokra számítunk a nemzetközi tőzsdéken” – mondta Takács András, az Equilor részvényelemzője. A részvényelemző úgy gondolja, hogy a technológiai színtéren jelentkező nagyhatalmi rivalizálás elsősorban a mesterséges intelligenciát és az azt közvetlenül kiszolgáló iparágakat fogja támogatni, de a kereskedelmi feszültségek és az ellátásbiztonság előtérbe kerülése miatt az infrastruktúra, az energetika, és a hadiipar területén is nyílhatnak új lehetőségek.
„Továbbra is azt látjuk, hogy nagyobb a kereslet, mint a kínálat, mind a csipek oldalán, mind az egyéb MI-eszközök és szoftverek tekintetében” – mondta az MI-szektorról Takács. Az MI működéséhez az infrastruktúrát is fel kell építeni, ezek a beruházások pedig valószínűleg idén is pörögni fognak az elemző szerint.
Annalisa Usardi is arra hívja fel a figyelmet, hogy az MI-boom a techszektoron, azon belül is a „csodálatos hetesként” emlegetett legnagyobb techcégeken kívül is sok gazdasági lehetőséget teremt, így nemcsak a technológiai vállalatokba lehet érdemes fektetni. A mesterséges intelligencia fejlesztések és alkalmazások rendkívül energiaigényesek, így az energiával foglalkozó cégeket is felhúzhatják, ahogy azokat a gyártó cégeket is, amelyek annak az MI-infrastruktúrának a nagy részét építik, amelyekbe jelenleg a legtöbb beruházás érkezik. Mindezek miatt az Amundinál arra számítanak, hogy 2026-ban zárul majd az olló a nagy techcégek és az egyéb vállalati papírok értéke között, a techcégeké valamelyest csökken, a többi amerikai részvényé növekszik, és középen találkoznak.
Ha már MI, fel kell tenni a kérdést, hogy lufi fújódik-e a tőzsdén, vagy sem.
Usardi szerint az mindenképpen igaz, hogy jelenleg túl sok pénzt fektetnek a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégekbe és általában ebbe a területbe, de arra számít, hogy ez lassan, fokozatosan épül majd le, nem hirtelen pukkan ki. Azt, hogy miért megy most ennyi pénz erre a területre, nem annyira valamilyen piaci mánia indokolja, hanem az, hogy a vállalatok úgy érzik, ha most nem hozzák meg a szükséges beruházási döntéseket, amelyek 5-10 év múlva térülnek majd meg, akkor később már túl késő lesz.
Ami a magyar tőzsdét illeti, az Equilor részvényelemzője a BUX-tól 10 százalék feletti hozamot vár. A magyar blue chipek, azaz a négy nagy magyar tőzsdei cég, az OTP Bank, a Mol, a Richter Gedeon és a Magyar Telekom körül több olyan kérdés is akadt, ami jelentősen befolyásolja, hogy mennyit fognak érni középtávon a részvényeik. „Az OTP-ről már nehéz úgy beszélni, mint egy magyar vállalat. Ez egy nemzetközi vállalat” – fogalmazott Takács. Az elemző szerint a cég jól diverzifikált, és sok országban is működik, de az orosz–ukrán háború alakulását így is megérezhetik a bank részvényei. A háború elhúzódása miatt ugyanis az OTP-nek külön engedélyekre lenne szüksége ahhoz, hogy kihozza a pénzét Oroszországból. Ez pedig komoly kockázatot jelent, mivel a bank nyereségének körülbelül húsz százaléka származik az országból. A Richter középtávú teljesítményét Vraylar 2.0 gyógyszerük második fázisának eredménye határozhatja meg, míg a Molnál a szakértők szerint az lesz a fő kérdés, hogy mennyiért is tudják megvenni a szerbiai NIS olajcég egy részét.
A fémek közül sem csak aranyba érdemes fektetni
2025 volt az arany éve: az ára csaknem 66 százalékkal nőtt éves alapon. Idén eddig folytatódott a növekedés, az unciánkénti ár szerdán már meghaladta a 4800 dollárt. Az Equilor szerint ez 2026-ban is kitarthat, mivel a gyengülő dollár, a csökkenő amerikai kamatok és a globális pénzügyi feszültségek is a nemesfém malmára hajtják a vizet. Az ezüst még az aranynál is sikeresebb évet zárt tavaly, miután összesen 102 százalékkal nőtt az értéke 2025-ben.
Buró Szilárd, az Equilor pénzügyi innovációs vezetője szerint azonban nem egyértelmű, hogy merre tart az ezüst ára, mivel a brutális emelkedés után egy korrekció is elképzelhető az árfolyamban. A szakértő úgy látja, érdemes lesz figyelni a nem nemesfémek csoportját is, ugyanis az olyan anyagokra, mint a réz, a nikkel, vagy az alumínium, az elektrifikáció és a zöld gazdaság kapcsán is egyre nő az igény. Annak ellenére ugyanis, hogy folyamatosan bővül ezeknek az anyagoknak a felhasználási területe, korlátozottak a kitermelési lehetőségeik. Tavaly ezek az anyagok is történelmi növekedést értek el: a réz ára 42 százalékkal, az alumíniumé 17 százalékkal, a nikkelé pedig 9 százalékkal nőtt az év során.
