A mesterséges intelligencia használata 2026-ra teljesen mindennapossá vált, egyszerűbb online keresésektől kezdve a gyereknevelési tanácsadáson át a kissé bizarr Jézus-csetbotig egészen szélesre nyílt a lehetőségeink választéka, pedig még a végtelen mennyiségű kamuvideó generálásához használt szoftvereket nem is említettem.
A kialakult környezetben nem meglepő, hogy az MI-t fejlesztő techcégek bevétele szárnyal, rengeteg pénz irányul a szektorba. Ennek fényében talán még annak hallatán sem dobunk hátast, hogy a legnépszerűbb és legszélesebb körben ismert csetbot, a ChatGPT mögött álló OpenAI újabb nagy tőkebevonásra készül, miután egy év alatt több mint háromszorosára növelte a bevételét 2025-ben.
A Bloomberg írt arról, hogy 50 milliárd dollárnyi tőkét vonna be az OpenAI, az amerikai cég vezérigazgatója, Sam Altman a napokban a Közel-Keleten tárgyal egy újabb, nagyszabású tőkebevonásról. A lapnak nyilatkozó források szerint így a cég piaci értéke a közeljövőben elérheti a 750-800 milliárd dollárt. (Forintban ez 240-260 ezer milliárd.)
Ha a számok ezt mutatják, miért tartana attól bárki is, hogy darabjaira hullik a techcég? A válasz egyszerű: bár valóban rengeteg bevételhez jut a vállalat, közben a feltételezett vesztesége is egyre nő, és egyáltalán nem biztos, hogy hosszú távon bírni fogja a beruházási versenyt a többiekkel, például a gigantikus pénzhegyeken ülő Google-lel, aminek Gemini modellje egyre meggyőzőbb, és a cég szinte végtelen összeget tud fejlesztésbe ölni.
Hogy pontosan mekkora az OpenAI vesztesége, azt nem tudni – a cég még nem vonult tőzsdére, így nem köteles megosztani az üzleti adatai összes részletét –, de egyre több tőzsdei szakértő kételkedik abban, hogy a cég által felszívott hatalmas összegek valaha meg fognak térülni.
„A piac kockázatot képes árazni, de káoszt nem”
Az OpenAI nem bízza a véletlenre, az elmúlt években milliárdokat kalapozott össze, hogy legyen elég pénze a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez szükséges technológiára, például csipekre és adatközpontokra, illetve szakértőkre. A mostani tőkebevonás körüli tárgyalások még korai szakaszban járnak, így a végleges összegek változhatnak, de a cél egyértelműen az, hogy a cég megőrizze előnyét az egyre szorosabbá váló technológiai versenyben.
Az optimista kilátásaikat a cég tavalyi üzleti beszámolója is tükrözi. Az OpenAI pénzügyi igazgatója, Sarah Friar szerint a cég éves bevétele 2025-re meghaladta a 20 milliárd dollárt, szemben a 2024-es 6 milliárd dollárral. Friar elmondása szerint a ChatGPT napi és heti felhasználóinak száma folyamatosan rekordokat dönt.
Ezzel egy időben viszont sok pénzügyi szakember egyre szkeptikusabb a mesterséges intelligenciába ömlő gigantikus befektetésekkel, de főleg azzal, ami az OpenAI-nál folyik. A napokban George Noble ismert amerikai befektető arról nyilatkozott, hogy közeledhetünk az MI-buborék kipukkanásához. Noble Az OpenAI a szemünk előtt hullik darabjaira címmel posztolt az X-re, bejegyzésében azt írta, „évtizedek óta figyelem, hogyan mennek tönkre cégek, és minden figyelmeztető jel megvan” az OpenAI-nál:
Noble az 1980-as években kezdett el dolgozni a Fidelitynél, ami a világ egyik legnagyobb vagyonkezelője. Ő indította el a cég első nemzetközi alapját, a Fidelity Overseas Fundot, ami több éven át az Egyesült Államok legjobban teljesítő alapja volt, majd később létrehozott egy kétmilliárd dolláros hedge fundot.
Noble szerint az MI körüli hype a csúcson jár, a versenytársak felzárkóznak, az alacsonyan csüngő gyümölcsök korszaka véget ért, romlik a pénzügyi megtérülés. Szerinte a fejlesztések ma „aránytalanul sok pénzt és energiát igényelnek”, miközben a hozam egyre kisebb, az OpenAI pedig jelenleg hatalmas veszteségeket termel, és csak hosszú évek múlva lehet nyereséges.
„A Microsoft saját pénzügyi jelentései szerint az OpenAI egyetlen negyedév alatt 12 milliárd dollárt vesztett. A Deutsche Bank becslései szerint a vállalat nyereségessé válása előtt a kumulált negatív cash flow 143 milliárd dollárra rúg. Elemzőik egyértelműen fogalmaznak: a történelem során még egyetlen startup sem működött ilyen mértékű veszteséggel” – részletezte a borús helyzetet Noble. Szerinte a cégen belül is tudják, hogy rossz a helyzet, Altman tavaly decemberben egy belső memóban azt írta alkalmazottaknak, hogy hagyjanak félbe mindent, „mert a Google Gemini 3 megeszi az ebédünket”, vagyis elkezdett beelőzni a piacon.
A befektető azzal zárta a posztját, hogy az MI-hez kötődő nagy techcégekkel érdemes óvatosan bánni, mert az árfolyamok elszakadtak a cégek valós teljesítményétől. A geopolitikai és kereskedelmi konfliktusok még több kockázatot jelentenek a techcégekre, a piac pedig „képes kockázatot árazni, de káoszt nem”.
Erre a gondolatmenetre csatlakozott rá Michael Burry hedge fund menedzser, aki szerint a mesterséges intelligencia virágzása hatalmas buborék, amit semmi sem tud megakadályozni abban, hogy kipukkanjon, és magával rántsa a tőzsdét és a gazdaságot.
A nagy dobásból ismert befektető shortolná a céget, ha az jelen lenne a tőzsdén
Burry egyike volt azon befektetési szakembereknek, akik előre jelezték a 2007-es amerikai jelzáloghitel-válságot, ami később jelentős szerepet játszott a 2008-as globális gazdasági válság kialakulásában. Onnan is ismerős lehet a neve, hogy az ő személye inspirálta A nagy dobás című, Oscar-díjas film életrajzi ihletésű főszereplőjének karakterét, akit Christian Bale alakított.
„Ez nem meglepő, és nem fog véget érni az OpenAI-jal – írta Burry az X-en Noble állításaira reagálva. – A világ leggazdagabb vállalatai által elköltött és hitelezett összes tőke nem fog elegendő időt vásárolni – a mániákus viselkedés definíciója szerint.
A kormány minden eszközt bevet majd, hogy megmentse az MI-buborékot, hogy megmentse a piacot, hogy megmentse a gazdaságot. A probléma túl nagy ahhoz, hogy meg lehessen menteni”
– írta Burry, visszájára fordítva az előző nagy válságkor a bankszektorral kapcsolatban elterjedt „too big to fail” kifejezést. Ez azt jelenti, hogy bizonyos piaci szereplők egyszerűen túl nagyok ahhoz, hogy az államok hagyhassák őket bedőlni, mert az óriási hullámokat verne a gazdaságban – a menedzser azonban a jelek szerint úgy gondolja, hogy az MI-ben felgyűlő tőke már olyan volumenű, hogy nem lesz lehetőség állami oldalról mentőövet nyújtani, ha borul a modell.
Burry egyébként gyakran bírálja az OpenAI-t, december elején a 2000-es dotkomlufi idején virágzó vállalatokhoz hasonlította a céget. Akkoriban rengeteg olyan internetes cégbe fektettek be óriási összegeket, amiknek nem volt valós bevételük és nyereségük. Amikor kiderült, hogy sok cég nem életképes, a lufi kipukkant, ami tőzsdei összeomláshoz és rengeteg cég csődjéhez vezetett. „Az OpenAI a következő Netscape, aminek a sorsa megpecsételődött, és ami hatalmas összegeket veszít” – írta Burry.
Korábban a Substackon azt taglalta a befektető, hogy meglepődött, hogy a startup „több milliárd dolláros infrastrukturális versenyt indított el”, és ha az OpenAI nyilvános társaság lenne, akkor shortolná.
Ezt a technológiát sokkal könnyebb megérteni, mint, mondjuk, a metaverzumot vagy a blokkláncot
Arról, hogy mennyire érdemes a mesterséges intelligenciás fejlesztésekbe tenni a pénzünket, megoszlanak a vélemények. Az Egyesült Államok nyolc legértékesebb tőzsdei cége jelenleg mind techcég, amik hatalmas összegeket fektetnek az MI-be. Egyenként is több mint ezermilliárd dollárt érnek, együtt pedig több mint 22 ezer milliárdot, így érthető módon sokak gondolataiban felmerül a szektor, amikor befektetési lehetőségek után keresgélnek.
Az évindító Téma-adásunkban Tunkli Dániel, az Accorde Alapkezelő befektetési igazgatója az MI-lufiról azt mondta, a mesterséges intelligencia kétséget kizáróan meghatározó marad majd a következő évtizedben, szerinte egyelőre nem vagy csak kis mértékben lehet buborékról beszélni. Idővel azért ez tovább fújódhat, különösen mert még egyáltalán nem egyértelmű, hogy a tőkepiacon melyik cégek fognak kijönni győztesként, és fogják tudni pénzre váltani a mesterséges intelligenciás befektetéseiket. A pénzcsinálási potenciál viszont általánosan megvan a technológiában.
„Általában a befektetési ciklusok évtizedekben mérhetők. Ha nagyon jóindulatúak vagyunk, akkor a harmadik événél tartunk ennek a ciklusnak […]. Mindenki érti, hogy ez mennyivel jobb technológia, mint a metaverzum, és azt is mindenki érti, hogy mennyivel könnyebben értik az emberek, mint a blokkláncot.”
Tunkli szerint akkor kell majd jóval óvatosabban közelíteni az MI-hez, amikor az egy exponenciálisan felívelő szakaszba ér, és az MI-fejlesztésekkel foglalkozó techcégek, például az OpenAI és társai tőzsdére lépnek egy potenciálisan magas árazás mellett.
A Telex több év eleji eseményen is részt vett, ahol pénzintézetek munkatársai elemezték a 2026-os kilátásokat, befektetői lehetőségeket. Az OTP elemzői szerint a techszektor egésze, valamint a mesterséges intelligenciához kapcsolódó technológiák az idén is izgalmasak lesznek, bár hozzátették, hogy elsősorban a félvezetőgyártókban látnak potenciált. Az Equilor és az Amundi elemzői sem számítanak semmi drasztikusra 2026-ban, de olyan lehetőséget felvetettek, hogy kipukkadás helyett lassan, fokozatosan épül majd le az MI-hype. A vállalatok fokozott költekezését e szerint az értelmezés szerint nem annyira a piaci mánia indokolja, hanem az, hogy úgy érzik, ha most nem hozzák meg a szükséges beruházási döntéseket, amelyek 5-10 év múlva térülnek majd meg, akkor később már túl késő lesz.
