Csak a szokásos: ha Japán, akkor gazdasági mélyrepülés
Rendkívül gyengén teljesít a japán gazdaság. A japán GDP mindössze 0,1 százalékkal bővült a tavalyi év utolsó negyedévében, ami érdemi elmaradás volt a 0,4 százalékos elemzői konszenzushoz képest. A növekedés évesített negyedéves üteme 0,2 százalékon alakult, jelentősen alulmúlva az 1,6 százalékos elemzői várakozást – írta az Equilor elemzése. Éves szinten a GDP 0,2 százalékkal bővült. Természetesen ez az adat is végül a várakozások alatt maradt.
A japán gazdaság ugyan a pozitív GDP-adattal elkerülte a technikai recessziót, de nem nőtt érdemben a japán háztartások fogyasztása, az export sem indult be, vagyis a japán gazdaságot mind a belső, mind a külső kereslet gyengesége sújtja, így egyre nagyobb nyomás nehezedik az újonnan megválasztott kormányra. Az adatok hatására a jen gyengült a dollárral szemben, a tőzsde visszaesett, és az elemzők továbbra is 75 bázispontnyi kamatemelésre (vagyis a gazdaság további hűtésére) számítanak a jegybank márciusi kamatdöntő ülésén.
A sok negatívumnak egyetlen pozitívuma lehet, a korábban legendásan drága ország lassan megfizethető célponttá válik az európai turisták számára is, hiszen a jen folyamatosan gyengül. Jelenleg 100 jen 208 forint, tíz éve még 250 forintot kellett adni 100 jenért, és gondoljuk el, hogy közben mekkora forintinfláció volt azóta. Bármennyire is furcsa, Japánba csak ki kell jutni, de ott már a magyar pénztárcának is megfizethető az élet.
Japán mélyrepülése az elmúlt három és fél évtizedben döbbenetes, az 1990-es években a világ 10 legértékesebb cége közül mindig legalább 5, de olykor 7 is japán volt, főleg bankok, de például a Toyota is ott volt már az elitben. 1989. december 29-én 38 916 ponton állt a Nikkei japán tőzsdeindex, jelenleg 56 806 pont, ez azt jelenti, hogy évente mindössze 1 százalékot hozott egy japán részvénybefektetés annak, aki végig az indexben ült. Igaz, éppen az elmúlt 12 hónap nagy fellendülést hozott, a Nikkei 45 százalékot emelkedett, vagyis azt is lehet mondani, hogy az index 35 évig stagnált, de az utolsó 12 hónapban jól teljesített. A Fool.com cikkéből az is kiderül, hogy ennek egy új, jóval befektetőbarátabb szabályozás volt az oka.
A hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek a japán csodától voltak hangosak, az idősebbek emlékezhetnek mekkora „menőség” volt a sok japán autós cég, a Toyota, a Honda, a Nissan, a Mitsubishi vagy az elektronikai márkák, a Sony, a Panasonic, a JVC, a Hitachi, a Nintendo vagy a Toshiba. A cégek innováltak, exportáltak, a japán bankok nagyon alacsony kamatok mellett mindenkit hiteleztek, gigantikus lett a mérlegfőösszegük, ezért is lettek a világ legnagyobb cégei. Csak aztán amikor a Bank of Japan, a japán jegybank kénytelen volt kamatot emelni, a vállalatoknak komoly teher lett a sok adósság, és beindult egy csődhullám. A japán válság voltaképpen azóta tart, ezzel a modern kori fejlett gazdaság talán leghosszabb kríziséről beszélhetünk, amelyet az új adat alapján már megint nem sikerült legyőzni.
