Nem, nem lesz ezer forint a benzin attól, ha nem jön olaj a Barátság vezetéken

A kormány és propagandája hetek óta sulykolja, hogy ezer forint körüli benzinár jöhet Magyarországon, ha hosszabb távon nem indul meg a szállítás a Barátság kőolajvezetéken. A csütörtöki kormányinfón aztán Gulyás Gergely részleteiben is kifejtette, mire alapozzák a brutális benzinár-emelkedésről szóló jóslataikat. A Telex által megkérdezett energiapolitikai szakértő, Deák András György szerint viszont azok a tényezők, amelyeket a miniszter említett, nem kellene, hogy a benzinkutakon is meglátszódjanak. Ettől még valóban lehet költsége annak, ha hirtelen, kényszerből kell átállni az orosz olaj helyett valami másra.

Gulyás Gergely a kormányinfón azt mondta, hogy az uráli és brent olaj közötti különbség szerinte legalább 13 dollár, de ha a piaci árat nézzük, ott 20 dollár fölötti különbség, és ha Magyarország nem tud orosz olajat venni, akkor finomított olajat kell vennie, ez még tovább növelheti az árat. Ráadásul az uráli olaj hiánya szerinte a közép-európai piacon olyan nyomást hoz létre, ami fel fogja hajtani az árakat, ezért olyan benzinár is kialakulhat, amit Magyarországon még soha nem láttunk. Itt kapásból több tényezőt, több hatást említ a Miniszterelnökséget vezető miniszter, amiket érdemes szétszálazni.

A Molnak és a kormánynak fáj, vagy az autósoknak?

Ahogy Deák András György a Telexnek elmagyarázta, a brent és uráli olaj közötti különbség nem kellene, hogy befolyásolja a benzinárakat, mert azt már most sem érzik az autósok. A két olajfajta közötti különbség a Mol nyeresége, amit viszont a kormány, ahogy ezt Gulyás Gergely is elmondta a kormányinfón, 95 százalékban megadóztat. Vagyis ha a Mol nem tud uráli olajat vásárolni, az az olajcégnek és a kormánynak fáj, mert a cégnek kevesebb profitja lesz, amit a kormány nem tud extraprofitadóként elvenni. A magyar autósok már most sem érzik igazán, hogy az uráli olaj annyival olcsóbb, egy nemrég megjelent jelentés szerint ugyanis Magyarországon például 18 százalékkal drágább a benzin, mint Csehországban. A Mol viszont 30 százalékkal növelte az árbevételét a háború alatt.

Gulyás Gergely ehhez még hozzátette, hogy a kormány a Mol nyereségéből beszedett összeget a rezsivédelmi alapba teszi, vagyis ha nincs orosz olaj, az a rezsicsökkentést veszélyezteti, ennek azonban végképp semmi köze ahhoz, hogy mennyibe kerül teletankolni egy autót. Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársa szerint pedig ez, a brent-uráli spread lenne a legnagyobb költségelem, amivel számolni kellene, ha nem jönne orosz olaj.

Vannak más tényezők is, amelyek árnövelő hatásúak, amelyeket mondjuk nevezhetünk logisztikai költségeknek. A Barátság vezetéknek Oroszországból Százhalombattáig jön az olaj, ha viszont a tengeren kell vásárolni, akkor ott tankerről le kell csapolni, vezetékbe vezetni. Ráadásul a tengeri olajat a Mol finomítói csak sokkal rosszabb hatékonysággal tudják feldolgozni, mert nem végezték még el a szükséges fejlesztéseket. Mindez emeli az árakat, de a szakértő szerint ez csak pár százalékos növekedés lehet.

A harmadik tényező pedig az, amire Gulyás Gergely is utalt, hogy ha benzinhiány alakulna ki az országban, akkor értelemszerűen emelkednének az árak. Ilyen esetben Deák András György szerint először az történne, hogy leállna az üzemanyagexport (ez részben már most is történik, Magyarország nem szállít már dízelt Ukrajnának, bár erre politikai, nem gazdasági érveket hozott fel a kormány). Ha pedig továbbra is hiány lenne, akkor külföldi szereplők lehetőséget látnának a magyar piacban, és adott esetben cseh vagy osztrák finomítókból is érkezne üzemanyag az országba, bevonzaná ezeket a cégeket a nagyobb marzs. Deák szerint ez is pár százalékos emelkedést generálhat.

Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője a Telexnek még szeptemberben azt nyilatkozta, literenként 20–40 forinttal dobhatná meg az üzemanyagok árát, ha hirtelen leállna a Barátság vezeték, és külföldről kellene elegendő üzemanyagot behozni a magyar piacra.

Fejlesztés van, csak nem elég gyors

Az elég valószínű, hogy a Mol százhalombattai finomítója jelen állás szerint elég rossz hatékonysággal és drágán tudna feldolgozni nem uráli olajat, aminek nagyrészt technikai okai vannak. Kőolajból ugyanis több fajta van, amelyek másképp viselkednek, más eszközök kellenek hozzájuk. A közel-keleti olaj például nagyon savas, így azt olyan tartályokban kell tartani, aminek a fala bírja az ilyen savas anyagokat. Az uráli olaj nem ilyen, így a százhalombattai tartályok sincsenek arra felkészülve, hogy mondjuk sok közel-keleti olajat fogadjanak be, ha az lenne épp elérhető. A Mol finomítójában persze különböző olajfajtákból ki tudnak keverni az urálihoz hasonló olajat, de ehhez adott esetben drágább olajfajtákat kell megvenniük.

A szakértő szerint a Mol nem siette el azokat a fejlesztéseket, amelyekkel többféle olajat is föl tudnának dolgozni. Ez nem azt jelenti, hogy nem történik semmi, de az ilyen változtatásokat a normális karbantartási munkák mellett végzik, így az lassabban történik. Átfogóbb fejlesztésekhez, mint amilyen mondjuk a tartályok cseréje, le kellene állítani a finomítót, amit a Mol érthetően nem lépett meg, hiszen akkor nem tud pénzt keresni. Most viszont látszik, hogy miért lennének fontosak az ilyen változtatások, mert valójában csak a szerencsén múlt, hogy nem 2022-ben érte találat a Barátságot.

A Mol eddig 80 milliárd forintot költött a szükséges fejlesztésekre, Szabó Szabolcs, a Mol-csoport Downstream üzletágának ellátásilánc-menedzsmentért felelős szenior alelnöke ekkora összeget említett az Indexnek, hozzátéve, hogy még nagyjából ugyanennyi pénzt bele kell fektetni a projektbe. Pletser Tamás korábban 500 millió euróra (ez közel 190 milliárd forint mai árfolyamon) becsülte az átálláshoz szükséges fejlesztések összegét a Mol százhalombattai és pozsonyi finomítójánál amiket másfél év alatt végre lehetne hajtani.

Gulyás Gergely a kormányinfón az EU nyakába varrta, hogy a Mol finomítója még nem állt át, amikor azt mondta, kormány igényelt az EU-tól plusz forrásokat a finomító fejlesztésére, de ezeket nem kapták meg. Deák elmondása szerint ez nem valamiféle Magyarországgal szembeni rosszindulat jele lehet, mert szinte minden ország kért ilyen támogatást, és szinte senki nem kapott. Ennek az az oka, hogy az Európai Bizottság már nem nagyon szeret fosszilis energiával kapcsolatos fejlesztésekre pénzt adni, még akkor sem, ha ellátásbiztonságról van szó. Ez nem azt jelenti, hogy nem volt néha engedékeny az EU, Németország például felmentést kaphatott az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alól, így a német költségvetés támogathatott ellátásbiztonsági beruházásokat. Itt viszont az állam nem pénzt kért.

Magyarországon viszont nem feltétlenül amiatt maradtak el a fejlesztések, mert nem volt rá elég forrás (a Molnak az utóbbi években még a különadó befizetése után is százmilliárdos profitjai maradtak), hanem mert nem volt hozzá elég politikai akarat. A Mol már a háború kezdete óta emlegeti, hogy nagyjából mennyi idő és pénz lenne szükséges az átálláshoz, de valószínűleg nem éreztek nyomást a kormánytól, hogy ezt meglépjék.