Csalók és top üzleti körök is felbukkantak az ingyenes szigetelési program körül, ami gőzerővel beindult, aztán megállt
2025 végén mintegy 50 ezer háztartás kapott Magyarországon teljesen ingyen padlásfödém-szigetelést, 2026-ban pedig legalább újabb 35 ezer. Legalábbis Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára ezt posztolta a LinkedInen, amikor bemutatta a Takarékos Otthon Program elnevezésű állami kezdeményezést.
A piac szereplőivel, kivitelezővel, állami szakemberrel, megrendelővel beszélgetve kiderült, hogy annyira gyorsan haladnak a munkák, hogy vélhetően azóta már 40 ezer háztartáson is túl van a program, és hamar meglehet az idei 50 ezer, vagyis összesen 100 ezer is. Mindez azonban zavart is keltett a piacon, ahol fontos szereplők jelentős csapatokat állították rá a munkára, majd azzal szembesültek, hogy az idei évre finanszírozható keretek már az év elején kimerülnek.
Egy ilyen födémszigetelés 3-4 szakembernek 2-4 óra munka, vagyis egy brigád egy nap akár három, de esetleg négy házat is leszigetelhet, miközben a végeredmény megfoghatja az ingatlan fűtésienergia-felhasználásának negyedét. A kivitelezők nagyon szeretik ezt a munkát, hiszen még marketinggel, ügyfélszerzési költségekkel, anyaggal és munkadíjjal is marad a 7-800 ezer forintos megbízáson 20-25 százalékos haszonkulcs.
Mindjárt bemutatjuk, hogy mekkora pénz van ebben a rendszerben, de azért gyorsan rögzítsük, hogy a lakosság itt tényleg ajándékot kap. A visszajelzések alapján az ügyfelek elégedettek is, hiszen azt tapasztalták, hogy kevesebb gázzal vagy tűzifával fűthető fel a ház, komfortosabb lett a hőérzet, és összességében javult az otthonok használati élménye – mondta a Telexnek Juhász Attila, a programban aktív egyik cég, a Piramis Építőház Kft. tulajdonosa.
A program állami szereplői úgy kalkulálnak, hogy éves szintre vetítve 100-110 millió köbméter földgáz importját spórolta meg Magyarország ezzel a programmal, de a 2027-ig tartó intenzív szakaszban még annyi szigetelés készülhet el, hogy az éves szinten 200 millió köbméter földgáz-megtakarítás is reális lehet. Mindez szép és jó, de ahol nagy munkáról és sok pénzről (három év alatt mintegy 150 milliárd forint) van szó, ott természetesen a csalók is megjelentek, és persze a NER legerősebb körei is fantáziát láttak a programban.
Az EKR lényege
A program, amiről beszélünk, vagyis az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR), az egyik legfontosabb hazai lakossági energiamegtakarítási program lett, más hasonló programokhoz képest sokkal hatékonyabban fogja meg az energiafogyasztást, hiszen egy általánosabb otthonfelújítási támogatásban nem csak energiafogyasztást csökkentő elemek vannak. A Másfélfok összefoglalója alapján a kemény tél ellen a legjobb védekezés az épületfelújítás, és ebben a tárgykörben négy kiemelt lakossági támogatás érhető el jelenleg: a Vidéki Otthonfelújítási Program, az Energiahatékonysági Otthonfelújítási Program, az Otthoni Energiatároló Program és az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer.
Az EKR eredendően uniós program, amelynek révén a hazai energiakereskedők, áram-, gáz- és üzemanyag-kereskedők elsősorban lakossági energiamegtakarítási programokat dotálnak. A gáz- és áramkereskedők 2025 második felében az eladott energia 2,3 százalékát, 2026-ban 1,4 százalékát, 2027-ben 1 százalékát, majd évente 0,5 százalékát költik kötelezően erre.
Az a szabály, hogy a kereskedők (például az MVM-csoport, a MET-csoport, az E.ON, a CEZ, az Audax, kisebb részt az üzemanyag-kereskedők) az általuk kereskedett energiamennyiség függvényében úgynevezett hitelesített energiamegtakarításokat (HEM) vesznek. Összesen vagy 600 kötelezett van, hiszen akár egy családi benzinkút-üzemeltető is energiakereskedő, de azért a piac eléggé koncentrált.
Ezek a HEM-ek jelképezik a végfogyasztóiknál (elsősorban a lakosságnál) az energiamegtakarítási projekteket. Tehát nem az állam adja közvetlenül a pénzt, de ő szervezi meg, hogy az energiakereskedők valóban finanszírozzanak ilyen projekteket, illetve ő szabályozza az ellenőrzést (auditálást) is. Annyiban persze
a program finanszírozása is nagyrészt „állami”, hogy mivel a lakossági áram- és gázkereskedelemben egy állami cég, az MVM Next a főszereplő, a programot nagyjából 65 százalékban az MVM-csoport fizeti.
Csalók kíméljenek!
A program pozitív részére még visszatérünk, de előbb mutassuk be az árnyoldalt is. Ha valahol sok pénz bukkan fel, mindig kemény feladat a csalók, a kóklerek kiszűrése. Részben olyanokról van szó, akik bemutatják a lakosságnak, a kivitelezőknek a nagy lehetőséget, aztán csak mímelik a munkát, vagy nem fizetik ki az alvállalkozóikat, a munkásaikat. Vagy akár olyanokról is, akik semmit nem csinálnak, csak megpróbálják fals dokumentumokkal eladni az el sem végzett szigeteléseket.
A büntetőjogi kategória alá eső csalókat mindig nehéz teljesen kiszűrni, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), illetve az energiatanúsítványokat kiadó Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az Energiaügyi Minisztérium koordinációja alatt nagyon jó eredményeket ért el a fehérítésben. Az üzemszerűen csaló vállalkozásokat sikerült visszaszorítani, és ebben az is segített, hogy az elégedetlen lakosságtól, vagy a piac tisztességes szereplőitől is sok bejelentés érkezett a kóklerekről.
A csalók módszereiről amúgy színes sztorikat hallani, például volt olyan csapat, ami úgy spórolt anyagot, hogy szépen lerakta a szigetelést egy fénykép erejéig (mivel az elvégzett szigetelést dokumentálni kell), majd felszedte és vitte a következő padlásra. Ehhez persze valamennyit, jellemzően pár tízezer forintot fizetett is azoknak a – jellemzően fejletlenebb régiókban élő – háztartásoknak, amik partnerek voltak ebben. Akadt, aki le sem tette a szigetelést, csak mesterséges intelligencia segítségével állított elő fotókat akár elhunyt emberek ingatlanjaira lejelentve a munkát. Jó sokan fel is háborodtak, amikor kiderült, hogy az ő nevükkel vagy már nem élő hozzátartozóik nevével visszaéltek.
Akadt, aki valóban kapott ugyan megkeresést egy szolgáltatótól, de aztán valójában nem kérte a szolgáltatást, nem fogadta a mestereket, mégis lejelentették. Olyan csalók is lebuktak, akik egy szigetelést három különböző szögből lefotóztak, majd három projektnek próbálták a képeket dokumentálni. Tipikus visszaélés volt az anyagmennyiség kispórolása, vagyis amikor volt ugyan munka, de valójában nem helyezték le a megfelelő szigetelőanyag-vastagságot.
A 2025-ös törvényi szabályozás ezen érdemben szigorított – mondta Juhász Attila. Egyrészt megszűrte, hogy milyen szakmai referenciák birtokában lévő auditor hitelesítheti a HEM-eket (majdnem 200 auditor van a jegyzékben), másrészt kötelező elvárás lett, hogy az auditor a szigetelt épületek minimum 10 százalékát személyesen, utólag is ellenőrizze. Emellett szigorodott a dokumentáció, és az auditálásnál a bizonylati, számlaadási fegyelem is nagyobb súlyt kapott. A NAV mindenesetre ezt a csalást komolyan veszi, az éves ellenőrzési tervébe is külön belevette ezt a feladatot.
A legvagyonosabb üzleti körök is rámozdultak
Ebben a sokszereplős játékban a legmagasabb üzleti körök is fantáziát láttak, ők elsősorban amolyan integrátorok, vagyis akik összepárosításban segítenek, kvótákat kapnak az energiakereskedőktől, amit feltöltenek háztartásokkal, és kivitelezőkkel, akik elvégzik magát a munkát. Tehát az összetett modellben ott van
- a háztartás, ahol meg kell valósítani a munkát;
- a kivitelező, aki valójában megcsinálja a szigetelést;
- az integrátor, aki kapcsolatot létesít az energiakereskedő és a kivitelezők között;
- az auditor, aki ellenőriz;
- az energiakereskedő, aki fizet; és végül van
- az állam, ami szabályoz és betartatja a szabályokat.
Kutakodásunk során a piacon nagyon sok céget megismertünk, vannak közöttük kisebb regionális csoportok, de hat nagyobb munkaszervezőt is tudtunk azonosítani. Vannak legalább ketten, akik valóban a szigetelési szakmából érkeztek. Egyikük a tőzsdén jegyzett Masterplast Nyrt. építőanyag-gyártó cég, amely X-Bau néven és az Ingyenesszigeteles.hu portált működtetve van jelen a piacon. Ennek a csoportnak van födémszigetelési, de homlokzatszigetelési megoldása is. Másikuk, a Piramis Építőház is szakmabeli, de nem gyártó, hanem építőanyag-kereskedő, Juhász Attilának a cége, aki az ÚjHázból, illetve az ÉVOSZ-ból is ismert.
A szervezők, integrátorok között már találunk a NER-hez sorolhatót, mint például a Finicro nevű cég, ami immár az MBit Zrt. tulajdonában van. Ez Mészáros Beatrix, vagyis Mészáros Lőrinc lányának az érdekeltsége, és a csoport Viria márkanévvel van jelen a piacon. Az Eubility-csoportot a piaci szereplők Tiborcz István érdekkörébe sorolják, a cégre és a födémszigetelésre nincs ugyan nyilvános találat, de a szakmabeliek szerint fontos integrátor ez a cég is. A HVG korábban arról is írt, hogy erre a piacra lépett Bessenyei István (Sarka Kata férje) is egy Carambola Trade nevű vállalkozással.
A szervező kategóriából a GVSX Szolgáltató Kft. Csányi Sándor, Nagy György és Sípos Gyula érdekeltsége, ők a Get Eco Energyvel dolgoztak együtt. És végül létezik egy Eron nevű cég, amely szintén évek óta ott van a piacon, annyit hallottunk róluk, hogy ők a Mol-csoporttal fűzhetik szorosabbra a kapcsolataikat.
A programot állami oldalról ismerők szerint természetesen fel lehet vetni kritikaként, hogy milyen sűrűsödés van a piacon, és valóban lehetnek olyan körök, amelyek jó lobbihelyzetben vannak az állami MVM-csoportnál a megbízásokért. Cserébe viszont az is igaz, hogy a fenti körök legalább valóban elvégzik a munkát. Vagyis biztosan jól keresnek, de nem csalók vagy a kóklerek.
A födém a király
A lakosság oldaláról a teljes program úgy néz ki, hogy a háztartások ingyen vagy nagy támogatással tudnak energiafogyasztást csökkentő programokat (például födémszigetelést, homlokzatszigetelést, fűtésmodernizációt, nyílászárócserét) megvalósítani.
Ezek közül a kialakult gyakorlatban a padlások födémszigetelése volt eddig messze a legnépszerűbb (a HEM-ek döntő része, több mint 90 százaléka ebből eredt), de kisebb mértékben kezdődtek homlokzatszigetelési munkák is, amelyek jóval összetettebbek és időigényesebbek. Illetve többen légkondik telepítésébe fogtak fűtéskorszerűsítés címszó alatt – ez nem feltétlenül fog meg energiát (hiszen az ilyen hűtési, fűtési rendszereket a felhasználók nyáron is használják, így végül összességében akár több energiát is fogyaszthatnak), de annyi előnyük azért van, hogy csökkentik a földgázfogyasztást és energiaszegénységet is. Míg utóbbi fogalom korábban elsősorban arra vonatkozott, ha valaki nem tudta télen megfelelően fűteni a lakását, a globális felmelegedéssel elkezdett az is bejönni a képbe, ha valaki nyáron nem tudja megfelelően hűteni a lakását.
De a lényeg azért a födém. Az EKR-program 1 négyzetméter födémszigetelésre nagyjából 0,46 GJ energiamegtakarítást számol el, a folyamat során három réteget, párazáró fóliát, üveggyapotot és páraáteresztő fóliát alkalmaznak. A lakosságnak ez ingyen van, hiszen egy átlagos födémszigetelés HEM-értéke 600-800 ezer forint, ebből a vállalkozónak kijön az anyagköltsége és a munkadíja, a lakosságtól már nem is kell pénzt kérnie. A CEEGEX tőzsdén látható, hogy a HEM-ek ára változó, de nagyjából 17 ezer forint/GJ, vagyis egy födémszigetelés akár 850 ezer forintot is érhet.
Egy átlagos magyar ház födémszigetelése évi 50 GJ energiát takarít meg, illetve óriási előny, hogy a lakosság önerő nélkül talál megvalósítókat. Ha pedig egy ingatlant megfelelően szigetelnek, az nemcsak rövid távú energiamegtakarítás, hanem évről évre segíti a magyar energiamérleget.
Az EKR kezdetén az energiakereskedők még sok olyan tevékenységet számolhattak el energiamegtakarításként, amelyek kétséges hatékonyságúak voltak (vezetési oktatófilmeket, gumik állapotának ellenőrzését és hasonlókat), de szerencsére ezen már túl vagyunk. Tibor Dávid, a Masterplast Nyrt. elnök-vezérigazgatója szerint az elmúlt időszakban valódi minőségi fordulat történt: a rövid távú, kisebb hozzáadott értékű intézkedések helyett a tartós, strukturális épületenergetikai felújítások kerültek előtérbe. Ez hosszú távon csökkenti az energiafelhasználást, javítja az épületállomány állapotát és érdemi klímavédelmi eredményt hoz.
A födémszigetelések mellett valamennyire elkezdett kialakulni a homlokzati hőszigetelések piaca is. Ebben a szegmensben a legnagyobb program a Hungarocell Felújítási Program, amit a Masterplast szervez. Itt a lakosság számára nem minden ingyenes, csak az anyagok, vagyis a szigetelőanyag, a vakolat, a ragasztó, az ágyazóanyag, illetve az üvegháló, ez nagyjából a költségek 30 százaléka, míg az összetett munka elvégzése 70 százalék. Tibor Dávid szerint ezek a beruházások jellemzően 3–6 hónapos átfutásúak, nagyobb önerőt, több előkészítést és kivitelezési kapacitást igényelnek, ugyanakkor lényegesen nagyobb energetikai hatással is járnak.
Azt több piaci szereplő is elmondta, hogy szakmai szempontból a legnagyobb értéket azok a projektek képviselik, amelyek az épület teljes termikus burkát korszerűsítik – vagyis nemcsak a padlásfödémet, hanem a homlokzatot is érintik. A padlásfödém 100 százalékos és a homlokzatszigetelés 30 százalékos támogatásával átlagosan is kihozható egy 40-45 százalékos támogatási arány, amivel akár a fűtési költség fele is megfogható.
Nagyot lehetett kaszálni az alapanyagon is
A program hatalmas megrendelést jelent az üveggyapotot is gyártó, a tőzsdén jegyzett Masterplastnak, amely 2025 negyedik negyedévében története legnagyobb forgalmát érte el.
Tibor Dávid elmondta a Telexnek, hogy a forgalomnövekedés 80 százaléka a programból származott.
A cég szerencsi üveggyapotgyára már működött, így a saját gyártási háttér, illetve a tudatos készülés (készletfelhalmozás) is segített. A jelenlegi trendek alapján a cégvezető arra számít, hogy 2026-ban a HEM-hez kapcsolódó aktivitás döntően az első negyedévre koncentrálódik, ugyanakkor az alacsonyabb kamatszint és az épületek energiahatékonyságának fontossága miatt a cégvezető abban is bízik, hogy a felújítási piac más szegmensei aktívak maradnak.
Mint a program egyik szervezőjétől hallottuk, eredetileg sokan egyiptomi, török, vagy közelebbi (román, szerb, szlovén) anyagokat használtak, amely még a magasabb szállítási költséggel is megérhette, de a minőségi feltételek szigorításával ma már több a belföldi gyártású anyag. Sőt, valamennyire anyaghiány is fellépett a rohammunkák idején, de azóta azt is sikerült orvosolni.
Erőltetett menet, majd leállás
Az EKR-program berobbantásának első, sokak által alábecsült eleme az ügyfelek felkutatása volt – mesélte Juhász Attila. Meg kellett találni azokat a háztartásokat, ahol nincs szigetelve a födém, a padlás megfelelő (járható) állapotban van, és a tulajdonos hajlandó lepakolni, mert nagyon sokan lomtárként használták a padlást.
Papíron ez egyszerű, hiszen ingyenes szolgáltatásról beszélünk, a gyakorlatban pont ettől volt nehéz, mert az emberek jelentős része elsőre nem is hitte el és bizalmatlan volt. Azután, ahogy terjedt a program híre és egyre többen látták, hogy a szomszédnál, ismerősnél valóban megtörtént a kivitelezés, a bizalom gyorsan nőtt. A program főleg a fejletlenebb régiókban népszerű, ahol korábban egyáltalán nem volt szigetelés, a nagyobb városokban, vagy a fővárosban eleve jobb minőségű az ingatlanállomány.
Sok jellemzően vidéki kistelepülésen az önkormányzatok és a polgármesterek is beszálltak a program népszerűsítésébe.
Meglepő módon a kivitelezői kapacitás volt a legkisebb gond, mert az építőipar most nem a legszebb napjait éli. Volt bőven szabad munkaerő, és a padlásfödém-szigetelés a legtöbb építőipari munkához képest kevésbé igényel speciális műszaki szaktudást.
2025-ben összességében erőltetett menetben megvalósult 50 ezer szigetelés, most két, legfeljebb három hónap alatt megvalósulhat ugyanennyi, vagyis elfogyhat a 2026-os mennyiség is. Mindez okozott is némi zavart a piacon.
A nagy munka ugyanis csak 2025 vége felé indult be: hiába volt jó nagy a kötelezettség (sok ingatlant kellett szigetelni), a különböző részletszabályok, rendeletek elég lassan készültek el. A tényleges szigetelések így csak szeptemberben, de valójában inkább októberben kezdődhettek. Végül mégis sikerült a teljesítés, gyorsan és hatékonyan szerveződtek meg a csapatok. Októberre összeálltak az ellátási láncok, novemberre pedig már magas fordulatszámon pörgött a födémszigetelési piac.
Sőt, olyannyira jól sikerült a munka, hogy 2026-ban egy kicsit ez ütött vissza: többen falnak mentek amiatt, hogy felpörögtek, nagy csapatokat állítottak fel, de a nagy átvevő, vagyis az MVM már annyi 2025-ös HEM-et megvett, hogy ezek közül sok munkát csak 2026-ban tudott figyelembe venni (a munka csak akkor igazolható, ha az energiahivatal elfogadta a HEM-et). Az MVM nem akart egyedül igazságot tenni, a fent felsorolt nagy cégek között kiosztotta a feladatokat, vagyis azt, hogy kitől mennyi kvótát vár. Ez viszont zavart keltett a piacon: a szereplők elkezdtek kifogyni a kvótából, van, akinek már az olvasható az oldalán, hogy a kivitelezés jelenleg szünetel. Emiatt az érintettek részben egymásnak is mentek, részben pedig azt próbálták elérni, hogy az állam még több HEM eladásában segítsen nekik.
A kormány – nem bevallottan, de valószínűsíthetően – a választásra is lőtt, vagyis nem azon dolgozott, hogy 2026-ban egyenletesen oszoljon el a munka. Ehelyett minél több szigetelést szeretett volna a választás előtt befejezni. Emellett persze szakmailag is szólhatnak érvek, hiszen minél hamarabb elkészül a szigetelés, annál hamarabb csökkenhet az energiafogyasztás.
Ugyanakkor a kormány meghatározott egy arculati kézkönyvet is, amely szerint a kivitelezőknek minden kerítésre ki kell tenniük egy táblát arról, hogy
„Az épület korszerűsítése a Takarékos Otthon Program keretében valósult meg”.
Vagyis az állam pont akkorra érezte meg a marketingüzenetet a rendszerben, és kezdte el hirdetni a Takarékos Otthon Programot, amikor ráadásul az embereknek a nagy hidegben meg is tetszett. Csak éppen ekkor már nem volt szufla a rendszerben, mert már nem nagyon maradt kvóta, vagyis a szereplők már nem bízhattak abban, hogy az ő HEM-jüket még átveszik. Ennek ellenére némi aktivitás még mindig van, ám amíg az MVM nem hoz előre vásárlásokat, vagyis nem vesz 2027-es célra HEM-eket, addig nem nagyon várható finanszírozott munka.
