Az elmúlt 24 év második legmagasabb hiányát szedte össze a magyar költségvetés februárban

Februárban az államháztartás központi alrendszere 2139,1 milliárd forintos hiánnyal zárt – írja gyorstájékoztatójában a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Ez azt jelenti, hogy két hónap után máris az éves hiánycél felénél tart a költségvetés, mivel a 2026-os költségvetés egész éves pénzforgalmi hiányterve 5445 milliárd forint.

A központi alrendszeren belül:

  • a központi költségvetésnek 2010,1 milliárd forint lett a hiánya;
  • az elkülönített állami pénzalapok 32,9 milliárdos többlettel zártak;
  • a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 129,6 milliárd forintos hiányt mutattak.

A Portfolio.hu szerint a 2139 milliárd forintos mínusz a legmagasabb februári deficit, 2002 óta csak egyetlen egyszer volt magasabb a havi mínusz, 2020 decemberében (2250 milliárd forint). Idén januárban 32,3 milliárd forintos többlettel zárt az államháztartás központi alrendszere, ezzel együtt az első kéthavi deficit 2106,8 milliárd forint.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Facebook-bejegyzésben reagált a friss adatokra. A miniszter azt írta, a költségvetésben minden a tervek szerint alakult, és a kormány úgy képes támogatni a családokat és nyugdíjasokat, hogy „a költségvetés stabil és rendezett marad”.

Az NGM közleménye szerint az idei évi februári költségvetési egyenlegét több tényező is rontotta.

  • 13. havi nyugdíj kifizetése, valamint a 14. havi nyugdíj 1. heti részlete.
  • A 40 év alattiak szja-mentességének élesedése.
  • Családi adókedvezmény duplázásának utolsó eleme, ez januártól élt, de februárban kézbesítették a nagyobb összeget az érintetteknek, emiatt a pénzforgalomban szintén a februárt érintett.
  • A csed, gyed és az örökbefogadói díj kedvezménye.

Ezeken felül az otthontámogatások kifizetései is jelentősen befolyásolják. A közalkalmazottak 1 millió forintos otthontámogatására mintegy 160 milliárd forintot fordítottak februárban. Az is megjelent a februári költségvetési kiadásokban, hogy a kormány idén emelte a közszférában dolgozók bérét. A kulturális közfeladatot ellátók bére 15 százalékkal, a szakképzésben dolgozó oktatóké és a pedagógusoké 10 százalékkal nőtt januártól. 15 százalékos mértékben emelkedett a kisebb települések önkormányzatainak és a kormányhivatalok köztisztviselőinek bére is.

Fontos tudni, hogy a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium az ilyen beszámolóknál a pénzforgalmi hiányról számol be, ami azt jelenti, hogy egy adott időszakban ténylegesen mennyi pénz folyt be az államkasszába, mínusz az az összeg, amit kifizettek abból. Ezzel párhuzamosan a Központi Statisztikai Hivatal közöl eredményszemléletű hiányt, aminél alaposabban utánaszámolgatnak, hogy melyik bevételt és melyik kiadást pontosan melyik időszakra kell vonatkoztatni.

A KSH ezt negyedévenként közli, legutóbb 909 milliárd forint hiánnyal zárta 2025 harmadik negyedévét a magyar kormányzati szektor. Ez 95 milliárd forinttal, vagyis 0,2 százalékponttal rosszabb az egy évvel korábbi adatnál.

A már hagyományosnak számító választás előtti osztogatások miatt idén várhatóan viszonylag nagy, 5 százalék körüli lehet a költségvetési hiány, ha érdemben növekedni tud a gazdaság. Ha a kormány így folytatja a túlköltekezést, akkor 2027-ben komoly megszorításokat kell majd eszközölnie – állítja a többek között Varga Mihály jegybankelnökből és Windisch László számvevőszéki elnökből álló Költségvetési Tanács.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!
További élő árfolyamok!