Elszállt az olaj ára, a stratégiai tartalékok felszabadításáról tárgyalnak a G7-országok pénzügyminiszterei
A globális olajárak továbbra is meredeken emelkednek, bőven 100 dollár felett járnak, mivel az eszkalálódó amerikai–izraeli–iráni háború miatt félő, hogy tartósan leáll a szállítás a Hormuzi-szoroson keresztül.
A brent típusú nyersolaj ára hordónként 119,50 dollár közelébe emelkedett, majd visszaesett 108,5 dollárra, így is 17 százalékos pluszban tartózkodik. Az amerikai West Texas Intermediate (WTI) nyersolajkeverék határidős ára 16,5 dollárral, vagyis 18,2 százalékkal emelkedett, és hordónként 107,4 dollárba kerül. A brent 27 százalékkal, a WTI pedig 35,6 százalékkal emelkedett a múlt héten, mielőtt a legutóbbi ugrások bekövetkeztek.
Az Egyesült Államokban körülbelül 20 százalékkal emelkedtek az olajárak, 2022 júliusa óta ez a legmagasabb szint az országban. Az olajár emelkedésére reagált Donald Trump, az amerikai elnök a Truth Social-oldalán azt írta: „Az olajárak rövid távú csökkenése gyorsan bekövetkezik majd az iráni nukleáris fenyegetés megszüntetése után. Ez nagyon kis ár az Egyesült Államok, a világ, a biztonság és a béke érdekében. Csak a bolondok gondolnak mást!”
A G7-országok pénzügyminiszterei és a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője hétfőre megbeszélést hívott össze, hogy a közel-keleti konfliktus miatt megugró olajárak letöréséről tárgyaljanak. A megbeszélés központi témája a tagállamok stratégiai olajkészleteinek összehangolt felszabadítása lesz, a Financial Times szerint az Egyesült Államok mellett ezt két másik G7-ország is támogatja. A tervek szerint a tagállamok összesen 1,2 milliárd hordónyi tartalékának jelentős részét, nagyjából 300-400 millió hordót dobnák piacra a válság enyhítése érdekében.
A Hormuzi-szoros blokádja a világ olaj- és földgázellátásának legalább 20 százalékát érinti, ami globális zavarokat okoz. A térség meghatározó országai, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Irak, Kuvait és Irán visszafogja vagy teljesen leállította a kitermelést egyes olajmezőkön, mert a szállíthatatlan nyersolaj feltorlódott, a tárolóik pedig lassan megtelnek. A bizonytalanság miatt az olajárak elszálltak, a hajnali kereskedésben már több mint 20 százalékos drágulást mértek.
A térségből érkező energiaszállítások ekkora mértékű akadályoztatása azzal fenyeget, hogy világszerte jelentősen megdrágul az élet a fogyasztók és a vállalkozások számára. A hírek hatására Dél-Korea tőzsdéje zuhanni kezdett, a kereskedést fel is függesztették napközben, valamint az ország 30 év után először fontolgatja az üzemanyagárstop bevezetését.
Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ügyvezető igazgatója arra figyelmeztetett, hogy a hosszan tartó közel-keleti konfliktus komoly veszélyt jelent a világgazdaságra és a piacokra, ezért a döntéshozóknak fel kell készülniük egy bizonytalanabb korszakra és egy „új normára”. Számításai szerint az energiaárak tartós, tízszázalékos emelkedése érezhetően növelné a globális inflációt, és lassítaná a gazdasági növekedést.
Orbán Viktor miniszterelnök is reagált az olajárrobbanásra, hétfő délelőtti Facebook-bejegyzésében azt írta, összehívta a védelmi és az energiabiztonsági tanácsot.
