Az Otthon Startot igénylők több mint fele 35 év alatti az OTP szerint
Nyugodtabb, egyenletesebb év várható idén az ingatlanpiacon. Ugyan idén is lesz áremelkedés, jóval kisebb várható, mint tavaly, ami összességében a lakáspiac túlárazottságának csökkenését okozhatja – többek között erről volt szó az OTP-csoport éves ingatlanpiaci sajtótájékoztatóján. Az OTP szakértői úgy látják, jelenleg inkább saját célra vásárolnak a vevők, és az Otthon Starttal vásárolók 55 százaléka 35 alatti.
Mozgalmas volt a tavalyi év az ingatlanpiacon. Év elején az állampapírok kamatfizetése, az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások átmeneti felhasználhatósága és az állami támogatások fűtötték a piacot. Tavasszal ez alábbhagyott, de július elején bejelentették az Otthon Startot, ami újabb löketet adott a piacnak – vázolta a helyzetet Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
A kínálat azonban nem tudta követni a kereslet gyors növekedését, ami miatt az ingatlanárak is jelentősen megemelkedtek. Miután szeptember-októberben tetőzött a kereslet, az év utolsó két hónapjában csökkent a forgalom, és korrekció is történt az ingatlanárakban.
„2026-ban a lakáspiacon egyfajta normalizálódás, nyugodtabb és egyenletesebb működés várható” – mondta Valkó Dávid. Az elemző szerint ugyanakkor továbbra is kockázatokat hordoz a nemzetközi geopolitikai helyzet, és a választási évek elejére egyébként is jellemző a piaci bizonytalanság. A magyar lakáspiac túlárazottsága tavaly meghaladta a 25 százalékot, de a lassuló áremelkedés és a bővülő kínálat 2026-ban már javíthat ezen az arányon.
„Nem lennék meglepve, ha lennének olyan területek, ahol idén csak egy százalékos árnövekedés lenne” – mondta. Az elemző szerint mindenképpen drágulással kell számolni, de ez nem egyenletesen fog bekövetkezni: lesznek olyan területek, ahol akár 15–20 százalékos is lehet az árnövekedés, míg országosan ugyanez 10 százalék környékén alakulhat 2026-ban.
A fejlesztői aktivitás erősödését jelzi, hogy míg 2024-ben csak 29 darab ötvenlakásosnál nagyobb projekt értékesítését kezdték meg újonnan a fővárosban – amiből mindössze 21 volt százlakásosnál is nagyobb –, addig tavaly már 55 ilyen beruházás volt, köztük 39 olyan, ami száznál is több lakással rendelkezett.
Az OTP Ingatlanpont adatai szerint a 2026 januárjában és februárjában eladott ingatlanok átlagára országosan 7 százalékkal volt alacsonyabb tavaly decemberhez képest. Míg országosan 39,4 millió forint volt országosan az eladott lakások átlagára, addig Budapesten már 66,2 millió forint lett az átlag. A lakások négyzetméteráraiban a budapesti régióban stagnálás volt megfigyelhető, a keleti és nyugati régiókban enyhe árcsökkenés történt. A családi házaknál a délkeleti régió kivételével mindenhol növekedés volt megfigyelhető.
Az Otthon Start a fiatal lakásvásárlókat is megmozgatta, akik egyedül vagy a szülők segítségével vették meg az első ingatlanjukat. A hitelfelvevők 53 százaléka ugyanis 35 év alatti volt – mondta Kasziba Erika, az OTP Bank lakáshitelek üzletfejlesztéséért felelős szakmai vezetője. Az Otthon Start keretében az OTP a tavalyi év végéig 295 milliárdnyi hiteligényt fogadott be, ami 43 százalékos piaci részesedést jelentett a banknak. A teljes lakáshitelezési piac tavaly 1969,96 milliárd forintot tett ki, a szakértők idén is 2000 milliárd forint környékén várják az eredményt.
Az OTP-csoporthoz tartozó Zenga ingatlanhirdetési portál saját adatai szerint októbertől mérséklődés volt megfigyelhető a lakásárak drágulásában. Ez Futó Péter, a Zenga elemzési vezetője szerint először Budapesten volt megfigyelhető, az országos adatok csak novembertől követték ezt a trendet.
Az idei év elején már jóval visszafogottabb volt az aktivitás az ingatlanpiacon, csak február elején érkezett az újabb élénkülés. „2026 első adatai alapján stabil kínálat és lassuló áremelkedési dinamika mellett a kereslet fokozatos erősödése látható, amelyben szerepet játszik, hogy a korábban kiváró vásárlók közül egyre többen igyekeznek kihasználni az Otthon Start Program lehetőségeit” – mondta Futó. Míg tavaly a befektetők voltak a piac meghatározó szereplői, a befektetési célú lakásvásárlás megtérülése idén már jóval alacsonyabb, és az Otthon Start Program hatására az albérletek iránti kereslet is mérséklődött, ami miatt csökkent a befektetők aránya is.
Futó Péter szerint ezt jól mutatja az is, hogy jelenleg a legtöbben, az esetek 67 százalékában a családi házak iránt érdeklődnek a Zenga ingatlanhirdetési platformján, míg ugyanez téglalakásoknál 24 százalék, panellakásoknál pedig 10 százalék. Ráadásul míg az idei év első 9 hetében a panelok és téglalakások iránti érdeklődés 9-9 százalékkal csökkent a tavalyi év azonos időszakához képest, addig a családi házaknál közel 20 százalékos volt a növekedés. A vevők most nagyobb arányban keresik a jó állapotú, felújított, újszerű lakásokat, mint ahogy az az Otthon Start előtt jellemző volt. Ez Futó Péter szerint azzal is magyarázható, hogy a befektetőkkel ellentétben az első lakásvásárlók kevésbé fognak olyan ingatlant venni, amivel még munka van.
Az újonnan épített lakások terén nem produkált túl jó eredményt az elmúlt években a magyar piac. Míg a legutóbbi csúcson, 2020-ban 28,2 ezer új lakás épült Magyarországon, a tavalyi évben csak 12 ezer. A kínálatot erősítheti azonban a kereslet tavalyi megugrása, a 300 milliárd forintos Lakhatási Tőkeprogram, és az a rendelet is, ami kiemelt beruházássá nyilváníthatja az Otthon Start-kompatibilis lakóparkok építését. Az OTP szakértői szerint a kínálat már idén is kisebb növekedésnek indulhat, de a látványosabb bővülés inkább 2027-ben lesz megfigyelhető.
A nagyvárosokban továbbra is korlátozott az alkulehetőség, és még mindig túlárazottság tapasztalható az új ingatlanfejlesztéseknél az alacsony kínálat miatt. Pélyi András, az OTP Ingatlanpont ügyvezetője szerint az új fejlesztések piaci tapasztalatai azt mutatják, hogy sok beruházás inkább magasabb ársávban kerül a piacra – még akkor is, ha emiatt a projektek nem lesznek teljes mértékben kompatibilisek az Otthon Start Programmal. Pélyi szerint a fejlesztők különböző csoportokra lőnek, és a következő években a műszaki tartalom lesz az egyik kulcselem, ami nagy különbségeket eredményezhet majd a fejlesztések között.
