A Legfőbb Ügyészség a Magyar Nemzeti Bank ügyében az eddig a rendőrség által folytatott nyomozást ügyészi hatáskörbe vonta, közölte az ügyészség kedden. A további nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség folytatja le. Arról, hogy a nyomozást ügyészségi hatáskörbe vonják, Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész kedden határozott, derül ki a közleményből.
Az ügyészségi közleményben részletesen levezették, mi ennek az oka, azt írták, a büntetőeljárási törvény a nyomozást két részre osztja: felderítési és vizsgálati szakaszra, ahol a választóvonalat a gyanúsítotti kihallgatás jelenti. A felderítési szakaszban a nyomozás ura a nyomozó hatóság, a nyomozás tervezése, a nyomozási cselekmények ütemezése, a gyanúsítás a nyomozó hatóság feladata és felelőssége. Hozzátették, hogy az ügyészség a nyomozás ebben a szakaszban kizárólag a nyomozati cselekmények törvényességét vizsgálhatja, a büntetőeljárási törvény nem teszi lehetővé, hogy nyomozati cselekmények elvégzésére utasítást adjon, vagy a nyomozás menetét célszerűségi szempontok alapján meghatározza.
A közleményben az áll, hogy a Fővárosi Főügyészség rendszeresen kért tájékoztatást az ügyben a nyomozó hatóságtól, hogy törvényességi felügyeleti jogait gyakorolni tudja.
„A nyomozó hatóság legutóbbi tájékoztatása alapján arra a következtetésre jutott, hogy – az eddig elvégzett nyomozati cselekményeket is figyelembe véve – a továbbiakban a nyomozás szakszerűsége és időszerűsége ügyészségi nyomozás keretében biztosítható”, írták.
Magyar Péter leendő miniszterelnök, a Tisza Párt elnöke a Facebookon reagált a hírre, posztjában arról írt, hogy szerinte a „legfőbb ügyész megvárta még a Nemzeti Bank kirablói lelépnek a lopott szajréval. Semmit nem tett. Aztán egy év késéssel az ügyészséghez vonta a nyomozást…Eső után köpönyeg.”
Az ügyészség dzsókerjoga
Az ügyészségnek egy büntetőeljárásban három fő szerepe van. Az egyik a közvádló szerepe, amikor a bíróság előtt az ügyészség képviseli az államot, és az ügyészség emel vádat. A másik szerep az, amikor az ügyészség felügyelő és irányító szerepet tölt be egy eljárásban. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a rendőrség nyomoz, de az ügyészség mondja meg, mit kell tennie a rendőröknek, és azt is az ügyészség ellenőrzi, hogy minden törvényes-e. És van a harmadik szerep, amikor a rendőrséget „félretolják”, és a nyomozást közvetlenül az ügyészség végzi.
Az ügyészség két esetben szokott nyomozni. Egyrészt azokban az ügyekben, amikor kizárólag az ügyészség végezheti a nyomozást. Ezek olyan ügyek, amelyekben a rendőrség az ügy súlya vagy az esetleges elfogultság miatt nem nyomozhat. Például akkor, ha a hatóság tagja követ el bűncselekményt, hiszen nem szerencsés, ha kolléga nyomoz kolléga után. Akkor is az ügyészség nyomoz, ha „fontos emberek” ellen követnek el erőszakot. Például ha bírót, ügyészt, képviselőt bántalmaznak vagy rabolnak ki. Akkor is az ügyészség köteles nyomozni, ha olyan ember ellen folyik eljárás, akinek mentelmi joga van. És korrupciós ügyeknél is az ügyészség nyomoz. Tehát akkor, ha vesztegetés, befolyással üzérkedés gyanúja merül fel.
Az ügyészségnek azonban van egy „dzsókerjoga”: bármilyen ügyet kivehet a rendőrség kezéből. Például ha túl bonyolult a jogi megítélése, vagy ha látják, hogy a rendőrség „bénázik” (szakszerűtlen), és veszélyben van az ügy sikere.
A Központi Nyomozó Főügyészség a legkiemeltebb és legérzékenyebb bűncselekmények felderítéséért felel. Hatáskörébe tartoznak a legmagasabb rangú állami vezetők – köztük a köztársasági elnök, a miniszterelnök és a kormánytagok –, valamint a rendőrség és a honvédség felsővezetői által elkövetett visszaélések. Ezenfelül ők kezelik a diplomáciai mentességgel összefüggő és a külföldön elkövetett bűnügyeket, továbbá az olyan állam elleni vagy háborús bűncselekményeket, amelyek súlyuknál fogva a legmagasabb szintű szakmai felügyeletet igénylik.
Az MNB-ügy lényege
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda tavaly február 10-én rendelt el nyomozást az Állami Számvevőszék feljelentése alapján a Magyar Nemzeti Bankot érintő ügyben. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tavaly március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:
– a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;
– a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;
– illetve magának az MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztük a székházfelújítás költségéről.
Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy – ahogy arról a Telex műsorában is sok szó esett – a független sajtó munkájának köszönhetően már évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZ súlyos hiányosságokat állapított meg, és komoly veszteséget okozó döntéseket azonosított a jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel, ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedig itt követjük.
Az ÁSZ jelentése óriási vihart kavart, a Telexen egy év alatt rengeteg új részletet tártunk fel a pénz útjáról és a szereplők luxuséletéről, pereket indítottunk, és ahol tudtuk, kérdeztük a politikusokat a MNB-botrányról. A több százmilliárdos vagyonvesztést, lényegében a közpénz ipari szintű kilapátolását A nagy játszma című dokumentumfilmben mutattuk be, az ügy kirobbanásának első évfordulóján azt is bemutattuk, történt-e felelősségre vonás.
A legfőbb ügyész februárban még azt nyilatkozta az MNB-ügyről, hogy 182 gigabájtnyi adatot foglaltak le a hatóságok, ezért a nyomozás lassúsága indokolható volt.
Matolcsy Ádám azt írta, személyesen semmilyen formában nem vett részt az alapítványi befektetésekben
Matolcsy Ádám, a volt jegybankelnök fia néhány napja válaszolt a Telexnek, miután arról kérdeztük, hogyan értékeli a választás eredményeit, milyen irányba fog szerinte változni az ország a Tisza Párt kétharmados felhatalmazásával. Emellett arról is kérdeztük, hogy számít-e arra, hogy a Tisza Párt programjában szereplő nemzeti vagyonvisszaszerzési és -védelmi hivatal vizsgálni fogja a vagyonosodását, és kereste-e bármilyen hatóság az MNB-alapítvány ügyével kapcsolatban az elmúlt egy évben.
Matolcsy Ádám azt írta, szeretné egyértelművé tenni, hogy személyesen semmilyen formában nem vett részt az alapítványi befektetésekben és az azokkal kapcsolatos döntésekben. Matolcsy Ádámnak – és régi barátjának, Száraz Istvánnak – legalább annyiban szerepe volt az MNB-ügyben, hogy az alapítvány egyik fő befektetésének számító svájci Ultima alapítójával és ötletgazdájával, Max-Hervé George francia milliárdossal a Telex információi szerint tárgyalásokat folytatott, noha formális felhatalmazása nem volt erre.
„Mivel a sajtóban és a politikai térben rendszeresen a nyilvános Állami Számvevőszéki (ÁSZ) jelentésre hivatkozva vádolnak meg, a minimum, hogy magam is alaposan áttanulmányoztam a dokumentum tartalmát és az ÁSZ megállapításaira adott szakmai cáfolatokat is, amik csatolva vannak az online elérhető dokumentumhoz.” Matolcsy Ádám szerint az ÁSZ-jelentésben szereplő 150 milliárd forintos, illetve „a kampány során emlegetett” 650 milliárd forintos összegek nem eltűnt vagy jogtalanul felhasznált pénzek, ezek az értékek egy szakmai, számviteli és értékelési különbségből fakadnak. Részletek ebben a cikkben.
