A Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) üzemanyag-ellátási zavarokra figyelmeztetett, mert a szervezet szerint a kutak fenntartása a különadók és az ellátási nehézségek miatt ellehetetlenült, a családi tartalékok elfogytak.
Az FBSZ szerint az Energiaügyi Minisztérium (EM), a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a szervezet között megállapodás jött létre a választások előtti héten, amelynek értelmében a benzinkutak vállalták, hogy legalább a választások napjáig fenntartják a veszteséges működésüket, az NGM pedig a 2022-es ársapka idején alkalmazott módszer és mérték szerinti támogatást nyújt a veszteségek csökkentésére – írták.
„A leköszönő kormányzat azonban mind ez idáig semmit nem teljesített ebből, ennek következtében a benzinkutak működtetése súlyos, elviselhetetlen mértékű veszteséget okoz, amit még tetéz a továbbra is elvárt extrém magas különadó, amely az üzemanyagszektort sújtja” – közölte a szövetség.
A szervezet arra kérte a leköszönő kormányt, hogy tartsa be ígéreteit, és rendezze a kérdést, mert ez még „rá tartozik”. Az alakuló új kormányt pedig arra kérték, hogy hallgassa meg érveiket, javaslataikat, „építsünk közösen igazságos, működő és hosszú távon is fenntartható rendszert”.
A háttérben mi azt hallottunk, hogy a kormány csak arra tett ígéretet, hogy megvizsgálja a kérdést. Az azonban biztos, hogy a helyzet nagyon rossz – erősítette meg a Telexnek is egy falusi benzinkutakat üzemeltető vállalkozó. Mint ismert, a legújabbkori ársapkát, vagyis az úgynevezett védett árat úgy találta ki a kormány, hogy a rendszerben minden köztes szereplőnél, nagykereskedőnél, kiskereskedőnél legyen valamekkora árrés (jó esetben nyereség), de ez mégsem sikerült maradéktalanul.
Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára elmondta, hogy bár a jogszabály pontosan definiálja, milyen áron mennek a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi készletek, egyes adókulcsok eltérő terhelést jelentenek a különféle vállalkozásoknak, így nem lehet pontosan megmondani, hogy egy adott benzinkútnál mi marad.
Az FBSZ szerint gyakorlatilag semmi.
Az általunk elért vállalkozó azt mondta, hogy normál üzletmenetnél, védett ár előtt literenként 70–80 forint volt az árrése, most ez nagyjából csak 35 forint literenként. Egy másik vállalkozó szerint a 480 forintos ársapkához hasonlóan valójában megint olyan helyzet alakult ki, hogy a kis kutak kötelező veszteséggel dolgoznak.
A legkisebb falvakban nincsenek benzinkutak, de egy 1500–3000 fős településen egy falusi benzinkútnál 450 ezer–700 ezer liter üzemanyag éves forgalom elérhető. Ha 500 ezer liter értékesítésével számolunk, akkor 70–80 forintos árrésnél 35–40 millió forint az összesített árrés, 35 forintos árrésnél viszont csak 17,5 millió forint. Erre jön valamennyi kiegészítő árrés a szendvics, a kávé és hasonlók eladásából.
Ám egy reggel 8-tól este 6-ig nyitva tartó benzinkúthoz is legalább négy munkavállaló szükséges, az ő bérük a munkáltatónak éves szinten legalább 20 millió forint kiadást jelent, erre jönnek rá egyéb rezsielemek, például az energia, vagy a kötelező mérések, tanúsítványok díja. 35 forintos árrésnél biztos a bukta, 70 forintosnál víz felett van a cég.
Ezen a matekon kicsit segít, hogy a mostani árstopos rendszerben az iráni válság alatt nem csökkent a kereslet, sőt kifejezetten nőtt. Az általunk elért vállalkozó minden töltőállomásánál 20–25 százalékos forgalomnövekedésről számolt be. Ami ellátási szempontból tragikus, hiszen egy ellátási gond idején „sikerült” a magyar szisztémában növelni a keresletet, ellentétben a spórolásra ösztönző nemzetközi példákkal. Mint az üzletember mesélte, a mezőgazdasági vállalkozók előbb betáraztak, majd az aktuális és valós igényeiket újabb tankolásokkal elégítik ki. Szerencsére ellátási gond nincs, olyan viszont lehet, hogy egy nap helyett két nap, amíg megérkezik az anyag, de aki évtizedek óta a szakmában dolgozik, erre már tapasztalatból kialakítja a megfelelő megrendelési ütemezést.
Ami viszont a benzinkutasokat nagyon zavarja, hogy miként lehet forgalomarányosan, azaz nem nyereségarányosan extraprofitadót kivetni, amikor eleve veszteséges a működés. Miért nem lehetett a benzinkutaknál is olyan limitkövetést bevezetni, mint a kiskereskedelemben, ahol a kiskereskedelmi adó zéró kulcsát 500 milliós forgalomról 1 milliárd forintos forgalomhatárra emelték? Vagy miért nem lehet a rendkívüli időszakban elengedni az energiahatékonysági kötelezettségi rendszert (EKR-t)?
A vállalkozók szerint egy havi 50–100 litert fogyasztó családnak amúgy még a 100 forinttal drágább üzemanyag is kibírható, 5–10 ezer forintos pluszt jelentene csak, de így azt a lovat ütik, ami már nem bír húzni, lassan éhen döglik, hiszen októbertől márciusig a falusi kutak nullásak. Ha most kitoljuk ezt az időszakot veszteséges hónapokkal, az már húsbavágó lehet.
Ráadásul mivel a vásárlókban van egy olyan beidegződés, hogy a nagy láncoknál (Mol, Shell, OMV, Orlen) jobb minőségű benzint kapnak, ilyenkor az a veszély is fennáll, hogy a falusi kutak árelőnyeit sem használják ki a vevők. Ezt eddig nem tapasztalták a benzinkutasok, egyelőre nőtt a mezőgép-forgalom.
