Most rosszabb helyzetből indulunk az euró bevezetéséhez, mint 25 évvel ezelőtt

A Tisza Párt kétharmados választási győzelme után ismét napirendre került, hogy Magyarország is csatlakozzon az eurózónához: Magyar Péter a választás után nemzeti érdeknek nevezte az euró bevezetését, Kármán András leendő pénzügyminiszter pedig azt mondta, a kormány 2030-ra előkészíti Magyarország belépését. A Téma legújabb adásában Bod Péter Ákos közgazdásszal, az MTA tagjával beszéltünk arról, mennyire lenne ez nagy feladat és jól járna-e az ország, ha feladná a forintot. Az egész beszélgetést érdemes megnézni vagy meghallgatni, de akinek erre most nincs ideje, annak összeszedtük az adás három legfontosabb állítását.

Sose szóltak komoly érvek a forint megtartása mellett

Magyarország az uniós csatlakozásával vállalta, hogy idővel majd belép az eurózónába, ez tehát nem egy opció, hanem kötelezettség – emlékeztetett Bod Péter Ákos a Telex stúdiójában. A belépés után voltak is céldátumok a belépésre, az Orbán-kormányok viszont kiszerettek az euróból a 2008-2010-es válság után, Orbán Viktor 2025-ben is azt mondta, hogy amíg ő a miniszterelnök, addig nem lesz euró. A közgazdász professzor szerint viszont sosem szóltak komoly érvek amellett, hogy az ország tartsa meg a forintot. Fel szokták hozni érvként, hogy válságok idején több gazdasági eszköze van egy országnak, ha saját valutája van. Ez ugyan igaz lehet olyan országoknál, mint Svájc, amelynek erős saját valutája és pénzügyi szuverenitása van, Magyarországon azonban ezeknek csak az illúziója volt meg.

Ha válság volt nálunk, a forint nem segített a kezelésében, hanem rápakolt a válságra: ilyenkor akkorát esett a magyar deviza, hogy a válság közepén kellett kamatot emelni, hogy visszahúzzák a forintot, mielőtt bezuhan a szakadékba.

Igaz, hogy a saját valuta egy gazdaságpolitikai eszköz, amivel adott esetben lehet jól élni, de Magyarország nem élt ezzel jól Bod Péter Ákos szerint. Ő azt mondja, a magyar nemzeti érdek az, és mindig is az volt, hogy legyen magyar képviselet ott, ahol döntenek a pénzügyekről, ez pedig Frankfurt, az Európai Központi Bank. Most a magyar jegybank nem képviselteti itt magát.

Aki jobb utakat vagy iskolákat akar, az tudtán kívül stabil valutát is akar

Bod Péter Ákos elmondása szerint az elmúlt több mint 20 évben, amióta napirenden van az euró bevezetése Magyarországon, számos előadást tartott már arról, hogy ez mit jelent az emberek hétköznapjaiban, ma viszont ezt már talán nem kell annyira magyarázni senkinek, mert már lényegében mindenkinek van tapasztalata olyan országokból, ahol euróval lehet fizetni. Sőt, sokaknak már megtakarítása is van euróban, a magyar gazdaság pedig már részben euróalapú, irodaépületekre például már euróban kötnek bérleti szerződést.

Az euró leginkább pozitív gazdasági hatását viszont az MNB korábbi elnöke szerint nem közvetlenül, hanem közvetve érzik majd meg az emberek, ez ugyanis az lesz, hogy az állam olcsóbban tudja majd finanszírozni a hiteleit, és így több pénze jut más dolgokra. A magyar állam arányaiban az EU legeladósodottabb állama, a költségvetés 4-5 százaléka pedig az állampapírok kamatának fizetésére ment el az elmúlt években, hiszen az államkötvényeket sokkal nagyobb kamaton tudjuk kibocsátani, mint mondjuk a német, a horvát vagy a lengyel állam. Így viszont kevesebb pénz jut más feladatokra.

„Ha valaki szeretne jobb utakat vagy iskolákat, az akkor akár tudja, akár nem, azt is szeretné, hogy a magyar állam olcsóbban finanszírozza magát”

– mondja Bod Péter Ákos. Ennek pedig az egyik útja, elegáns, de nem könnyű útja, ha egy erős, kiszámítható és alacsonyabb kamatozású valutában adósodik el az állam. Az euró ezt adná Magyarországnak, szemben az ingatag forinttal.

Sportos, karcsú állam kell az euróhoz

A következő kormány előtt álló legnagyobb kihívás a közgazdász szerint pont az, hogy a magyar állam nagyon el van adósodva, és nagyon nagy a költségvetési hiány. Ezt mindenképpen le kellene faragni, akkor is, ha nem lenne cél az euró bevezetése, de ahhoz, hogy beléphessünk az eurózónába, ez az egyik alapvető elvárás. Jelenleg a GDP 5 százaléka fölött van a költségvetés hiánya, de ezt az euró bevezetéséhez tartósan 3 százalék alá kellene szorítani.

Ilyen szempontból most rosszabb helyzetből indulunk az euró bevezetéséhez, mint a 2000-es évek elején: 2001-ben Magyarország teljesítette a költségvetési hiányra vonatkozó maastrichti kritériumokat, ezt azonban a Medgyessy-Gyurcsány korszakban elrontották, és bár az Orbán-kormányok alatt egy ideig 3 százalék alatt tartotta a hiányt, 2020 óta megint elszállt a deficit, amit csak rontottak a 2022-es és 2026-os választás előtti osztogató intézkedések.

Az új kormány számára 2026 Bod Péter Ákos szerint arról fog szólni, hogy lefaragják a költségvetés fölösleges kiadásait, ha nem is láncfűrésszel, mint ahogy Javier Milei argentin elnök ígérte, de egy jókora metszőollóval. Ez viszont önmagában még nem biztos, hogy elég. A közgazdász professzor úgy látja, új államfelfogásra is szükség van, mert most nagyon költségesen működik a magyar állam: „karcsú, sportos állam kell, nem egy ilyen pufók, mindenre rátelepedő, nagy ülepével ráülő”.

A költségvetési hiányt viszont Bod Péter Ákos szerint akkor is le kellene faragni, ha nem tűzné ki az új kormány, hogy bevezeti az eurót. Ehhez szükség lehet adott esetben az állam bevételeinek növelésére és kiadásainak csökkentésére, amit démonizált szóval megszorításnak is neveznek, bár a karcsú állam nem feltétlenül jelenti azt, hogy az állam nem tud például többet adni oktatásra vagy egészségügyre. Ha pedig 3 év stagnálás után sikerül beindítani a növekedést, akkor az adóbevételek is növekednek majd, és nem lesz szükség megszorításokra.

A teljes adást itt lehet megnézni: