Matolcsyék a METU-nál megalkották az állami pénzből meggazdagodás legarcátlanabb receptjét

Szép dolog, ha egy édesapa támogatja a fiát. Ha mindezt közpénzből teszi, ott már nem feltétlenül a pozitív gesztus, sokkal inkább az összeférhetetlenség jut az eszünkbe.

Van olyan, hogy egy cég menedzsmentje folyamatosan a cégérték növelésén dolgozik, de közben nagyon jól keres. Az OTP-részvények a tőzsdei bevezetés óta évi 21 százalékot drágultak, a Mol-papírok a tőzsdei bevezetés óta évi 12 százalékot. Ha egy ilyen kibocsátónál a menedzsment valamilyen részvényjuttatási program révén tízmilliós, százmilliós vagyonra tesz szert, akkor a részvényesek aligha ágálnak, ők is jól jártak, nem zavarja őket, hogy azok, akik ezt elérik, gyorsan gazdagodnak.

A Mollal és az OTP-vel ellentétben viszont ott van az MNB-alapítványok ügye, itt a teljesítmény nem évi 10-20 százalékos vagyongyarapítás volt, hanem a vagyon szisztematikus elvesztése.

Ha itt a menedzsment (még ha nem is a formális, hanem informális vezetés) eközben mesés összegeket halmoz fel, az arcpirító. Ennek a közfelháborodást kiváltó vagyonosodásnak egy újabb szálát tárta fel csütörtökön az Állami Számvevőszék a korábban az MNB-alapítványi Budapesti Metropolitan Egyetemet (METU) vizsgáló jelentésében, és amit talált, az alapján feljelentéseket is tett.

Nem ez a legnagyobb falat, de ez is megakadt

Az MNB-botrány elnevezésű ügyhalmazban nem a METU volt a legnagyobb, legizgalmasabb elem, mégis annyira erős példákat látunk ebben a résztörténetben is arra, hogy miképpen párolgott el párhuzamosan az MNB-alapítványok vagyona és miképpen lett eközben egy magánkör (Matolcsy Ádám, Száraz István, Somlai Bálint) budapesti, dubaji, amerikai, párizsi ingatlanok, Ferrarik és Porschék, valamint műalkotások büszke tulajdonosa, hogy nehéz napirendre térni a történtek felett.

Az egyéb történetekkel ellentétben itt egyébként nem annyira Száraz és Somlai szerepe erős, hanem részben Matolcsy Ádámé, részben pedig Matolcsy György volt jegybankelnök bizalmi körének hatása érezhető. Így például szerep jutott Czene Grétának (a riportban csak C. Gréta), aki az MNB elnöki kabinetet irányító ügyvezető igazgatója volt, de közben ő volt az egyetemet működtető cégstruktúra legfontosabb embere, a METU elnök-vezérigazgatója. És aki már be is nyújtotta a lemondását az ÁSZ-jelentés publikálása után néhány órával.

Ha már azt mondtuk, hogy nem ez volt a legfontosabb tétel az ügyhalmazon belül, álljon itt emlékeztetőül a két igazán nagy veszteségelem is. Az MNB-alapítvány, vagyis a Pallas Athene Domus Meriti (PADME) és a vagyonát kezelő Optima Zrt. legfontosabb befektetése a lengyel GTC SA tőzsdei cég, amelyre ráépült egy magyar cégháló (építőipari cégek, üzemeltetők, könyvelő vállalkozások) ezek sokkal módszeresebben élték fel a vagyont, mint az egyetem esetében.

A második számú alapítványi vagyonelem pedig a svájci Ultima SA, ahol pedig józan ésszel felfoghatatlan magyar veszteségek keletkeztek. Ez is erősebb sztori, ráadásul mindkét cégnél éppen nagyon intenzív változások zajlanak. De most térjünk vissza a tárgyra, a METU ÁSZ által feldolgozott történetére!

Állatorvosi ló

Az MNB-alapítványok óriási vagyonvesztéséhez vezető ámokfutás valójában nem is olyan régen, a Covid alatt kezdődött vagy pörgött fel igazán. Először 2020-ban jelentett be valami nagyon meglepőt az MNB-alapítvány vagyonkezelője, az Optima: ekkor vette meg az amerikai Lone Star Funds-tól a lengyel Globe Trade Centre (GTC) SA 61,5 százalékát. Ezt követte 2021 júniusában a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) megvásárlása következett (a korábban említett Ultima csak később jött). Az egykori Budapesti Kommunikációs Főiskola (BKF) eladója a kínai tőkét kezelő CEE Equity Partners volt, a vételár kerekítve 50 millió dollár volt. Az akkori dollárárfolyamon (286 forint volt egy dollár) 14,3 milliárd forintba került az egyetem, a vevő az Optima alá tartozó Közép-Európa Alfa Holding (KEA Zrt.) volt.

Az, amit az Állami Számvevőszék a METU-nál feltárt, rémisztő (korábbi) állapotokat tükröz. A jelentésből kirajzolódik, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György bizalmi emberei – akár a saját fia, akár a kabinetfőnöke vagy az idősebb Matolcsyt mindenhová követő régi jóbarát, Bánkuty Tamás – egyszerűen rászívódtak a rendszerre, az itteni folyamatokra.

A május 7-én megjelent ÁSZ-jelentésből már tudjuk, hogy a számvevőszék ismét büntetőfeljelentéssel lesz kénytelen zárni a vizsgálódásait, miután kiderítette, hogy a METU-ból is a Matolcsy-kör áramoltatta ki a közpénzt. Ezen riport után

nem lesz túl nehéz dolga annak, aki bizonyítani akarja a kapcsolatot Matolcsy György MNB-elnöksége és Matolcsy Ádám mesés gazdagodása között.

És akkor lássuk az ÁSZ megállapításait részletesebben is! A 2022-2024. években az MNB-től és a PADME-től a METU, a megvásárolt egyetem közel 3 milliárd forint támogatást kapott, de ugyanezen időszakban az egyetemi cégstruktúra elképesztő összeget, 2,1 milliárd forintot fizetett ki a SkyGreen Buildings Kft. részére ingatlanbérlésre. Az „A” kategóriás, prémium ingatlanok (az Infopark „C”, „D” és „I” épületeinek) bérleti díja, üzemeltetése és belső átalakítása sokba került, de ami még sokkal meglepőbb, hogy ennek a cégnek a fő haszonhúzója az ÁSZ megállapítása szerint Matolcsy Ádám.

A végső haszonhúzó

A struktúra természetesen mindig egy kicsit áttételes, de azért nem annyira, hogy ne lehetne elég simán eljutni a volt jegybankelnök kisebbik fiáig, és az nagyon jó, hogy mindezt az ÁSZ végre teljesen nyíltan levezette.

A METU-nál vizsgált időszakban a bérbeadó SkyGreen Buildings Kft. tulajdonosai a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. kezelésében álló SKY I. és SKY II. Magántőkealapok voltak. Ezen alapok befektetési jegyeit a vizsgált időszakban mindvégig a Magyar Strat-Alfa Befektetési Zrt. birtokolta, amelynek – a Magyar Stratégiai Zrt.-n keresztül – Matolcsy Ádám György a 100 százalékos tulajdonosa volt. Az ÁSZ legalábbis ezt írta a feltárt időszakra vonatkozóan, a Telex korábban, 2025. márciusi adatok alapján azt látta, hogy akkor félig Matolcsy Ádám, félig az MBH tulajdonában állt a Magyar Strat-Alfa Befektetési Zrt. Mindkettő elég súlyos aggályokat vet fel, de most maradjunk az ÁSZ riportjánál, mert itt jön az igazi svédcsavar.

Az MNB ugyanis maga járult hozzá ahhoz, hogy a SkyGreen Buildings Kft. megvehesse az infoparki irodaházakat

azzal, hogy a Növekedési Kötvényprogram (NKP) keretében kibocsátott ’SkyGreen 2030/I HUF Kötvények 70 százalékát, 22,4 milliárd forint névértékben megvett.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az MNB (vezeti Matolcsy György) pénzt ad arra, hogy a SkyGreen (tulajdonolja Matolcsy Ádám) megvehessen egy ingatlant, majd az MNB támogatást ad a METU-nak, hogy az egyetem jó drágán kibérelhesse ezt az irodát. Úgy tudjuk, hogy magát a SkyGreent közvetlenül nem vizsgálta az ÁSZ, ehhez nem is lett volna jogcíme, csak az MNB-s forrásról volt tudomása a számvevőknek.

A METU kiadásainak szerkezete mindenesetre 2021 és 2024 között jelentősen átalakult, az ingatlanbérleti díjak teljesen elszálltak.

Az irdatlan kiadás közben mindenkit zavart, aki valóban az egyetem felé volt elkötelezett. Háttérbeszélgetéseink alapján voltak olyan METU-vezetők, akik bemutatták a vezetőségnek, hogy az egyetem különféle helyszíneit (Infopark, Nagy Lajos király útja, a Rózsa utcai Művészkar) össze lehetne vonni a korábbi Kodolányi XIII. kerületi, Frangepán utcai épületébe költségcsökkentés érdekében. Ez egy hatemeletes épület lett volna, ahol már két szint is kiváltotta volna az Infoparkot, és milliárdos tételt lehetett volna spórolni. Csakhogy információink szerint felsőbb szintekről az jött le, hogy „ez most nem aktuális”, így az erőfeszítések hiábavalónak bizonyultak, ami nagyon frusztráló volt a METU-n belül is sokaknak.

Mint hallottuk, a családtagtól visszabérelt ingatlan tényleg nem mutat jól, legalábbis Kocsis István korábbi MVM-vezér perében az egyik fő pont éppen az volt, hogy az MVM egyik leányvállalata egymilliárd forintért bérelt egy horvátországi szállodát, amelynek a végső haszonhúzója Kocsis Istvánné volt. Az ÁSZ a METU ellenőrzése során is arra jutott, hogy ez így nincs rendben, a feltárt tények alapján több bűncselekmény gyanúját állapította meg, ezért a nyomozó hatóságnál feljelentést tett.

Személyi ügyek

A METU, vagyis ahogy eddig is bemutattuk, a PADME portfóliójának harmadik legnagyobb eleme, egyben a legjelentősebb tisztán magyar befektetése végig arról szólt a jelentés szerint, hogy mindenféle pozícióban átfedték egymást az MNB-s, illetve az egyetemet működtető személyek. Olyanok döntöttek támogatásokról, akik a másik ágon haszonhúzók is voltak.

Az MNB támogatási döntés előkészítője például ugyanaz a Czene Gréta volt, aki az MNB elnöki kabinetet irányító ügyvezető igazgatója, de az egyetemet működtető cégstruktúra legfontosabb embere is egyben.

Annak persze lehetne örülni, hogy a felsőoktatásra jut forrás: a vizsgált 2022 és 2024. között az MNB a METU részére fizetett támogatási összegeket évente megközelítőleg megduplázta, így 2024-ben a felsőoktatási intézményeknek nyújtott MNB-támogatások 60 százalékát már az a METU kapta kvázi házi képzőhelyként. Ezzel a státusszal akár indokolható is lenne a sok forrás, de azért elég nehéz lenne például a hazai közgazdasági képzésben egy lapon említeni a volt Budapesti Kommunikációs Főiskolát például a Corvinus-szal. Nem beszélve arról, hogy az egészet beárnyékolja az egyetem felhasználása kifizetőhelyként, a források elcsatornázása.

Maguk a METU-sok úgy emlékeznek, hogy valóban sok volt az MNB-s támogatás, de azért cserébe adni is kellett valamit: fel kellett venni olyan előadókat, akik amúgy piaci alapon nem kellettek volna, illetve olykor olyan könyveket kellett kinyomtatni, amelyek a nyomdából mentek a raktárakba, senki nem kereste vagy olvasta őket.

Folyt a pénz, bebetonozódott a vezetés

A METU pedig csak költött, költött, mintha mindez öncél lenne és nem lenne holnap. A 2021-2024. évek között az egyetem bérköltsége 2,004 milliárd forintról 3,76 milliárd forintra nőtt, az összes személyi jellegű ráfordítással 2,356 milliárd forintról 4,483 milliárd forintra.

Az érintettektől hallottunk olyan véleményt, hogy ebben nem volt semmi extra, nőtt az oktatói létszám, több lett a diák, hétvégi kurzusok indultak. De azért abban is lehet igazság, hogy túl szépen híztak a juttatások, ráadásul a vezetők egészen elképesztő bátorsággal jutalmazták magukat, sőt, be is betonozták a pozíciójukat. A Telex korábban elsőként foglalkozott ezzel a döbbenetes üggyel.

Mint tavaly szeptemberben megírtuk, négy magánszemély (Czene Gréta elnök-vezérigazgató; Cseh Katinka, a Pallas Athéné Könyvkiadó korábbi ügyvezető igazgatója; Bánkuty Tamás József korábbi igazgatósági tag, az MNB-ügyhöz szintén köthető kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) egyik egykori kuratóriumi tagja, illetve Kucsera Tamás Gergely, a METU rektora) úgy szerzett a KEA-ban 0,25-0,25 százalékot, hogy mellé teljes vétójogot is kapott. Vagyis nélkülük semmilyen döntést nem lehetett meghozni.

Ez olyan mértékben zavarhatta Windisch Lászlót, az Állami Számvevőszék elnökét, hogy ő a veszprémi Közgazdász Vándorgyűlésen kifakadt. „Mennyit ér a 99 százalékom, ha semmiről sem tudok dönteni?” – kommentálta a bizarr struktúrát. Aki ismerte a METU-ügyet, tudta, hogy az elnök miről beszél, és annak is híre ment, hogy az ÁSZ nagyon ráfeküdt ennek kivizsgálására, ám az egykori vezetők egy ideig még makacskodtak.

A jelentésből azonban látszik, hogy végül sikerült feltárni az ügyet. Kiderült, hogy 2024. június 14-től szerezte meg a négy magánszemély az összesen 1 százaléknyi tulajdont a METU-t működtető cégben, a KEA Zrt-ben. Erről így írt az ÁSZ:

„A Zrt. alapszabálya példátlan módon szabályozta a közgyűlés határozatainak meghozatalát, ugyanis ahhoz a jelen lévő részvényesek egyhangú szavazata volt szükséges. Ez a szabályozás bármelyik, a közgyűlésen résztvevő kisebbségi tulajdonosnak vétójogot biztosított. Ezzel egyetlen magánszemély is képes volt megakadályozni a stratégiai döntéseket, az igazgatósági tagok megválasztását, blokkolva ezzel a cég működését vagy átszervezését, valamint a döntéshozatalt minden, a METU-val kapcsolatban a közgyűléshez felterjesztett kérdésben.”

Továbbadták

Vagyis igen értékes részesedésekről volt szó. Na de mennyit perkáltak ezért a magánszemélyek? Az ÁSZ szerint a négy magánszemély az 1 százalékos részesedésért összesen 6 millió forintot fizetett, ami a 15 milliárd forintos teljes METU üzletrész vételárához viszonyítva kirívóan alacsony érték, hiszen egy-egy részvényes 1,5 millió forintért gyakorlatilag olyan jogot szerzett, amivel a tízezerszeres értékű cég irányítása már elképzelhetetlen lett volna az adott magánszemély nélkül.

Végül nagy küzdelem révén, egyes részvényesek makacssága ellenére az Optima Befektetési Zrt.-nek közvetett tulajdonosként 2025. október 6-án sikerült az utolsó kisrészvényes magánszemélytől is visszavásárolni a KEA Zrt. 0,25-0,25 százalékos tulajdonrészeit. Ezzel megszűnt a magánszemélyek vétójoga.

Az Optima azonnal 6,1 milliárd forint értékvesztést számolt el a METU-ban fennálló üzletrésze kapcsán. Az MNB-s és a PADME-s világban az egyetem és annak leértékelődése nem volt akkora tétel (hiszen az Optima teljes, 2024-es értékvesztése több mint 268 milliárd forint volt). Mégis eléggé érthetetlen lépés volt, hogy miközben lett volna a METU-ra jó áron külföldi vevő, az Optima az egyetemet működtető BKF Fenntartó Kft.-t már az új vezetés alatt, tavaly év végén inkább átadta a Gábor Dénes Egyetemet is fenntartó Gábor Dénes Felsőoktatási Alapítványnak bizalmi vagyonkezelésbe.

Ez már egy új fejezet, amiről az ÁSZ-jelentés nem sokat ír. Korábban, 2024-ben a 24.hu még 2024-ben írt erről az alapítványról, az ő cikkük alapján a szervezetet Fauszt András vezeti, annak a Fauszt Zoltánnak a testvére, aki Palkovics László egykori innovációs miniszter régi barátja és üzlettársa. Fauszt Zoltán cégeivel a NER évei alatt tízmilliárdokat nyert el informatikai közbeszerzéseken. A 24.hu cikke szerint az alapítvány kuratóriumi tagja volt a cikk szerint Fauszt Zoltán lánya, Franke-Fauszt Zsófia, a Fauszt Zoltán érdi villájába bejelentett Cservék Judit, valamint a Szijjártó Péter-féle külügyminisztérium egykori miniszteri biztosa, Pörzse Gábor Ferenc.

Ez az alapítvány nagyon érdekelheti a fideszes hátországot, március 3-án például az derült ki számunkra, hogy kuratóriumi tag lett Mager Andrea is, Orbán Viktor jolly jokere, aki volt már nemzeti vagyont kezelő miniszter és Szerencsejáték-vezér is. Az egyetemen terjedő pletyka szerint azonban ezek már más erők, Matolcsy Ádám, mint végső haszonhúzó itt is visszaszorult, csakúgy, mint a többi Optima-befektetés körül.