Rövid bemutatkozással kezdte miniszteri meghallgatását a Parlamentben Kapitány István leendő gazdasági és energetikai miniszter. Az egyik legmagasabb nemzetközi pozícióba jutott magyarral, a Shell egykori globális alelnökével a Tisza Párt még októberben kezdte meg az egyeztetést, Magyar Péter végül idén januárban jelentette be, hogy ő lesz a párt gazdaságfejlesztési és energetikai vezetője.
Kapitány kezdés előtt közel 10 perccel megérkezett a Gazdasági és Energetikai Bizottság meghallgatására, majd kezdés után pár perccel a fideszes Szalai Piroska, a bizottság alelnöke is megérkezett. Kapitány a bizottság előtt arról beszélt, hogy három kontinensen, számos országban dolgozott korábban, többek között 10 évig élt Németországban a kétezres évek elején, ahol a Shell kötelékében dolgozott. A piaci pályafutás után kötelességének érezte a tudását az országa szolgálatára fordítania.
A magyar gazdaság állapotáról azt mondta, Magyarországon mostanra kivéreztették a gazdaságot, a beruházások megálltak, az uniós forrásokat befagyasztották, amiket pedig felhasznált az előző vezetés, azt nem megfelelően tette. A gazdaság beindításának kulcsa a befektetői és lakossági bizalom. „A mi feladatunk a következő négy évben az lesz, hogy ez létrejöjjön Magyarországon.” A magyar gazdaság nem azért lassult le, mert a magyar emberek nem dolgoznak eleget, hanem mert a kormány és az ország gazdasági vezetése nem volt jó gazdája az országnak.
A gazdaság helyreállításához először kiszámítható szabályokat ígér a tisztességes verseny kialakításával, emellett zéró toleranciát hirdetnek a korrupcióval szemben. Szerinte hozott jó állami intézkedéseket az előző kormány, ezeket megtartják, azonban a jövőben átláthatóaknak kell lenniük. Ebben a környezetben szeretnék, ha egyre több unikornis, „nem pedig zebra” jönne létre Magyarországon. Szerinte az a vállalkozó lehet sikeres, aki tehetséges, kockáztat, jó üzleti elképzelése van, és megérti, átlátja a válságokat – az ehhez szükséges környezetet tervezik megteremteni. Ehhez az is kell, hogy a vállalkozók ne féljenek attól, hogy ha sikeres lesz az üzletük, akkor valaki lecsap arra.
Ezután Kapitány az energetikáról beszélt: Magyarország „exportorientált gazdaság, ezért a gazdasági teljesítmény szorosan összefügg az energiaárakkal”. Első intézkedéseinek egyike Paks II. felülvizsgálata lesz, mivel ezek titkosított szerződések, ezért nem látták még a dokumentumokat. Becslések szerint 800 ezer háztartás él energiaszegénységben, rengetegen fűtenek tűzifával, amire semmilyen állami kedvezmény nem volt érvényes, a tűzifa áfáját csökkenteni fogják.
Honnan lesz mindenre pénz, tette fel a kérdést. A pazarlás és a korrupció megszüntetéséből jön majd a forrás, túlárazott és kedvezőtlen szerződéseket felül fogják vizsgálni.
Ezután az országgyűlési képviselők tehették fel kérdéseiket a leendő miniszternek, amiket Kapitány később, egyben válaszolt meg.
Az orosz olajról: semmiről nem szeretnének leválni, opciókat szeretnénk kapni
Az első képviselői kérdést Bilisics Zita, a Tisza képviselője tette fel, azt kérdezte, a nemzetközi tapasztalata alapján mi a siker kulcsa, valamint hogyha az uniós forrásokat hazahozzák, milyen szektort dobna fel a leginkább a megérkező forrás. „Nincs különbség a kontinensek és az országok között” – válaszolta Kapitány, aki szerint óriási szerepet fog játszani a kiszámíthatóság a lakossági és a befektetői bizalom visszaszerzésében. Szerinte ez egy jó hír, mert „Magyarország legnagyobb erőforrása a magyar ember képessége”. Közlekedés, lakhatás és energia területen kell elkölteni az uniós forrásokat, ha megérkeznek, ezután zöld- és digitális átállás következik majd.
Szalai Piroska, a bizottság fideszes alelnöke a négyperces keretet szinte teljesen kihasználva hosszasan méltatta a korábbi kormány intézkedéseit, például az energiapolitikáját, ezután startupokról kérdezte Kapitányt, valamint azt, hogy az árrésstopok közül miket terveznek megtartani vagy átalakítani. „Egy gazdaság akkor működik jól, ha minél kevesebb a beavatkozás. Amennyire lehet, hagyjuk a piaci folyamatokat, hogy megoldják az árszínvonalat és a beruházásokat” – válaszolta erre a miniszterjelölt. Ha szükség van állami beavatkozásra, azt végre kell hajtani hatékonyan, de az állami beavatkozásokra nem lehet jó gazdaságot építeni. Szerinte felül kell vizsgálni majd az árrésstopot és a különadókat is, de a kivezetésük ideje még nem jött el, részben azért, mert rengeteg titkosított szerződést kötött az előző kormány, amiket még először meg kell ismerniük.
A tiszás Koncz Áron arról kérdezett, mit fog tenni a leendő miniszter, hogy minél több magyar innovációból szülessen nemzetközi siker. Közös innovációs stratégiát terveznek majd létrehozni az innovációs tárcával, válaszolta Kapitány, ebben a mesterséges intelligencia jelentős szerepet fog kapni, mivel a digitális átállás területén még Magyarország le van maradva, ez fontos gazdaságfejlesztési kérdés lesz.
Csatári Ernő alelnök (Tisza) azt fejtegette, hogy miben rejlik a magyar gazdaság legnagyobb potenciálja. F. Kovács Sándor (Fidesz) azt tette fel, mit terveznek tenni a Mollal. Nem az állam feladata, hogy a Mol tevékenységét bármilyen szinten befolyás alá vonja, mindenféle döntés a tulajdonosoké és részvényeseké, válaszolta erre a miniszterjelölt. Bár van a Molban állami tulajdon, az nem meghatározó. Kapitány szerint a Mol egy jelentős, jól működő regionális energiavállalat, a céljuk az, hogy ez továbbra is így legyen, Kapitány szerint hatékonyan fognak tudni együttműködni.
Seszták Miklós (KDNP) arról kérdezte, mit tenne Kapitány a turizmus fejlesztése érdekében és mit gondol a szélenergia hazai megerősítéséről. Kapitány válaszában az energiaellátás diverzifikálásának fontosságáról beszélt, és arról, hogy mindig a legolcsóbb, a legmegbízhatóbb és a legfenntarthatóbb forrást kell választani. „Nem volt egy sikeres megoldás, hogy 65 százalékról 90 százalékra ment az orosz olaj aránya 2022 és 2025 között. Ez nem azt jelenti, hogy Magyarország a több lábon álló, praktikus megoldást választotta volna.” Az orosz olajról azt mondta, „semmiről nem szeretnének leválni, hanem opciókat szeretnénk kapni”. Fontosnak tartja a megújuló energiával kapcsolatos fejlesztések, a szélenergia nem volt az energiamix kiemelt része, de az új kormányban kiemelt szerepet fog kapni.
A meghallgatás végén 12 igennel, három tartózkodás mellett a szakbizottság támogatta Kapitány István kinevezését.
Ezután rövid sajtótájékoztatót tartott a miniszterjelölt. Az uniós források hazahozatalának menetrendjéről azt mondta, mind a magyar, mind az uniós fél nagyon komolyan veszi a témát. Hogy milyen projektek kapnak majd elsőként támogatást, az nem eldöntött, a projektstruktúra kialakítása jelenleg is zajlik, folyamatosan tárgyalnak. 6,9 milliárd eurónyi vissza nem térítendő uniós támogatásról van szó, a maradék része hitel. „Amikor óriási nyomás alatt van egy szervezet, az alatt sokat fogunk tudni tanulni” – mondta.
A korrupció visszaszorítására az első gyakorlati lépés a Magyar Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal megalakulása, ennek lesz a feladata, hogy eljárjon a korrupciós ügyekben. Ez a kormánytól teljesen független szerv lesz. A gazdasági területen rengeteg titkosított szerződés van, ami nem segíti az ország transzparens működését, ezeket az első száz napban át fogják vizsgálni, ahol szükséges és lehetséges, azokat a megállapodásokat újra fogják tárgyalni. „Ha nincs nemzetbiztonsági indok, annak elérhetőnek kell lenni a sajtó és az emberek számára” – mondta arról, hogy nem terveznek feleslegesen titkosítani szerződéseket.
