„Nem egyszerűen korrekcióra, hanem teljes irányváltásra van szüksége a magyar gazdaságpolitikának” – mondta Kármán András pénzügyminiszter-jelölt a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság előtti meghallgatásán a parlamentben. A bizottsági meghallgatáson bemutatta egyik leendő államtitkárát, Barabás Gyulát, aki az államháztartásért fog felelni. Barabás Gyula közgazdász, az elmúlt közel 20 évben az OTP-nél dolgozott, korábban kollégák voltak a Magyar Nemzeti Bankban.
A leendő pénzügyminiszter meghallgatásán a fideszes Panyi Miklós államtitkári tisztsége okán összeférhetetlenség miatt nem vett részt. Kármán bemutatkozása után a miniszteri meghallgatását azzal indította, hogy kettéválasztják a pénzügyi és gazdaságfejlesztési feladatokat, tiszta profilú pénzügyminisztérium jön létre.
A növekedés újraindítása központi kérdés lesz a következő időszakban, ehhez teljes gazdasági irányváltásra van szükség, aminek három fontos része lesz: a termelékenység növekedésére alapozott modell, a jelenleginél kiszámíthatóbb szabályozási környezet és egy kiszámítható makrogazdasági pálya, ami lehetővé teszi majd az euró bevezetését.
Az elmúlt években a magyar gazdaság az EU-s és térségbeli országoktól leszakadt, az előző kormány mennyiségi szemléletű gazdaságpolitikára épült, nőtt a foglalkoztatottság és az ipari beruházások száma is, de összességében ez egy összeszerelő-üzem modell volt, erről a Telexen filmet is készítettünk.
Ahhoz, hogy a gazdaságfejlesztési zsákutcából kiverekedjük magunkat, az új modell a következő pillérekre fog épülni:
- termelékenység növelése,
- képzett munkaerő,
- nagyobb hozzáadott értéket előállító, innovatív kis- és középvállalkozások.
Az államnak többet kell a mostaninál humánerőforrásra fordítania, oktatásra, képzésre, egészségügyre. Ezek nélkül nincs felzárkózás. Viszont ezeknek a hatásai csak évek múlva fognak jelentkezni, addig is szükség van a kiszámítható gazdasági környezetre.
Vissza kell szerezni a piaci szereplők bizalmát, a szabályozási környezetet kiszámíthatóvá kell tenni. Olyan üzleti klímát szeretnének megteremteni, ami vállalkozás- és befektetőbarát, valamint kiszámítható. Ennek négy alapja van:
- jogbiztonság,
- kiszámítható szabályozási környezet, visszamenőleges jogalkotás tilalma
- és elegendő felkészülési idő a szabályok változására.
A tisztességes verseny visszaállítása kulcsfontosságú, a rendszerszintű korrupciót vissza kell szorítani, mivel részben ez az államháztartási hiány okozója és torzítja a piacot. Emellett megtisztítják a közbeszerzéseket.
Tavaly 46-szor módosította a kormány a költségvetést, 2200 milliárd forintról döntött a kormány egyedi kormánydöntéseken keresztül, a parlamenti jogköröket felülírva. Úgy fogalmazott, az előző kormány nem átlátható módon költötte az adófizetők pénzét, Kármánék négy éves pályában gondolkodnak, mert ha a fiskális politika csak rövid távon gondolkodik, akkor a választási költekezés és az ad hoc döntések felborítják a pénzügyi egyensúlyt.
Szakítanak az eddigi hagyományokkal és a 2027-es költségvetést ősszel fogják benyújtani, október végén, amikor már reálisabban fogják látni az állapotokat, megfelelő tartalékkal számolnak az új költségvetés létrehozásakor. Növelni fogják a költségvetés átláthatóságát, a kiadások szerkezete szerint fogják strukturálni az adatokat.
Csökkentik a vállalkozások adminisztrációs terheit, visszavezetik a katát, a vállalati adózásban megszüntetik azokat a torzításokat, amik egyes szereplőket előnyhöz juttatnak.
Nem reális, hogy az egyik napról a másikra megszüntessék a különadókat, de idővel hozzányúlnak, megszüntetik az indokolatlan kedvezményeket. Nyitnak a sajtó felé is, rendszeresen lesznek elemzői háttérbeszélgetések és sajtótájékoztatók.
A már sokszor emlegetett uniós források hazahozataláról most csak röviden beszélt, olyan hiteles költségvetési politikát terveznek, amivel csökkenteni lehet az államadósság finanszírozásának terheit. A kamatkiadásokon is szintén jelentős megtakarítások érhetőek el, meredeken esnek a magyar állampapírhozamok, évek óta nem volt ilyen alacsony az állam finanszírozási költsége. Március óta 2 százalékpont volt a hozamcsökkenés a hosszabb lejáratokon, ez négy év alatt 2400 milliárdot eredményezhet.
Minden lehetséges uniós forrást hazahoznak, hiteles költségvetési politikát csinálnak, amivel csökkenteni lehet az államadósság finanszírozásának terheit, mert a hitelesség kedvezőbb hozamokkal járhat. Említette, hogy mennyivel kerül több GDP-arányosan a magyar adósságfinanszírozás, mint a lengyel: majdnem a kétszerese.
Ezután képviselői kérdésekre válaszolt a miniszterjelölt, kérdezték az adókedvezmények sorsáról, 13. és 14. havi nyugdíjról, Radics Béla fideszes képviselő pedig az úgynevezett „nemzeti vívmányok” sorsáról kérdezte Kármánt. A bizottság fideszes elnöke, Bencsik János azt mondta Kármánról, „a miniszterjelöltek között a legalkalmasabbak közé tartozik”, felelevenítette, hogy korábban dolgoztak is együtt.
A családtámogatási és lakástámogatási kedvezményeket megtartják, ezeken nem akarnak változtatni, de a kedvezményrendszer egyoldalú, azok nem kapnak elég támogatást, akik a legjobban rászorulnának, mondta Kármán. Ezért fontos a családi pótlék megduplázása, tette hozzá. Arról is beszélt, hogy a saját jövedelmünkhöz képest keveset költünk nyugdíjra, mert míg az átlagnyugdíj 2010-ben az átlagkereset 75 százaléka volt, ma 50 százalék körül van. Nagyobb probléma, hogy elszakadtak egymástól a nyugdíjak, megemelik a nyugdíjakat úgy, hogy 120 ezer forintnál kevesebbet senki sem kaphasson és bevezetik a nyugdíjas SZÉP-kártyát.
A kkv-k szerepéről Kármán azt mondta, hatékonyabb gazdaságot szeretnének és a legnagyobb hatékonysági tartalék a kkv-kban van. A technológiai megújulásban, digitalizációban való fejlődésük segítése a céljuk, valamint szeretnék őket becsatornázni a külföldi vérkeringésbe. Nagyon kevés olyan magyar vállalat van, aki hatékonyan be tud kapcsolódni a külföldi nagyvállalatok szállítói láncolatába. Nem az összes külföldi nagyvállalattal van baj, hanem azzal, hogy sokan nem tartják be a szabályokat, valamint a jelenlétüknek nincs tovagyűrűző hatása. Át kell alakítani a beruházások támogatását, hogy a végén minél több hazai beszállító legyen.
Az adók átszervezéséről azt mondta, legnagyobb teher az adminisztráció, folyamatosan változnak az adószabályok és a vállalkozások nem kapnak elég időt az átállásra. Ezután kellő felkészülési időt kell kapjanak a cégek a változások életbe lépésére, ami sokkal kisebb költséget fog igényelni az államtól, mivel nem lesz kiszámíthatatlan. Ha a kata újból széles körben elérhető lesz, megszabadítja az adminisztratív terhektől a kisvállalkozásokat.
Ezután áttért a vagyonadóra. Nemcsak szimbolikus, hanem gyakorlati jelentőséggel is bír, mivel Magyarországon a második legmagasabb a vagyonok szélsőséges eloszlása az EU-ban. Nem lesz effektív teher az érintettek számára, mert az adóhivatal el tudja végezni az adó megállapítását. Aki az 1 milliárd forintos küszöb fölé kerül, kap adótervezetet, amit az alany módosíthat, a NAV pedig a központi adatbázisokat fogja használni. „Ezzel a lakosság döntő többségének nem lesz feladata.” A vagyonadót sokszor azért kritizálják az elemzők, mert nehéz beszedni. Kármán erről azt mondta, a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, a vagyonadó azokban az országokban volt sikeres, ahol széles volt az adóalap és alacsony az adókulcs, az új pénzügyminisztérium is erre fog törekedni.
Arra számít, hogy nehéz költségvetési helyzetet fognak örökölni, egy belső minisztériumi anyagot láttak, ami szerint 6,8 százalék lehet az idei GDP-arányos deficit. Fontos lesz priorizálni a teendőket, amint megismerik a valós számokat. És hogy miből lesz pénz? EU-s pénzek hazahozatala, a propagandakiadások és korrupció megszüntetése, de a gazdasági élénkülés is segíthet a költségvetés rendezésében. Másfél hónapra legalább szükségük lesz, hogy lássák, milyen költségvetési helyzetet örököltek meg és miből tudnak tervezni a következő évekre.
Az Állami Számvevőszékről azt mondta, nagyon kevés tanulmányt, feljelentést látott az ÁSZ részéről, pedig az ÁSZ feladata lett volna a közpénzek elköltésének felügyelete. Ezért a szembenézés az ÁSZ esetében is elkerülhetetlen, és ennek lehetnek személyi következményei, de a részletekbe nem ment bele.
A bizottság végül kilenc igennel és két tartózkodás mellett támogatta Kármán miniszteri kinevezését.
Üres kassza várja az új pénzügyminisztert
Nem lesz egyszerű dolga a Kármán András vezette új pénzügyminisztériumnak, a költségvetés április végén az éves hiánycél 70,7 százalékánál járt – pontosabban ez csak akkor igaz, ha a kormány szóban módosított hiánycélját (5 ezer milliárd forint) vesszük alapul, a költségvetési törvényben rögzített célhoz (4,22 ezer milliárd forint) mérten már 91 százalékon állunk.
Kármán Andrásnak egyébként nem lesz új terep a parlament. 2010-től kezdődően bő egy évig a második Orbán-kormány nemzetgazdasági tárcájának adó- és pénzügyi szabályozásért felelős államtitkára volt, az itthoni ügyek mellett a magyar kormány egyik EU-s kapcsolattartója is volt. Ezután futott be nemzetközi karriert, majd került az Erstéhez, ahol a pénzintézet jelzálogbankját a nulláról építette fel és irányította 2025 nyaráig.
A cikk egy korábbi verziójában tévesen állítottuk, hogy a vagyonadót 2028-tól vezetné be az új kormány, ezzel szemben nem mondott pontos időpontot Kármán András. A hibáért elnézést kérünk.
