Tiborcz István török üzlettársától a Balkánon elköltött milliárdokig terjed a HEPA pénzszórása

A magyar állam sokféle bugyrában a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (röviden HEPA, korábban Magyar Nemzeti Kereskedőház) nincs azok között a szervezetek között, amelyek nagyon előtérben lennének. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) alá sorolt cég elsősorban Magyar Levente egykori parlamenti államtitkár, Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter helyettesének irányítása alatt állt, küldetése szerint segítette a magyar exportot, illetve mindenféle támogatásokat osztott. Elvileg ott volt és kárpótolt, amikor megtépázta a magyar vállalatokat a brexit, de akkor is, ha a magyar kormánynak fontos Nyugat-Balkán, Törökország vagy Üzbegisztán felé indultak volna a hazai cégek. Ehhez a pályázók forrást is kaphattak, de legalább egy olyan segítő partnerirodát, amely kiállításokra járt, előkészítette a magyar cégek külpiaci megérkezését.

Ugyanakkor erre az állami hivatalra is jellemzőek voltak olyan legalábbis morálisan megkérdőjelezhető döntések vagy szerződések, amelyek ugyan büntetőjogi tényállással minden bizonnyal nem ütköztek, mégis nagyon jól tükrözik a NER működését. Ebben az írásban néhány ilyen példával illusztráljuk a HEPA elmúlt évekbeli működését.

Üzbegisztántól Kanadáig

Kezdjük a történeteinket a partnerirodákkal: hallott már Adnan Polatról? A 73 éves erzurumi születésű török üzletember Tiborcz István állandó üzleti partnere, Orbán Viktor focis barátja. Polat komoly entitás, Törökországban egykor a neves Galatasaray isztambuli sportklub vezetője volt, itthon elsősorban napelemes üzletekben volt benne.

A Polat–Tiborcz üzleti páros fő modellje jellemzően az volt, hogy Adnan Polat cégei napelemes projekteket fejlesztettek, amelyek később Tiborcz István érdekeltségébe kerültek, végül az állami MVM Zöld Generáció Zrt. vásárolta meg őket.

Mindez egyfajta garantált nyereséget jelentő, államilag megsegített üzleti menet volt.

Ám Polat a HEPA-tól is nagyon sok pénzt kapott.

A magyar exportot segítő mindenkori állami cégek ugyanis kitalálták, hogy külföldi regionális partnerirodákkal dolgoznak. Ezeket elvileg uniós közbeszerzéseken választották ki, a magyar állam fizette őket, és az eléggé megfoghatatlan üzleti előkészítést végezték. Ma öt ilyen iroda működik:

• Sanghaj (Kína);
• Torontó (Kanada);
• Isztambul (Törökország);
• Belgrád (Nyugat-Balkán);
• Taskent (Üzbegisztán).

Volt korábban orosz is, amivel a 2022-es ukrajnai invázió után egy ideig tehetetlenkedett a HEPA, végül nagy nehezen 2023-ra bezárta.

A török iroda már 2016-ban belépett a rendszerbe, az akkor még Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) néven futó HEPA akkori vezetője, Oláh-Ducsai Zsanett egy ALX Magyar–Török Kereskedelmi Központ Kft. nevű céggel szerződött, amit egy Karakas Suat Gökhan nevű üzletember vezetett. Miközben az összes többi iroda összesen került havi 70 millió forintba, a török egyedül is ilyen nagyságrendű megbízási díjat kapott. A HEPA-ban ezt senki nem értette, nem volt rá magyarázat, az ALX 2024-es forgalma 831 millió forint volt, vagyis éppen a havi HEPA-díjak összege. A cég egyedüli tulajdonosa az isztambuli Polat Holding, Karakus Suat Gökhan gyakran bukkant fel vezetőként Polat egyéb vállalkozásaiban is.

A török–magyar kapcsolatokat tehát ez a cég egyengette, amikor 2025-ben a HEPA rájött, hogy a magyar–üzbég kapcsolatokat is fejleszteni kéne. Megint kiírtak egy közbeszerzést, itt már visszaugrottak a 20 milliós árszintre (egészen pontosan 19,6 millió forint lett a megbízás árszintje). Artner Gábor Péter, a HEPA vezérhelyettese írta alá a szerződést a győztes céggel, a Global-Pro Consulting Kft.-vel. És láss csodát, a szerződést megint a török Karakus Suat Gökhan írta alá, vagyis Adnan Polat hű embere. Kiderült, hogy az üzbég kapcsolatépítéshez is a törökök értenek a legjobban. Ennek a cégnek amúgy Karakus Suat Gökhan török üzletember nemcsak az aláírója, ő az egyedüli tulajdonosa is. Vagyis a nagy kapcsolatépítő a saját cégében építi a magyar–üzbég kapcsolatokat, míg Polat cégében alkalmazottként fejleszti a magyar–török kapcsolatokat.

A partnerirodás szerződésekkel kapcsolatban a HEPA ezt írta a Telex kérdésére: „Az üzbég és török kereskedelemfejlesztési iroda működtetésére vonatkozó szerződéskötésre mindkét esetben uniós nyílt közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatását követően került sor. A HEPA a közbeszerzési eljárás keretében a legkedvezőbb ajánlatot benyújtó gazdasági társaságokkal kötött szerződést.”

Oláh Zsanett sok szerepben

Előkerült már a cikkünkben Oláh-Ducsai Zsanett, vagy más dokumentumokban Oláh Zsanett, aki 2015 és 2018 között volt az MNKH vezetője. 2019-ben a HEPA akkori vezetője, Heidrich Balázs kötött egy tanácsadói szerződést Oláh Zsanett-tel, aki ekkor a Földszint1 Kft. nevű etyeki cég tulajdonosa volt. Oláh Zsanett volt a cég egyetlen tulajdonosa, 6 millió forintért ő lett a nyugat-balkáni terjeszkedés fő tanácsadója. Majd a vonatkozó pályázaton hatalmasat kaszált egy másik céggel.

Kövessük még egyszer a menetrendet! Oláh Zsanett a HEPA jogelődjének, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-nek a vezetője volt, majd egy nyugat-balkáni pályázat kiírási szakaszában a Földszint1 Kft. nevű cégén keresztül szerződésben állt a HEPÁ-val. Végül a szerződés lejárta után a Szerémség Ingatlanfejlesztő Kft. vezérigazgatója lett, ami a HEPA-tól 2019-ben a nyugat-balkáni támogatás keretében 3,86 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott „bor, wellness és konferencia hotel létesítése, a kiemelt turisztikai fejlesztési térséghez tartozó Karlócában” projektjére. A nyertes cég címe ugyanaz az Etyek, Kökényes utca 17/a. volt, mint a Földszint1 Kft. címe. Az elnyert, közel négymilliárdos támogatás óriási összeg volt abban a körben, az összes többi cég együttesen is csak ennek az összegnek a felét kapta.

Az Átlátszó később többször is foglalkozott Szerémség Ingatlanfejlesztő karlócai szállodaprojektjével. Az építkezés eleinte csak nem akart megindulni, végül alig 10 százalék tulajdonrész maradt magyar érdekeltségben, hiába adott a magyar állam a HEPA-n keresztül 10 millió eurót a projektre. A Szerémség Ingatlanfejlesztő új többségi tulajdonosa, a Galens Invest d. o. o. a boszniai Szerb Köztársaságban működő Nаša Banka minősített többségű tulajdonosa is egyben. (Orbán Viktor regnálása alatt többször is furcsa támogatást adtunk a Milorad Dodik meghatározta boszniai szerbeknek.)

A HEPA-t kérdeztük Oláh Zsanett céges ügyeiről is, de ezekre nem válaszoltak érdemben.

Kisebb-nagyobb támogatások

A HEPA-s támogatások kiosztása valamiért mindig meglepő fordulatokat hozott. A HEPA működött közre például abban az uniós projektben, ahol a brexit kárvallottjait támogatta az EU. A pályázaton nyolcvan cég nyert támogatást, köztük Matolcsy Ádám bútorgyára, Száraz István egyik cége és Mészáros Lőrinc izocukorgyára, a Kall Ingredients Kft. Csakhogy annyi szabálytalanság volt, hogy még az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is rendkívül elmarasztaló jelentést készített.

Az ÁSZ a jelentésében leírta, hogy a pályázati döntésekkel kapcsolatos szabálytalanságok miatt a támogatások kifizetése nem volt szabályszerű. A KKM és a HEPA Zrt. az ellenőrzött 13 projektre összesen 1,209 milliárd forint összegben szabálytalanul fizetett ki támogatásokat. A feltárt számos és jelentős hiányosság, hiba alapján az ÁSZ javaslatot is tett arra, hogy az irányító hatóság és a közreműködő szervezet vezetője minden BAR (ez volt a brexites program neve) projektet vizsgáljon ki, és hozza meg a szükséges intézkedéseket.

A HEPA működése arra is példa lehet, hogy az állam egy bugyra hogyan kerülheti meg az állam saját szabályait. A HEPA honlapján az 5 millió forintnál nagyobb szerződések nyomon követhetők. Ha ezeket átnyálazzuk, kiderül, hogy az utóbbi években tucatnyi különböző egyéni ügyvéddel és ügyvédi irodával szerződött a HEPA, külön-külön egyikkel sem túl nagy összegben, de ha az egyes ügyvédeket utána leellenőrizzük, kiderül, hogy ők a Sárhegyi Ügyvédi Iroda nevű ügyvédi társuláshoz kapcsolódnak.

Kérdeztük erről is a HEPA-t, a szervezet ezt írta: „A HEPA szerződései – a külső jogi szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szerződéseket is beleértve – a társaság honlapján nyilvánosan elérhetők.” Megfogadtuk a tanácsot, és ott kutakodtunk.

Mi lehet a megfejtés? Képzeljük el, hogy 2022 szeptemberéig a HEPA és a szervezet életében elsősorban Bártfai Beatrix ügyvéd által képviselt Sárhegyi Ügyvédi Iroda között léteztek közvetlen szerződések. 2022 szeptemberétől azonban volt egy nagy kormányzati nekibuzdulás, ez volt a híres 330/2022. (IX. 5.) kormányrendelet. Ennek lényege az volt, hogy olyan ügyvédi tevékenység folytatására irányuló szerződést, amely alapján a szerződésben rögzített ellenérték egy naptári évben fizetendő része a bruttó húszmillió forintos értékhatárt eléri, a többségi állami tulajdonban álló cégek a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter előzetes jóváhagyásával köthetnek.

Nem tiltották meg tehát ezeket a nagyobb értékű szerződéseket sem kategorikusan, csak meg kellett mutatni, jóvá kellett hagyatni, és bizonyítani kellett, hogy arra szükség van. Mit tett erre a HEPA? Frappáns módszert választott.

A szakmai magyarázatot persze nem ismerjük, de kívülről minden jel arra mutat, hogy HEPA felosztotta az egyetlen irodával kötött nagy szerződéseit tucatnyi egyedi, egyesével éves szinten 20 millió forint alatti szerződésre. Ha ez volt a háttér, az érintettek kicselezték a rendszert, a HEPA ugyanannyit utalhatott a jogi tanácsokért és még engedélyeztetni sem kellett a szerződéseket.