A Kúria előtt folytatódhat Homlok Zsolt, Mészáros Lőrinc és a GVH háborúja
Évek óta a túléléséért küzd a korábban igen sok vasútépítési tendert nyerő Homlok Zrt. Az egykori tenderbajnok Homlok Zsolt cégcsoportjának fennmaradása azon múlik, hogy véglegessé válik-e a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálata után kiszabott 1,2 milliárd forintos versenyfelügyeleti bírság.
A nyugat-magyarországi vasútépítő és más építőipari vállalkozásairól ismert üzletembernek 2024 végén csapott be a ménkű. Korábban Homlok Zsolt, aki Mészáros Lőrinc kormányfőközeli milliárdos egyik lányának a férje volt, rendre nyerte a megbízásokat, sőt a megállapított kartell idején Mészáros Ágnes közvetve még tulajdonos is volt a GVH által elmeszelt cégben.
Homlok Zsolt érdekeltségei évtizedekig háborítatlanul dolgoztak a piacon, sorra nyerték az állami pályázatokat, aztán hirtelen hallani lehetett egy nagy kenyértörésről, Homlok Zsolt elvált Mészáros Lőrinc lányától, és a piacon híre kelt, hogy Homlok és Mészáros Lőrinc nagyon összevesztek, súlyos elszámolási vitáik is vannak. Természetesen a GVH a maga részéről mindig azt kommunikálta, hogy a munkáját semmilyen magánéleti történet vagy ellenlobbi nem befolyásolta, a vizsgálat a konfliktustól függetlenül történt.
Most ott tart az ügy, hogy a Kúria Dr. Darák Péter vezette tanácsa befogadta a Homlok Zrt. felülvizsgálati kérelmét a bírsággal és annak elsőfokú bírósági megerősítésével kapcsolatban. Ez Homlok utolsó esélye a hatalmas (1,2 milliárd forintos) versenyhivatali bírság ügyében, és most május 21-én születhet döntés arról, hogy elindul-e maga az eljárás.
Maga az eredeti ügy, amit a GVH a VJ/36/2022. ügyszám alatt kezelt, a Debreceni Északnyugati Gazdasági Övezetben épülő (a BMW-nek készülő) vasútvonalról szólt. Az eredeti vasúti tenderen öt szereplő, a Homlok-csoport, a Strabag, a V-Híd, a Dömper, valamint az Inter Mobility nevű cégek ellen indult, és a vége az lett, hogy a Homlok Zrt.-t (ami 18,4 milliárd forintos ajánlatot tett) és a vele kartellező Inter Mobilityt (ami 19,6 milliárd forintos ajánlatot tett) kizárták, a Strabag és a Dömper visszalépett, a V-Híd pedig 34 milliárd forintos ajánlattal elvitte a tendert.
A GVH ugyanis kartellt állapított meg, Homlokékat 1,2 milliárdra büntette, a kartellező társsal szemben azonban csak 30 millió forintos volt a bírság. Egy ekkora összeg elég hamar ellehetetlenítette volna a Homlok-csoportot, így a cég az inkasszó ellen azonnali jogvédelmet kért, amit ha jó lassan is, de végül meg is kapott.
Később Homlok Zsolt csődeljárást indított maga ellen, hogy megállapodhasson a hitelezőkkel, majd bíróságon támadta meg a bírságot, de első fokon veszített, amennyire tudjuk, a felülvizsgálati kérelemben most többek között azt sérelmezte, hogy korábban nem mondhatta el a véleményét az ügyben, és emiatt, illetve oldalakon át felsorolt egyéb kifogások miatt szeretné a GVH eljárását és bírságát hatályon kívül helyeztetni. Ha a Kúria visszadobná az ügyet első fokra, akkor levegőhöz jutna a társaság, illetve a cég vezetői abban bíznak, hogy egy új eljárásban elmondhatják, hogy szerintük mi történt, ám ha nem is tárgyalja a Kúria a kérdést, akkor aligha kerülhetők el a végzetes forgatókönyvek.
