A gödi önkormányzat aprópénzért sajátítja ki a város határában fekvő szántóföldeket, hogy aztán sokszor annyi pénzért adja őket tovább a Samsung SDI-nak.
A folyamat majdnem két éve elindult. Az azóta eltelt időben napelemparkról és véderdőről van szó, de még mindig nem lehet pontosan tudni, mit építene a Samsung a megszerzendő területre.
A gödi üzem témájában pénteken lakossági fórumot tartanak, a kisajátítás ügye pedig az egyik első próbatétel lesz a Tisza számára, amelyen megmutathatja, mit kezdene az akkugyárakhoz kapcsolódó társadalmi problémákkal.
„Azt tudom mondani, kedves vezérigazgató úr – merthogy elfelejtett válaszolni –, hogy jöttünkre valamikor április végén, május elején, dél felől számítsanak!” – mondta Magyar Péter akkori ellenzéki vezető március 12-én a Tisza Párt Gödön tartott gyűlésén a Samsung magyarországi vezérigazgatójának címezve. Magyar aznap este több mint másfél órát beszélt az akkumulátorgyár előtt, és hosszan sorolta a Telex korábbi cikke után az üzemmel kapcsolatban felszínre került szabálytalanságokat és rémisztőbbnél rémisztőbb történeteket.
Bár arról nem tudunk, hogy Magyar április végén vagy május elején járt volna a Samsung gödi akkugyárában, vagy tárgyalt volna a márciusban még ettől elzárkózó vezérigazgatóval, nagyon úgy néz ki, hogy eljutottunk az első olyan kérdéshez, ahol a Tisza-kormánynak vagy a parlament tiszás többségének beleszólási lehetősége van abba, mi zajlik a gödi akkugyár környékén. A gyártól nyugatra fekvő földeket ugyanis a gödi önkormányzat éppen most sajátítja ki a korábbi tulajdonosoktól, hogy aztán többszörös áron adja azt tovább a Samsungnak, amely elvileg napelemparkot, parkolókat és fasort telepítene oda.
Bár a gyár és a város közé ültetendő fák ötlete jól hangzik, sőt, egy véderdő telepítését régóta kérik a környéken élők, a Samsung terjeszkedése többeket zavar: egyrészt azokat, akik szerint messze áron alul veszik el tőlük a földjeiket, másrészt azokat, akik a korábbi tapasztalatok alapján a gyár további bővülésétől tartanak. A környéken élők bizalmát pedig nem erősíti, hogy Kammerer Zoltán polgármester tájékoztatása szerint még most sem lehet egyértelműen tudni, hogy a Samsung pontosan mit és hogyan építene a megszerzett földre – annak ellenére, hogy az arra formált igényüket már majdnem két éve, 2024 júliusában bejelentették.
A cég terjeszkedése miatt Göd frissen megválasztott tiszás parlamenti képviselője, Miskolczi Orsolya nyilvánosan kért tájékoztatást a város függetlenként megválasztott, de a Fidesznek kampányoló polgármesterétől, Kammerer Zoltántól, aki szintén nyilvánosan válaszolt arra. A parlamenti többség birtokában most a Tiszánál pattog a labda, hogy mit kezd a Samsung, a gyárral együttműködő gödi önkormányzat és az üzemmel szemben kritikus helyi lakosok között kialakult helyzettel.
2024 nyarán jelentették be, hogy tovább terjeszkednének
A dél-koreai Samsung SDI 2017 óta gyárt akkumulátorokat Gödön, az akkor kialakított üzemüket pedig azóta szinte folyamatosan bővítették. A vállalat 2024 nyarán jelentkezett be a felelős önkormányzathoz, hogy a korábbi, déli irányú terjeszkedés után a gyártól északnyugatra, a város lakott területe felé fekvő telkeket is megvásárolná. A terjeszkedést hivatalosan klíma- és zajvédelmi célokkal indokolták.
A témáról beszámoló Átlátszó szerint a gyár területszerzéséről szóló határozatot Kammerer Zoltán gödi polgármester 2024 novemberében terjesztette be a város képviselő-testületének, amely azonnal el is fogadta azt. A határozat szerint a kisajátítandó, majd a Samsungnak átadandó területen a cég egy véderdősávot, egy napelemparkot és parkolót létesítene.
Kammerer Zoltán, Göd polgármestere 2025 októberében – Forrás: Kammerer Zoltán / Facebook
A Samsung bővülését az akkori kormány 2024-ben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította, amivel megkönnyítette a kiszemelt telkek kisajátítását. Ez végül az elmúlt néhány hónapban kezdődött el: a város nevében eljáró, Kötter Tamás ügyvéd és fideszes influenszer résztulajdonában álló Biczi és Turi Ügyvédi Iroda először egy vételi ajánlattal kereste meg a tulajdonosokat, ennek elutasítása esetén pedig jön a kisajátítás.
A folyamatról az Átlátszó áprilisban részletes cikkben számolt be, miután kikérte az önkormányzattól a terület értékesítéséhez kapcsolódó dokumentumokat. Ezekből kiderült, hogy a gödi önkormányzat tavaly decemberben megkötött a Samsunggal egy, a még a tulajdonában sem lévő telkek eladásáról szóló előszerződést, amely szerint a körülbelül 30 hektáros területért nettó 4,2 milliárd forintot kapna.
A tulajdonosoktól bagóért veszik meg a telkeket
Igen ám, csakhogy a volt, illetve jelenlegi tulajdonosok nem ennyit kapnak a telkeikért, hanem ennek a töredékét. A folyamat ugyanis úgy zajlik, hogy:
az önkormányzat termőföld áron sajátítja ki a telkeket;
ezután egyesíti azokat és átminősítteti azokat beruházási célterületté;
majd beruházási célterületként az előbbi ár többszöröséért adja azt el.
Az Átlátszó áprilisban arról írt, hogy a tulajdonosok négyzetméterenként 1046 forintos ajánlatot kaptak a telkeikért, és volt olyan tulajdonos, aki azóta megerősítette a Telexnek, hogy ő ehhez hasonló ajánlatot kapott. A gödi önkormányzat 4,2 milliárd forintos nettó vételára ezzel szemben 30 hektárral számolva négyzetméterenként körülbelül 14 ezer forintos árat jelent.
Vagyis a helyi önkormányzat nagyságrendileg tizennégyszeres áron adja tovább a kisajátított földeket.
A kisajátítási árakat a kormányhivatal által kirendelt igazságügyi szakértő állapítja meg, aki azt veszi alapul, hogy az adott területen az elmúlt időszakban milyen árakon adtak el szántóföldeket. Ez azonban egy nekünk nyilatkozó, de névtelenséget kérő telektulajdonos szerint pont a Samsung közelében rendkívül igazságtalan módszer, a telkek ugyanis méretükből és elhelyezkedésükből adódóan mezőgazdasági termelésnél sokkal alkalmasabbak lennének más felhasználásra. (Hallottunk olyan verziót is, amely szerint ezeket a földeket az elmúlt években pont a Samsung közelsége miatt adták-vették ilyen olcsón, hiszen kevesen akartak amellett az akkugyár mellett mezőgazdasági területet vásárolni, amelynek a környékén korábban előfordult, hogy a talajvízben és egy pocsolyában is mérgező oldószereket találtak.)
A névtelenséget kérő telektulajdonos szerint, mivel a telkek a város lakott területe és a gyár között terülnek el, azokat akár gazdasági besorolású területté vagy lakóterületté is nyilváníthatták volna. Az előbbivel – a Samsung példájából kiindulva – tizennégyszeresére, az utóbbival a gödi telekárakat tekintve még többszörösére növelhették volna az értéküket. Igaz, ezekhez a közművek bevezetésére is szükség lett volna.
A nekünk nyilatkozó érintett szerint az ő esetében azért különösen fájó a kisajátítás, mert a telket a rendszerváltás után jóvátételként kapta, amiért a családjától korábban a téeszesítés miatt elvették a földjüket. Neki egy körülbelül 2500 négyzetméteres telke van, amiért szántóföld árban nagyjából 2,5 millió forintot fog kapni – miközben ugyanez a telek közművesítve és lakóövezetté átminősítve akár százmillió forintot is érhetne.
Az átminősítés joga persze az önkormányzatnál van, amely legálisan játszhatja el azt, hogy kisajátítja a neki tetsző és a kormányrendeletben kijelölt telkeket, amelyeket azután többszörös áron ad el a Samsungnak. Ezen az Átlátszó szerint a különböző költségek – például régészeti és talajszennyezettségi vizsgálatok és telekátalakítás – után is 2-3 milliárd forintot kereshetnek. (Az önkormányzat annyit írt erről a Telexnek, hogy a beruházási területté átminősített rész minimális eladási árát egy általuk felkért szakértő állapította meg.)
Megkérdeztük a gödi önkormányzatot, hogy stimmel-e az Átlátszó által megírt 1046 forintos négyzetméterár, és ha nem, milyen áron sajátítják ki ezeket az ingatlanokat. A kérdésünkre azt írták, hogy a megállapított összeg ingatlanonként eltérő lehet, és az 1046 forintos összeg ebben a formában nem igaz, arra viszont nem válaszoltak, hogy akkor mennyiért sajátítják ki ezeket a telkeket.
Megkérdeztük tőlük azt is, hogy arra tekintettel, hogy átminősítés esetén a telkek külön-külön is jóval többet érnének a kisajátítási árnál, nem merült-e fel az önkormányzatban, hogy magasabb árat fizessen a tulajdonosoknak. Erre azt írták, hogy „a kisajátítási eljárásban a kormányhivatal által kirendelt igazságügyi szakértő határozza meg a kártalanítási összeget, amelyen a kisajátítás megtörténik, ez nem az önkormányzat döntésének függvénye, az önkormányzat nem adhat se többet, se kevesebbet, mint a szakvéleményben szereplő összeg. (…) A kisajátítási eljárás során egyébként a tulajdonosnak jogában áll vitatni a szakértő által meghatározott összegeket, így adott esetben a »végső árat« egy bírósági eljárás végén lehet megállapítani.”
Máig nem tudni, pontosan hogyan építkeznének a területen
A projekt érdekessége, hogy bár a Samsung már lassan két éve bejelentkezett a területért, máig nem prezentálta, hogy pontosan mit kezdene azzal. Erről csak a kiemelő kormányrendeletből tájékozódhatunk, amely szerint a területen „napelemes erőmű építményei, az erőmű üzemeltetéséhez szükséges utak, parkolók; szociális épület, valamint kizárólag a működést szolgáló gazdasági épület” helyezhető el. A rendeletben az is szerepel, hogy a terület „nyugati határán 50 méter széles fasor telepítését is magában foglaló zöldterületet is kell biztosítani”, amely csökkenti hivatott a gyár zaj- és légszennyezését.
Ez alapján tehát a Samsungnak a megszerzett telek nyugati határán ültetnie kellene egy 50 méter széles fasort vagy véderdőt, az attól keletre lévő területen pedig maga döntheti el, hogy napelemparkot, parkolót vagy egyéb épületet helyez el. Ahogy az Átlátszó kiemeli, az általuk kikért előszerződés mellékletében elvileg szerepelnie kellett volna, hogy a Samsung a területen pontosan hol mit építene, a telekalakítás vázrajza azonban mégsem volt ott.
A vonatkozó rendelet ráadásul 50 százalékos beépíthetőséget és 25 méteres épületmagasságot engedélyez a telken, ami a napelempark és a parkoló esetében nem tűnik indokoltnak. A tervekkel kapcsolatos bizonytalanság miatt a választások előtt a Samsung működését évek óta figyelő Göd-ÉRT Egyesület még azt is felvetette, hogy a cég később új engedélyek birtokában akár üzemcsarnokot is építhet majd a most megszerzendő területre.
Ez egyébként olyan szempontból nem tűnik valószínűnek, hogy egy tavaly júniusban Szijjártó Péter által nyilvánosságra hozott terv szerint a Samsung a lehetséges további bővítésének következő ütemét a gyár túloldalára, az autópálya felé tervezi. Ez persze még jelentheti azt, hogy kiegészítő funkciók – például a rendeletben szereplő „szociális épület” – és parkolók a most megvásárolt telekre, a város oldalára kerülnek majd.
Magyar Péter akkugyáras kampánykörútjának gödi állomásán 2026. március 12-én – Fotó: Bődey János / Telex
A tiszás képviselő levélben kért tájékoztatást a fideszes polgármestertől
A gödi kisajátítások kérdése az Átlátszó témát követő cikkeit leszámítva eddig nem nagyon került be a figyelem középpontjába, a héten azonban Miskolczi Orsolya, Göd és környéke önkormányzati képviselője levélben kért erről tájékoztatást Kammerer Zoltán gödi polgármestertől. Miskolczi szerint a kiemelő kormányrendelet előírja, hogy az ilyen kisajátítások esetében figyelemmel kell lenni a helyi közérdekre, amit most szerinte az önkormányzat nem biztosít.
Kammerer Zoltán gödi polgármester a Facebookon tette közzé Miskolczi kérdéseit és az azokra adott válaszait. Eszerint a gödiek érdekét szolgálja a zajszennyezés mérséklését szolgáló véderdő kialakítása és a gyár külső energiaigényét csökkentő napelempark kiépítése, amit a város ezért támogat.
Bár Miskolczi külön kérte, hogy Kammerer hozza nyilvánosságra a Samsung terveit bemutató térképet, ezt a polgármester nem tette meg. Válasza szerint azért, mert „a növénysáv térképi rögzítése vonatkozásában még egyeztetés volt szükséges, ugyanis a vevő korábban még nem közölte a napelempark telepítési terveit, amelynek relációjában határozandó meg a növénysáv elhelyezkedése”. Vagyis a telek eladását úgy készítették elő, hogy a cég pontos terveit még nem ismerték.
A gödi önkormányzat május 28-i ülésén napirendre vették a Samsunggal kötött előszerződés módosítását, amelynek megtárgyalására zárt ülést rendeltek el. Miskolczi rákérdezett arra, hogy ezt a több száz gödi lakost érintő kérdést az önkormányzat miért nem nyíltan tárgyalja, amire Kammerer azzal válaszolt, hogy a kisajátítások ügyében a telektulajdonosokkal szemben érdekellentétük van, ezért tartják célszerűnek a zárt tárgyalást, az előszerződés-módosítás azonban nyilvános lesz.
Öt éve is szó volt a véderdőről
A Samsung akkugyára a környéken élők egy része szerint lassan egy évtizede éjjel-nappal rendkívül hangosan működik. A Göd-ÉRT Egyesület 2021 és 2024 között többször is végzett zajméréseket, amelyek a határértéket meghaladó zajszennyezettséget mutattak ki. A Tarnai Richárd fideszes képviselőjelölt által vezetett kormányhivatal frissebb mérései szerint azonban a gyár zajszintje nem haladja meg a megengedett szintet.
A gödi gyár 2019-es bővítése idején teljes egészében kivágtak egy korábban az üzem mellett álló erdőt, és a nagy zaj miatt már a Covid idején felmerült, hogy a gyár és a város közé egy új véderdőt kellene telepíteni. Ez akkor azért nem tudott megvalósulni, mert a kormány 2020-ban különleges gazdasági övezetté nyilvánította az akkugyár területét, ezzel elvette annak adóbevételét Göd akkori ellenzéki vezetésétől.
A Samsung gödi üzemének működésével kapcsolatban pénteken a Göd-ÉRT Egyesület szervezésében lakossági fórumot tartanak, ahol a tervek szerint a cég képviselői is meg fognak jelenni. Mivel azonban a mostani terjeszkedés egy kormányrendelettel indult, egy új kormányrendelettel értelemszerűen módosítani lehet még a történet kimenetelét – ami most már a Tisza Párton múlik majd.
