Az utóbbi években egyre több olyan „túlturistásodott” célpont lakossága sokallt be az emberáradattól, ami korábban korlátlanul fogadta az utazókat. Ilyen Izland, Velence vagy a Krka Nemzeti Park Horvátországban. Volt, ahol a járvány előtt beutazási korlátozásokat vezettek be, Velence pedig már kitiltotta az óriás tengerhajókat.
Hogy mi a baj a turizmussal, azt néhány mutató gyönyörűen illusztrálja, mindenekelőtt az, hogy az összes szén-dioxid-kibocsátás 8 százalékáért felelős. Ezen belül az, ahogy eljutunk az úti célra, a legjelentősebb (49%), de az ajándéktárgyakhoz kötődő kibocsátás (12%) és a vendéglátás (10%) is jelentős mennyiségű károsanyagot termel. Ezenfelül a mezőgazdaság (8%), a szolgáltatások (8%), a szálláshelyek és az ezekhez kapcsolódó nyersanyagkitermelés, illetve építkezések – például szálláshely és látványosságok – (6%) szintén jelentősen hozzájárulnak a környezetkárosításhoz.
Kevésbé esik szó róla, de a felelőtlen magatartás, például a szemetelés, a dohányzás és az ahhoz köthető minden tevékenység, a természet túlterhelése, például a pazarlás vagy a védett ökológiai helyek túllátogatása ugyanennyire káros.
Minden az utazással kezdődik
A világjárvány miatt azt is észre kellett vennünk, hogy az utazások visszaesése mennyivel kevesebb terhet rótt a környezetre. Különösen a repülőjáratok számának csökkenése jelentett pozitív változást, hiszen ez jár a legtöbb károsanyag-kibocsátással, de az egyéni, autós utazások vagy a turistabuszok is rengeteg terhelést jelentenek. Tíz év alatt (2005 és 2016 között) 60 százalékkal nőtt a repülőjáratok széndioxid-kibocsátása!
Az óceánok esetében pedig különösen sok kár keletkezik a körutazó hajók (cruise) miatt, amelyek évente többezer tonna szennyeződést okoznak. 2017-ben 25,8 millió turista vett részt körutazáson, akik egyenként átlagosan 0,82 tonna szén-dioxid-kibocsájtásért voltak felelősek.
Ezek helyett utazzunk inkább vonattal, de még jobb, ha inkább belföldi vagy környező országbeli célpontokat választunk. Mivel a legkevesebb problémát a gyalogos és kerékpáros közlekedés, illetve az elektromos járművek használata okozza, ha nyaralni indulunk, részesítsük ezeket előnyben. Bátran lehet kombinálni a vonatot kerékpárral, vagy bérelhetünk elektromos kerékpárt a hosszabb, nehezebb terepekre. Ez nemcsak az ökológiai lábnyomunkat fogja csökkenteni, de javítja a nyaralás minőségét is, hiszen aktívabb, mégis ráérősebb ütemben, több minden megszemlélve fedezhetjük fel azt, ahová elutaztunk kikapcsolódni.
A mindent bezsúfoló körutazások és a „fapados” hosszúhétvégék nemcsak a legártalmasabbak és legpazarlóbbak, de a legkevésbé pihentetőek is, mert semmire sincs igazán idő, ezért fogadjuk meg: a „kevesebb néha több”. Minél rövidebb távot teszünk meg utazással, minél inkább kerüljük a túllátogatott helyeket és választjuk a legkevesebb kárt okozó közlekedési eszközöket, annál inkább teszünk a környezetért és persze magunkért is. A túrázás, kerékpározás vagy akár az evezés rengeteg élményt tud adni, érdemes kipróbálni ezeket, hiszen a mozgás alapvetően stresszcsökkentő és segít abban is, hogy jó karban tartson minket.
Utazáshoz kapcsolódó további hasznos és ártalomcsökkentő tippeket ezen az oldalon talál!
Ártalomcsökkentés és felelős magatartás
A tömegturizmus környezetterhelő hatása leginkább a dohányzáséhoz hasonlítható. Ma már mindenki tudja, hogy mit tesz a dohányzás a szervezetünkkel és a környezetünkkel, mégis rengetegen élnek e káros szokással. Ahogy gyakran helytelenül táplálkozunk, túlzásba visszük az alkoholfogyasztást, túlstresszeljük, túlhajtjuk magunkat, pazarlunk, szemetelünk és a többi.
Kezdve a cigarettagyártással, az ehhez kapcsolódó szállítással, maga a gyártás és a cigaretta fogyasztása is erőteljesen környezetkárosító. Az eldobott csikkek több évtizeden át bomlanak le, miközben a füstszűrőben felgyülemlett károsanyagok és nikotin mérgezi a földet és a vizeket. A dohányzás egyébként is egyike a turizmus problémás elemeinek. A felelőtlen turizmus kapcsán számos esetben bizonyosodott be, hogy a tengerpartokon hagyott csikkek a madarakat, halakat is pusztítják, ezért több strandról, például Horvátországban és Barcelonában kitiltják a dohányzókat.
Azt már tudjuk, hogy a dohányzás káros, azt viszont kevésbé, hogy a fogyasztással kapcsolatos megbetegedéseket a tudomány jelenlegi állása szerint nem elsősorban a nikotin, hanem az égés során keletkező füst és kátrány okozza. Az FDA (az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala) megállapította, hogy egyetlen cigaretta füstjében több ezer vegyület található, és ezek között 93 káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Ezzel együtt fontos tudni, hogy a nikotin sem veszélytelen: erős függőséget okoz, fogyasztása során megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást is.
Lehetőleg semmiképp ne kezdjünk el dohányozni, illetve, ha már dohányzunk, akkor önmagunk és a környezetünk érdekében a legfontosabb, hogy mielőbb szokjunk le róla, ugyanis kizárólag a leszokás tudja hosszú távon biztosítani 100 százalékban a dohányzás ártalmainak csökkentését. Aki viszont valamiért nem szokik le, annak érdemes tájékozódnia az ártalomcsökkentés lehetőségeiről. Ma már léteznek olyan füstmentes technológiák, amelyek égés nélkül működnek, és így a cigarettánál lényegesen kevesebb káros anyag kitettséggel járnak. Ezen technológiák azonban kizárólag olyan felnőtt dohányzók esetében jelenthetnek opciót, akik valamilyen okból folytatnák a dohányzást.
Ilyen platform többek között az e-cigaretta, mely dohány helyett nikotintartalmú folyadék felhasználásával állít elő nikotinpárát, illetve a dohányhevítéses technológia, ami működése közben olyan hőmérsékletre hevíti a dohányt, amely már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még ne történjen égés, és így füst, valamint hamu se képződjön. De ide tartozik még még a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna is.
Természetesen ezek az alternatívák sem kockázatmentesek, hiszen tartalmaznak például nikotint, és a hosszútávú hatásaikkal kapcsolatban is még folynak a kutatások. Ugyanis az ismert károsanyagnak való kitettség csökkenése – különböző mértékben – az egyes a füstmentes technológiáknál bizonyított (relatív ártalomcsökkentés). Az, hogy ez egyben a dohányzás okozta betegségek kockázatát csökkenti-e és ha igen milyen mértékben, arra hosszú távú kutatások szükségesek.
A dohányzás mellett rengeteg kárt okoz az elpazarolt élelmiszer és az ehhez kapcsolódó eszközök, a szemetelés, a palackozott víz és üdítők fogyasztása, a folyamatosan üzemelő légkondicionáló berendezések használata és az, hogy a turisták fokozottan amortizálják az épített és természetes környezetet.
Sok esetben jellemző az is, hogy a túl sok látogató és azok felelőtlen magatartása miatt egy-egy természeti képződmény szó szerint megsemmisül vagy károsodik. Például a látogatók eltesznek emlékbe egy darab cseppkövet, kis kőtornyokat építenek a vizes élőhelyeken, letapossák a védett növényeket, szennyezik a vízpartot. Érdemes feltenni a kérdést, hogy a strigulán és az Insta fotókon kívül mit ad nekünk az, hogy ha odalátogatunk, ahol gyakorlatilag mozdulni se lehet a tömegtől.
A szelíd turizmus jelmondata: „Csak a lábnyomodat hagyd és csak a fényképeket vidd.”
Zöld-szemléletű szálláshelyek
A kifejezés, amit ebben az esetben is érdemes megjegyezni, az ártalomcsökkentés. Ha már úgy döntünk, hogy utazunk és ezzel valamilyen szinten terheljük a környezetet, akkor azt tudatos választásokkal igyekezzünk kevésbé ártalmassá tenni, példáuk a közlekedési eszközeink vagy a szállásunk helyes megválasztásával.
A zöld-szemléletű szálláshelyek arra törekednek, hogy megakadályozzák a túlfogyasztást, ne termeljenek a tevékenységükkel túl sok szemetet, ne pazaroljanak és megújuló energiaforrásból oldják meg a fenntartáshoz szükséges áramszükségletet. Vendégeiket és alkalmazottaikat is takarékoskodásra, fenntartható magatartásra ösztönzik, újrahasznosítanak, nem alakítják át vagy terhelik a környezetet feleslegesen, például nem vágnak ki fákat, odafigyelnek a felhasznált tisztítóanyagok környezetterhelésére.
A legkevesebb teherrel az jár, ha egy zöld szálláshelyet vagy egyszerűen egy kempinget választunk, összegyűjtjük a szemetet, nem dohányzunk és spórolunk a természeti erőforrásokkal – ezzel együtt a saját pénzünkkel is. Válasszuk a tudatos és fenntartható megoldásokat (például a mértékletes evést, ivást) és azokat a tevékenységeket, melyek során nem szennyezzük vagy károsítjuk feleslegesen a környezetet. Jó példa a rossz példára a jetski, a quad vagy buszos városnézés. Ezek helyett választhatjuk a SUP deszkát, kenut, lovagolhatunk, kerékpározhatunk és bejárhatjuk gyalog, tömegközlekedéssel a várost.
A turizmus ilyen formában lehet sokkal kevésbé környezetkárosító és mindamellett lényegesen pihentetőbb is.
További ártalomcsökkentési tippeket talál a Dobjle100at.hu oldalán, ahol a füstmentes kalkulátor segítségével azt is könnyedén kiszámíthatja, mekkora a személyes károsanyag-kibocsátása!
A cikk társadalmi célú hirdetés, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
