Webshopból jött, de mi van benne? Óvatosan a hamis termékekkel!
Több százszoros határérték-túllépést, hormonrendszert károsító vegyszereket és jelentős ólomtartalmat is találtak már nehezen ellenőrizhető webshopok termékeiben. A probléma nemcsak egyetlen céget érint: a nemzetközi vizsgálatok szerint az online piactereken forgalmazott olcsó termékek között gyakran bukkannak fel veszélyes anyagokat tartalmazó áruk, miközben a hamisítványok a gazdaságnak is jelentős károkat okoznak, legyen szó ruházatról vagy dohánytermékről.
Rendkívül magas mérgezőanyag-szinteket találtak gyerekeknek szánt termékekben egy dél-koreai hatósági ellenőrzés során. A szöuli városvezetés megbízásából végzett vizsgálat a Shein által forgalmazott bőrárukat vizsgálta, és azt találta, hogy egyes termékekben bizonyos vegyi anyagok koncentrációja extrém módon haladta meg a megengedett határértéket.
A tesztek során nyolc bőrterméket elemeztek, és ezek közül hét esetében találtak veszélyes mennyiségű káros anyagot. A legnagyobb problémát a ftalát alapú lágyítószerek jelentették: négy bőrtáska közül háromban a határérték többszörösét mutatták ki, egy esetben 153-szoros koncentrációt!
A vizsgálat más termékeknél is komoly eltéréseket tárt fel. Az egyik gyermekcipőben a megengedettnél magasabb formaldehid-szintet mértek, egy másik pár cipőben pedig extrém mennyiségű ftalátot találtak, ami 428-szorosan haladta meg a határértéket. Egy gyermekbőröndben emellett jelentős ólomtartalmat is kimutattak.
Az eddig ellenőrzött 93 termék 43 százalékában találtak valamilyen formában mérgező anyagot. A ftalátok jelenléte különösen aggasztó, mert ezek az úgynevezett endokrin rendszert károsító vegyületek; nem képeznek erős kémiai kötéseket, és lassú, de hosszú ideig tartó párolgással szabadulnak fel. A kutatások szerint befolyásolhatják a hormonrendszer működését, és hosszabb távon a reproduktív funkciókra is hatással lehetnek.
Bajok több lépcsőben
A hamisított és ellenőrizetlen termékek ráadásul gazdasági szempontból is jelentős károkat okoznak. Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) szerint a hamis ruhák, játékok és kozmetikai termékek több mint 4466 munkahely megszűnéséhez járultak hozzá Magyarországon 2015 és 2018 között. A becslések szerint a magyar vállalkozások ebben az időszakban 189 millió euró – több mint 76 milliárd forint – bevételtől estek el.
A hamisítás elsősorban a ruhaipart érinti: a számítások szerint 3246 munkahely szűnt meg ebben az ágazatban. A kozmetikai iparban 870, a játékiparban pedig 349 dolgozó veszítette el az állását a hamis termékek piaci térnyerése miatt.
Az illat jó, de milyen áron?
Kihez nem mentek még oda diszkréten egy áruház parkolójában, színes dobozkákat mutogatva? A hamis áruk egyik tipikus példája a parfüm: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerint ezek a termékek gyakran ellenőrizetlen összetételűek, és sokszor piacon vagy alkalmi árusoknál jelennek meg. Tavaly a hatóság mintegy félmilliárd forint értékű hamis parfümöt foglalt le.
A NAV szóvivője, Kis Péter András szerint a hamisított termékek listáján évek óta a ruhák, táskák, napszemüvegek, mobiltelefonok, gyerekjátékok és parfümök szerepelnek az élmezőnyben. A hamis illatszerek esetében ráadásul az összetétel teljesen ellenőrizetlen: előfordul, hogy az üvegben egyszerű víz van némi illatanyaggal, de találtak már olyan terméket is, amelyik állati vizeletet tartalmazott.
Az ilyen termékek nem kerülhetnek vissza a piacra: a NAV minden lefoglalt hamis árut megsemmisít. A szakértők szerint a vizsgálatok azt mutatják, hogy az online kereskedelem ellenőrizetlen fertályán és a hamis termékek piacán nemcsak a fogyasztóvédelmi szabályok sérülnek, hanem komoly egészségügyi és gazdasági kockázatok is megjelennek.
A webshop valódinak tűnik, de nem az
Érdemes kitérni az online vásárlási csalások egyik leggyakoribb formájára: a hamis webshopok, azaz ghost store-ok külsőre teljesen korrektnek tűnnek. A professzionális dizájnnal, valós márkák képeivel és részletes termékleírásokkal dolgozó bűnözők célja azonban nem az értékesítés, hanem a pénz vagy az adatok megszerzése. A kiberbiztonsági elemzések szerint az ilyen oldalak gyakran ugyanazt a működési modellt követik: úgy néznek ki, mint egy valódi bolt, de a rendelés után vagy semmit nem szállítanak, vagy hamis árut küldenek, miközben a vásárlók pénzügyi adatai is veszélybe kerülhetnek.
A terjedésében kulcsszerepet játszanak a közösségi médiás reklámok. A kutatások szerint a felhasználók jelentős része közvetlenül Facebook-, Instagram- vagy TikTok-hirdetésekből jut el ezekhez az oldalakhoz. Egy felmérés szerint a felhasználók mintegy harmada találkozott már gyanús online vásárlási csalással közösségi médiában!
Az egyik legfontosabb pszichológiai eszköz a túl jó ajánlat. Gyakran hirdetnek 70–80 százalékos leárazásokat vagy „csak ma érvényes” akciókat, amik gyors döntésre kényszerítik a vásárlót. A kiberbiztonsági szakértők jól tudják: ezek az ajánlatok sokszor valótlan, csak befolyásolás céljából létrehozott, bezárásra, szezon végi raktársöprésre hivatkozó kiárusítások vagy sürgető üzenetek formájában jelennek meg.
Sajnos a modern technológia segítségével a tapasztalt netezőket is könnyen csőbe húzzák: a megtévesztés része lehet az influenszer-marketing imitálása is. A csalók sokszor hamis profilokat hoznak létre, mintha népszerű véleményvezérek, hírességek vagy közismert orvosok ajánlanák a terméket. A kutatások szerint a közösségi médiában megjelenő hamis megkeresések és mesterségesen generált követők komoly problémát jelentenek a digitális marketingben. A mesterséges intelligencia alapú technológiák tovább növelik a megtévesztés hatékonyságát: egyre nehezebb eldönteni, hogy egy online bolt, reklám vagy ajánlás valódi-e. A digitális környezetben ezért a fogyasztók egyik legfontosabb védelme továbbra is az alapvető ellenőrzés: a domain vizsgálata, a független értékelések keresése és a gyanúsan olcsó ajánlatok kerülése.
A dohányosok is veszélyben vannak
Ugyan a dohányzás világa az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult, de a Global State of Tobacco Harm Reduction adatai szerint még mindig mintegy 2,3 millió dohányos él Magyarországon, és itthon is megjelentek a hagyományos cigaretták mellett a különféle füstmentes kategóriák is. A technológiai váltás azonban egy régi problémát is felerősített: az illegális és hamisított termékek terjedését. Nemzetközi kutatások és hatósági jelentések szerint ezek a készítmények nemcsak gazdasági kárt okoznak, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelenthetnek.
Rekordot dönt az illegális cigarettapiac
Az illegális dohánytermék-kereskedelem egyre nagyobb problémát jelent Európában. Egy KPMG-elemzés szerint 2024-ben az Európai Unióban mintegy 19,4 milliárd eurónyi adóbevételtől estek el az államok az illegális cigarettafogyasztás miatt, ami 16,4 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A vizsgálat 38 európai ország dohánypiacát elemezte, ahol 2024-ben összesen 521,9 milliárd szál cigarettát fogyasztottak el. Ennek jelentős része nem a legális kereskedelemből származott: 52,2 milliárd szál cigaretta feketén került a fogyasztókhoz, ami a teljes piac körülbelül 10 százalékát jelenti.
A jelenség Magyarországot sem kerüli el. A becslések szerint a hazai költségvetés éves szinten mintegy 175 millió euró, vagyis körülbelül 67 milliárd forint adóbevételtől esett el emiatt 2024-ben. Az elemzés szerint a feketepiac erősödésében több tényező játszik szerepet, de fontos a legális és az illegális termékek közötti árkülönbség is: minél nagyobb a különbség, annál nagyobb teret nyerhetnek a csalók és bűnözői csoportok.
A jogi szabályozás Magyarországon szigorú: például ízesített e-cigaretta nem is hozható legálisan forgalomba, az ilyen termékek online értékesítése pedig jogsértő. Idehaza dohányterméket kizárólag dohányboltban lehet értékesíteni. Az illegális kereskedelem szigorú büntetést vonhat maga után, a bírság mértéke jelentős: magánszemélyeknél 1 és 50 millió forint között, jogi személyek esetében pedig 5 milliótól akár 500 millió forintig terjedhet.
Mi van a dobozban?
A hamisított vape-termékekkel kapcsolatban több tudományos vizsgálat is riasztó eredményekre jutott. Az elemzett, nikotinmentesnek jelölt e-cigaretta-folyadékok több mint 80 százalékában valójában kimutatható volt a nikotin. Más esetekben az összetétel jelentősen eltért a címkén feltüntetettől, vagy olyan szennyező anyagokat tartalmazott, amelyek nem szerepeltek a leírásban. Ez azért problémás, mert a fogyasztók így olyan anyagokat is belélegezhetnek, amiknek hatásairól semmilyen megbízható információ nem áll rendelkezésre. Az ilyen termékeknél nem csak a nikotin mennyisége, de a felhasznált oldószerek vagy az aromák összetétele is eltérhet a feltüntetett értékektől.
Az illegális termékeknél az összetétel mellett a gyártási körülmények is kérdésesek lehetnek. A kutatók szerint az illegális vagy hamisított vape-eszközök esetében gyakori, hogy a felhasznált alkatrészek és folyadékok nem esnek át minőségellenőrzésen, ezért a működésük kiszámíthatatlan lehet. Egyes tanulmányok arra is figyelmeztetnek, hogy a nem megfelelő minőségű komponensek miatt a készülékekben levő szennyező anyagok vagy helyettesített vegyületek potenciális egészségügyi kockázatot jelenthetnek.
A jelenség ráadásul egyre többeket érint. A piackutató Euromonitor International egyik elemzése szerint az e-vapour termékek globális piacán az illegális forgalom aránya rendkívül magas lehet: egyes becslések szerint a fogyasztás jelentős részét olyan termékek adják, amik nem a hivatalos értékesítési csatornákon keresztül kerülnek a piacra.
A kutatások egy irányba mutatnak: a hamisított és illegális dohánytermékek nemcsak gazdasági vagy fogyasztóvédelmi problémát jelentenek, hanem egészségügyi rizikót is. Az ellenőrizetlen összetétel, a pontatlan nikotinszint és a potenciális szennyeződések miatt ezek a termékek kiszámíthatatlanabbak, mint a szabályozott piacon elérhető készítmények, ezért a kockázataikat a fogyasztók is sokkal nehezebben tudják felmérni.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
