
A British Library néhány napja új olvasójegy kiállításával kért bocsánatot Oscar Wilde-tól – írja a Literary Hub. De miért tiltották ki az olvasóteremből a 19. század végének sztárszerzőjét annak idején, és hogyan fogadta az unokája az intézmény gesztusát?
A viktoriánus kor címlapsztárja
„Ő az angol dekadencia, angol szimbolizmus, ő az a késő Viktória-korban, ami Byron volt a maga idejében, »a kor címszereplője«” – írja A világirodalom történetében a Wilde-ért láthatóan nem túlzottan rajongó Szerb Antal, és hozzáteszi: az előkelő londoni szalonok mulattak egy ideig a különc dandyn, első színdarabjainak sikere után aztán hódolva nyitották meg előtte a kapuikat.
Ha az elit idővel el is fogadta Wilde-ot, a viktoriánus bírósággal meggyűlt a baja. A Dorian Gray arcképének szerzőjét 1895-ben börtönbüntetésre ítélték homoszexualitása miatt, a nemzeti könyvtár akkori szabályzata szerint pedig bárki, akit bűncselekményben vétkesnek találtak (márpedig a 19. század végi Angliában a homoszexualitás annak számított), elveszítette a tagsági kártyáját.
„Uraim, itt én lennék a felperes!”
Wilde 1891-ben ismerkedett meg a nála 16 évvel fiatalabb arisztokratával, Lord Alfred Douglasszel, Douglas apja, Queensberry márki pedig nem nézte jó szemmel a kapcsolat alakulását. A BBC History magazin cikke szerint a botrány akkor robbant ki, amikor Queensberry 1895. február 18-án egy elegáns kártyát hagyott Wilde klubjának portásánál, amelyen szodomitának nevezte az írót.
Wilde becsületsértésért perelte be a márkit, a tárgyalás azonban más eredménnyel zárult, mint remélte. Az arisztokrata ügyvédje mesterien szorította sarokba a költőt, aki állítólag csak annyit mondott: „de hisz ebben az ügyben én lennék a felperes”. Ám ez a hatóságokat nem hatotta meg. Queensberryt előbb felmentették, 1895 májusában pedig egy újabb tárgyaláson már Oscar Wilde ült a vádlottak padján. Többrendbeli fajtalankodásban találták bűnösnek, két év kényszermunkára ítélték, és megtiltották, hogy a nemzeti könyvtár olvasótermébe léphessen.
Igazságszolgáltatás 130 év után
Wilde a readingi fegyházban töltött hónapok alatt írta azt a De Profundis című, Lord Alfred Douglasnek, azaz Bosie-nak címzett megrázó levelet, amelynek kézirata később az őt az olvasói közül kizáró National Librarybe került. Ezért is fura, hogy az intézmény képviselőinek csak most, 130 évvel az incidens után jutott eszükbe, hogy a bocsánatot kérjenek.
Akárhogy is, a British Library 2025. október 16-án – vagyis Wilde 171. születésnapjára időzítve – felülbírálta a korábbi döntését, és új belépőkártyát állított ki az író nevére, amelyet az unokája vett át ünnepélyes keretek között. Merlin Holland értékelte a gesztust, és azt nyilatkozta a BBC-nek, biztos benne, hogy Wilde szelleme örül, látva a fejleményeket.