Karakter: meghatározó sajátosság, látható jel, ami képernyőn vagy nyomtatásban megjelenik, irodalmi műben, drámában, filmben stb. meghatározott szereplő, erkölcsi jellemvonás.
Soha jobbkor nem jöhetett volna Krasznahorkai László Nobel-díja a magyar olvasóknak, de a magyar irodalomnak sem. Mikor nyáron elkezdtünk dolgozni a Karakteren, a Telex kortárs szépirodalmi fókuszú, de a kultúra minden területével foglalkozó új kiadványán, álmunkban sem gondoltuk volna, hogy épp ez az év lesz az, amikor a magyar esélyesek közül nyer valaki. Egy olyan időszakban, amikor úgy tűnik, minden fontosabb az irodalomnál és a kultúránál, mert minden másodperc sorsfordító lehet, semmi nem mutatja meg jobban, hogy a művészet nemcsak reflektál a valóságunkra, hanem alakíthatja is azt, és itt nem csupán arra gondolunk, hogy Krasznahorkai Nobel-díja hogyan rázta fel az országot, legalábbis az olvasni szerető részét. Hanem arra is, hogy nincs jobb eszköz a szemléletváltásra a művészetnél, egyszerűen nem látjuk ugyanúgy a világot, önmagunkat, de másokat sem, ha elolvasunk egy könyvet vagy elmegyünk egy kiállításra. Ez még akkor is igaz lehet, ha a célunk néha az eszképizmus, a szórakozás vagy épp a kapcsolódás – mert a kultúra nem lehet csak személyes ügy, hatással van a társadalmi közösségek formálódására is.
A Telex indulásakor fontos célkitűzés volt, hogy a napi politikai történéseken és azok értelmezésén kívül is színes legyen a Telex kínálata. Ezért döntöttünk úgy, hogy irodalmi vonalon folytatjuk azt, ami az előző munkahelyünkön jól működött, és amit az olvasók és a szerzők egyaránt nagyon szerettek: tárcarovatot indítottunk, amely heti rendszerességgel megjelenési lehetőséget biztosít a kortárs magyar prózának. 2020 decembere óta több mint kétszázötven (!) tárcanovellát közöltünk szombatonként a Telextárcákban, és a hozzánk legközelebb álló írásokból épp a napokban jelenik meg az ötödik antológiánk Zsebtárcák 2. címmel.
Arra is büszkék vagyunk, hogy 2024 végén elindult a Hangostárcák sorozat, amelynek első évadában a Loupe Színházi Társulás közkedvelt művészei nyolc szöveget szólaltattak meg. Így a kortárs magyar szépírók novelláit nemcsak olvasni, hanem hallgatni is lehet a Telexen.
Lapunk irodalom iránti elköteleződését jelzi a Telex Olvasóklub is. A Telex újságírói által moderált különleges, kiscsoportos összejöveteleken egy-egy fontos szövegről beszélgetünk meghívott vendégeink közreműködésével – október 14-én Hermann Hesse Sziddhártha című művéről, november 19-én pedig (mintha csak megéreztünk volna valamit az őszi program kitalálásakor) épp a friss Nobel-díjas Krasznahorkai László Sátántangó című regényéről.
A Telextárcák tehát régóta kijelölte azt az irányt, amit a Karakterben is folytatunk: a célunk, hogy a Telex elérését felhasználva közelebb hozzuk a kortárs magyar irodalmat az újságolvasók széles táborához. A Karakter azért jött létre, hogy betöltse azt a kurátori szerepet a kortárs irodalomban és a kultúrában, amit a Telex a közéletben.
Hiszünk abban, hogy az irodalom, a kortárs kultúra megismerése és követése ugyanannyira fontos szerepet játszik abban, hogy megértsük, mi zajlik a világban, mint a hírek követése.
És hogy mit olvashatunk majd a Karakteren?
- A Könyvespolc rovat alatt találtok meg mindent, ami irodalom és könyv. Kritikák, interjúk, beszámolók, olvasásra csábító szemelvények, az irodalmi élet legfrissebb hírei. Ide kerülnek majd a könyves hírek is, és összefoglalók többek között az életmód, a pszichológia, a történelem és a popkultúra területéről.
- A Karakterre költözik a Telextárcák – ami nem változik: ha szombat, akkor Telextárcák!
- Kultúra rovatunkban a színház, a komolyzene, az építészet, a képzőművészet és a táncművészet szereplőit mutatjuk be – azaz ide tartozik majd minden, ami nem irodalom, de szerves részét képezi a kulturális kérdésekben tájékozott ember mindennapjainak.
- A Nagyítóban hosszabb terjedelmű, átfogó anyagokat, elemzéseket, riportokat találhatsz irodalmi és kulturális jelenségekről, sokakat foglalkoztató kérdésekről. Kerülj képbe, merülj el aktuális irodalmi és kulturális ügyekben a Nagyítóval!
A Karakter mögött pedig megszállott kultúrafogyasztók, kritikusok és szerkesztők állnak, akik nem mindig csak műélvezők, hanem gyakran maguk is alkotók.
Klág Dávid tizennyolc éve kezdett el úgy filmekről írni, hogy azt más is olvashatja rajta kívül. „Azóta foglalkoztam zenével, művészettel, filmmel, apokaliptikus kanossággal, férfiak rövidnadrágjával, Geszti Péterrel, jártam filmfesztiválokra, készítettem interjúkat külföldi és magyar kultúremberekkel, és ez a sok jó szokásom meg fog maradni továbbra is.”
Vass Norbert író, olvasó. Szerkesztett múzeumi bédekkert, rock and roll memoárt és mágikus realista receptgyűjtemény, megjelent egy fotókönyve, két prózakötete, a Telexen pedig három tárcája olvasható. Szívesen megnézne egyszer egy Bodor Ádám-szövegből készült Jarmusch-filmet, amiben felcsendül pár Ramones-dal is. „Régimódi vagyok. Egy Bosch-kép nekem mozgalmasabb, mint a végtelen Insta-idővonalak. A centrumnál mindig is jobban érdekelt a periféria, úgyhogy jó ideje igyekszem megérteni, mit jelent vajon Közép-Európa kulturálisan.”
Grafitembert a legtöbben talán a Napirajz karikaturistájaként ismerik, Heti Klassz Grafitemberrel címmel rendszeres komolyzenei programajánlót vezet a Telexen. Több ezer LP van a polcain, nagybőgőn játszik, felnőttként tanult. „A lemezhallgatás és a koncertlátogatás rituálé, amire szükségünk van. A mindennapos, üvöltő ingerek ellen két csodaszer is létezik. A természet csendje és a klasszikus zene. Mindkettőben, de legalább az egyikben érdemes rendszeresen elmerülni.”
Bak Róbert a Telex rezidens könyvkritikusa, ezelőtt dolgozott az Ekultúrának és a Jelenkornak is. Minden egyes írással töltött percét élvezi. „Egy-egy jó könyv révén mindennap más és más világban merülhetek el, hátrahagyva a gondokat, a szürke hétköznapokat. Olyan helyekre juthatok el így, ahová egyébként sohasem. (Más kérdés, hogy nekem már pár lépés is nagy távolság.) De van egy jó hírem: neked nem kell ALS-esnek lenned, hogy ez működjön, ha jó a könyv, menni fog anélkül is.”
Járvás Péter, a Moly.hu-n vált ismert kritikussá. „Számomra a könyvekben (meg általában: a művészetben) az a bámulatos, hogy tudományos értelemben a lehetetlent viszik véghez: létrehoznak a dolgokról (fogalmakról, helyekről, tárgyakról, személyekről – lényegében bármiről) egy kreatív másolatot (én ezt egyfajta 4D-s nyomtatásként képzelem el), ezzel pedig megérinthetővé, belakhatóvá teszik a létezés azon elemeit is, amelyeket amúgy sosem tudnánk megközelíteni.”
Patakfalvi Dórának az újságírói munkája nulladik percétől köze van valahogyan a kultúrához. „Mindegy, hogy programokat ajánlottam, vagy híres művészeket invitáltam fotózásra. Aztán egy idő után már rendesebben is beszélgettem velük, a Telexen is ezt tettem viszonylag gyakran, és ezt folytatom majd a Karakterben is, ahol a kultúra világló vagy éppen kevésbé látható szereplőivel interjúzom majd egy-egy aktuális munkájuk apropóján. És én leszek az is mások mellett, aki a (jó) színház mellett kampányol, hiszen a digitális polgárság korában kevés dologra van nagyobb szükségünk, mint egy élő, lélegző vagy legalább szuszogó műfajra.”
Liptai Lívia három éve a Telex szerkesztője. Helyi tévéknél kezdte, majd híradózott, riportíróként került az Elle magazinhoz, ahová a roma lányok helyzetétől kezdve a hajléktalanszállókon élő nőkön át a New York-i paparazzók mindennapjaiig készített anyagokat, majd a kulturális rovatot vezette. Később, 13 éven át volt a magazin főszerkesztője. „Kinyitsz egy könyvet, a betűk képekké alakulnak a fejedben, és egy idő után létrejön egy tér közted, az olvasó, a könyv és a szerző között – akkor is, ha sosem találkoztatok. Ez a tér izgat leginkább, legyen akár mindennapi, szürreális, transzcendens vagy bizarr.”
Rácz Attila a Telex indulásától 2025 őszéig volt a lap olvasószerkesztője, és immáron több mint két éve gondozza a Telextárcákat. „Hiszek a szöveg, pontosabban a jól formált szöveg erejében, és meggyőződéssel vallom, hogy az irodalmi alkotások, legyenek azok tárcanovellák vagy éppen nagyregények, ugyanúgy nélkülözhetetlenek, hogy fogást találjunk a minket körülvevő világon, mint a komplex, elemző cikkek és a nagy ívű tanulmányok. A Karakter egyik felvállalt célja nem más, mint hogy bemutassa ezeket a fontos, izgalmas alkotásokat a Telex olvasóinak, és én ezzel a küldetéssel maradéktalanul tudok azonosulni.”
A Karakter létrejötte hatalmas lépés a Telex életében, amit támogatóinknak köszönhetünk, a kortárs irodalmi fókuszú kulturális kiadványt pedig nem is akárhogy indítjuk el. Október 13-tól többnapos programsorozattal készülünk nektek, részletek az alábbi videóban.
És ez csak a kezdet. Ahogy a Telex indulásakor is ígértük: lesz mit olvasni.
