Lant + vonósok
Igazi csemegéket tartogat a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Ötpacsirta Szalonja. Az igazán magas színvonalú koncertek ingyenesek, így résen kell lenni a regisztrációval, a helyek gyorsan elfogynak. Valószínűleg így lesz ezzel a koncerttel is. December első napján három nagyszerű régizenészt hallgathatunk meg, Tóth Mónika hegedűn, Nagy Réka viola da gambán és csellón, Davidovics Igor pedig lanton és teorbán játszik majd. A pontos műsor nem ismert, az elhangzó művek szerzői viszont igen: Piccinini, Pandolfi-Mealli, Marais, Gianoncelli, Stradella, Zamboni és Vivaldi műveiből válogatott a trió.
A régizene-kattanás azzal a járulékos jelenséggel jár, hogy az ember nyilván rákeres a teljesen ismeretlenül hangzó nevekre. Így derül ki például Piccininiről, hogy ugyan csak két műve maradt ránk, de az egyikhez fűzött, előadási módról szóló írása nélkül sokkal kevesebbet tudnánk a barokk lantról és gitárról. Illetve az is, hogy az egyik mostohatestvére kasztrált énekesként boldogult Krakkóban. Legalább egy operát is írt, amit Spanyolországban mutattak be, de a partitúra azóta sajnos elveszett. Ez a pár adat már majdnem elég egy európai, szeretkezős-kardozós regényhez, és még csak egy szerzőről volt szó. Lényeg a lényeg, a barokk zene nem véletlenül babonáz meg sokakat. A túlburjánzó formák mögött mindig ott van egy szigorú rendszer, és ez a kettősség valahogy esszenciálisan jelenti az egész élet lényegét. Minden legyen rendben, biztosan jussunk el a célunkhoz, de közben annyi szépség és öröm érjen, ami csak belefér. Mindhárom fellépő művész a magyar régizenejátszás kiválóságai közé tartozik, igazán, szívből ajánlom ezt a koncertet.
Mikor? 2025. december 1. (hétfő) 18 óra
Hol? Ötpacsirta Szalon – Budapest
Barokk koncert férfira és nőre
Ez is egy barokk koncert lesz, nézzék el nekem, de erre is szívesen elmennék. Bevallom, a klasszikus zenében is előforduló egy hangszer+énekes felállás nem tartozik a kedvenceim közé. Schubert és Mahler kompozíciói bukkannak fel legtöbbször a Bartókon, mindig adok neki egy új esélyt, de úgy érzem, még mindig nem érkeztem meg hozzájuk. A régizene viszont más. Cecilia Bartoli beekizett gerlére hasonlító turbékolása azonnal megnyert a műfajnak, és ez azóta is csak mélyült. November végén a BMC-ben egy nagyon érdekes esemény lesz, központban a barokk és klasszikus kor szóló kantátáival. A pontos program nem ismert, annyit tudni, hogy „nagyszabású és virtuóz szóló vokális művek kerülnek előtérbe, női szenvedéllyel és szenvedéssel a fókuszban. A megénekelt kantáták témája az elhagyott, megcsalatott, melankolikus, megtört női sors. Ebbe a zenei környezetbe emeli be a kortárs táncot a koreográfus, láthatóvá téve az áruló, hűtlen férfialakot, az énekes karakterek egykori szerelmét. Az est középpontjában egy nemrég elkészült régizenei videóklip áll, mely szerves része lesz az előadásnak. Ezek az idő- és műfajbeli egymásnak feszülések, ellentétesnek tűnő energiák színesítik az előadást, a fizikai színház és a modern képi világ megjelenése kiteljesítik, megerősítik a művek üzenetét” – így a műsorajánló. A kantáták ihletett tolmácsolója Bodrogi Éva lesz, csembalón Pétery Dóra, barokk csellón pedig Baranyai Piroska működik közre. Takácsy Réka és Adamovich Ferenc fognak táncolni. Szerintem összetett és mély élmény lesz, bátran vegyenek rá jegyet.
Mikor? 2025. november 29. 18 óra
Hol? BMC – Könyvtár – Budapest
Ligeti és egy argentin hárfaverseny
Na, ilyen sincs minden héten, még a fővárosban sem. A Budapesti Fesztiválzenekar rég nem szerepelt az ajánlóban, most viszont nagy örömmel ajánlok tőlük egy nagyon spéci programot. A BFZ sokszor jelenti a kínálópult közepén a mindenízű drazsét. Most sincs ez másképp, a december első napjaiban aktuális koncertjükön egy korai Ligeti-mű, egy argentin hárfaverseny, illetve egy dán szimfónia alkotja a programot. Ligeti diákéveiből származó, alapvetően kamarazenekarra írt műve a fiatal kreativitás határtalan megtestesülése. Már a címe is egy vicc, a szolmizációs hangokból nem létező olasz szavakat kreált Ligeti. Ebben a rövid videóban az est karmestere, David Robertson mond pár gondolatot Ligetiről és a darabról is. A videó a darab két évvel ezelőtti, egyesült államokbeli ősbemutatójának apropóján készült a New York Philharmonic megbízásából. Ők egy majdnem olyan jó zenekar, mint a BFZ. Tehát Robertson a „felelős” a műsorért, így neki köszönhetjük azt is, hogy meghallgathatjuk Alberto Ginastera hárfaversenyét is. A szólóhangszer választása azonnal érthető lesz, ha tudjuk, hogy az 1956-ban készült darabot az argentin népzene ihlette. Ginastera a népzenei elemek és a kortárs zenei nyelvezet összeházasításával kísérletezett. A párhuzam Bartókkal kézenfekvő engem nagyon kíváncsivá tett. A közreműködő hárfaművész Xavier de Maistre lesz, aki állítólag hárfatanárnője iránt érzett kiemelt figyelme hatására választotta ezt a hangszert. A Gramophone csupa jót írt róla, a mű avatott tolmácsolásával tehát nem lesz hiba.
A kávé után egy Nielsen-szimfónia jön, egészen pontosan a IV. (A „kiolthatatlan”). A dán szerző 1915-ben komponált művét az első világháború ihlette. A zenekar két szélén helyet foglaló üstdob páros küzdelme jelenti a vezérfonalat, négy, összefüggő tételben. „A zene maga az élet, és mint élet kiolthatatlan” – írta Nielsen, hangsúlyozva, hogy darabjának nincs programja. Egy olyan korban, amikor az életben maradás épp elég program volt, ez nem is csoda. Ez tehát az abszolút egyedi műsor, szerintem kihagyhatatlan. A BFZ honlapján több dátum is szerepel, én kifejezetten december 6-át ajánlanám a figyelmükbe. Nem sok zenekar gondol például azokra, akik egy budapesti hangversenyre vidékről utaznak fel, vagy csak egyszerűen nem szeretnek késő éjjel lakkcipőben hazabotorkálni. Nos, rájuk is gondolva a Fesztiválzenekar majd minden bemutatóját játssza egy nap délután is. A Ligeti – Ginastera – Nielsen koncertet december 6-án fél négytől hallgathatják meg. Még egész jó helyek is vannak.
Mikor? 2025. december 6. 15.30
Hol? Müpa – Budapest
Nincs több szék
A Heti Klassz mostani koncertjeit tegnap, késő éjjel válogattam össze, erre a koncertre a kakasülő szélén még volt két hely. Ma reggel már ezek is elkeltek. Mégis ajánlom ezt a hangversenyt, két okból. Az egyik, hogy a Müpa élőben közvetíti a streamingplatformján. Biztosan emlékszünk még a Covid bezártságára, amikor a képernyő előtt köhécselve vagy éppen lázasan szívtuk magunkba a zenét, a gyógyulásunkat is felgyorsítva. A Müpa akkor is rendelkezésünkre állt, sőt már sokkal korábban elkezdték. Before it was cool, mondhatnánk. A másik ok maga Patricia Kopacsinszkaja hegedűművész, aki talán a velünk élő generáció egyik legszínesebb ufója. Ha valaki át tud jönni a pixelfalon, hogy az IKEA-ban vásárolt Lack asztalkánk (nyír-natúr) közepén hegedüljön, akkor az ő. A Pom-bär zacskót meztelen talpéllel arrébb pöckölve Sosztakovics első hegedűversenyét fogja játszani. A csodálatosan szép kompozíció a szerző tizedik szimfóniájával egy időben született. A második világháború megélése Sztálin Szovjetuniójából. Őszinte, gyönyörű darab, sokáig be sem mutatták. Kopacsinszkajával mindenféleképpen ajánlott. Sőt.
A koncert második műsorszáma Beethoven harmadikja, az Eroica lesz. A Rotterdami Filharmonikus Zenekar játszik majd, vezényel Lahav Shani. A kitűnő minőségű streaming persze nem nyújthatja ugyanazt az élvezetet, mint a koncertterem, de ezek azok az események, amik miatt mégis van létjogosultságuk. Ha nincs több szék, akkor nincs több szék.
Mikor? 2025. december 8. 19.30
Hol? Müpa HomeLive
Hatvanévesek a Szolnoki Szimfonikusok
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy mennyire fontos érték Magyarországon az, hogy szinte minden megyénkben működik figyelemre és támogatásra érdemes zenekar. A Szolnoki Szimfonikusok hatvan éve állnak a Tisza-parti város és környékének rendelkezésére, sőt. Szerepeltek már a Heti Klasszban is, Szolnok jó hely, miért ne buzdítanánk belföldi koncertturizmusra a kedves olvasókat? Az apropó most a jubileumi koncert, ahol Bernstein és Gershwin szól majd, a koncert címe is ez: Amerika Amerika. Csupa sláger lesz, a Candide nyitánya, majd a West Side Story szimfonikus táncai. Kék rapszódia és Egy amerikai Párizsban. A „Rapsody in blue” magyar fordításának pingpongjába ne menjünk bele. Az én szuverén véleményem szerint inkább a melankóliára utal a „blue”, de biztos csak én érzem így. Valahogy azzal, hogy kék, nem nagyon tudok mit kezdeni. (Milyen kék? – mindegy.) A műsor tehát jól ismert és nem véletlenül népszerű darab füzére. Ide kívánkozik a már bejáratott mondat, ha valaki most ismerkedne a klasszikus zenei hangzással és eseményekkel, erre a koncertre bátran váltson jegyet, nem fog csalódni. A szolnoki zenekart Izaki Maszahiro vezényli majd, zongorán közreműködik a mindig elbűvölő Fejes Krisztina. Nagyon jó szórakozást kívánok!
Mikor? 2025. december 1. 19 óra
Hol? Aba-Novák Agóra Kulturális Központ-Liszt Ferenc hangversenyterem – Szolnok
Ismételten kérném énekesek, hangszeresek, kamaraformációk, zenekarok, játszóhelyek, zeneiskolák ajánlani érdemes programjait, amelyek közül válogathatok. Vigyük közel a minőségi klasszikus zenét azokhoz, akik elmentek volna, ha tudtak volna róla! Írjanak nekem az esemény előtt három héttel. Köszönöm!
