15 év alatt közel 30 milliárd forintnyi jogdíjat koboztak el az NKA javára az előadóművészeket képviselő jogvédő szervezet szerint

A jelenlegi kormány a szerzőknek, színészeknek, zenészeknek, artistáknak, táncosoknak és más jogosultaknak járó jogdíjak egy részét a világon egyedülálló módon állami költségvetési eszközzé, az NKA pénzügyi keretének részévé tette, amivel megkárosította a művészeket – írja közleményében az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI).

Az EJI szerint 15 év alatt a kötelező elvonás és befizetési kötelezettség eredményeként évente körülbelül 1,5-2 milliárddal, tehát összesen legalább 20-30 milliárd forinttal lettek szegényebbek a jogdíjak tulajdonosai.

Az EJI szerint ezt a gyakorlatot az országgyűlés több döntésével legalizálta, az igazságügyi miniszter pedig minden tőle telhetőt megtett, hogy a jogosult előadóművészeket a rendelkezésre álló eszközökkel minél hátrányosabb helyzetbe hozza. Ezt több módszerrel tette meg:

• Nem hagyta jóvá a jogdíjközleményeket, amelyek meghatározzák többek között a felhasználások esetén fizetendő jogdíjak mértékét, ezzel megakadályozva a jogdíjak begyűjtését.
• 2021 óta nem hagyta jóvá a jogdíjak inflációkövető emelését. Emiatt több jogvédő szervezet már 2024-ben is tiltakozott.
• Évek óta biztosít „indokolatlan anyagi előnyt a hangfelvételeket és az audiovizuális műveket felhasználók számára, miközben az előadóművészek és más jogosultak emiatt súlyos anyagi kárt szenvednek”.

Az EJI szerint ez a miniszteri magatartás „már-már a hivatali visszaélés határait” feszegeti.

„Az EJI a közös jogkezelőkkel együtt évek óta dolgozik a jogellenes eljárás megszüntetése érdekében, amit azonban az igazságügyért jelenleg felelős miniszter rendre lesöpört az asztalról. Az előadóművészek abban bíznak, hogy az új kormány visszaállítja a törvényességet ezen a területen is” – áll a közleményben.

Az EJI szedi be és fizeti ki a jogdíjat Magyarországon minden hazai és
külföldi előadó nevében. Közel 4000 tagja és 18000 megbízója van.

A Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) május 11-én közleményben reagált az EJI állításaira. A MEME szerint az EJI az NKA-val „kapcsolatos vélt vagy valós sérelmeit igyekszik összekapcsolni egy, a közös jogkezelés területén évek óta fennálló jogértelmezési kérdéssel”. A MEME szerint az igazságügyi miniszter által jóváhagyandó jogdíjközleményhez, valamint a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek nyilvánossághoz közvetítése után fizetendő jogdíjak szabályozásához kapcsolódó, a médiapiaci szereplők valamint az EJI és a MAHASZ közötti vita rendezése „kizárólag a független magyar bíróságok, illetve szükség esetén az Európai Unió Bírósága hatáskörébe tartozhat”, ezért aggályosnak tartják, hogy „az EJI a folyamatban lévő szakmai és jogi vitát politikai kontextusba helyezi”. Ez ugyanis a szervezet szerint „alkalmas lehet a kérdés tényleges szakmai és jogi tartalmának eltorzítására”.

Cikkünket utólag kiegészítettük a MEME reakciójával.