Rocksztárkülsejű Nobel-díjasok, ajkai ökohorror-festészet és végnélküliség – programok szunyókálás és szócséplés helyett
Egy könnycsepptől könnycseppig tartó kisregény színpadi változata, képzőművészeti alkotások, amiket Gyula világhírű szülötte ihletett, raktárvásár és olajjal megörökített iszap. A Karakter ezúttal is csütörtöktől csütörtökig ajánl programokat.
Báró Krasznahorkai hazatér
Világszerte ismert, hogy Krasznahorkai Lászlónak milyen hosszúak a mondatai. Nem csoda hát, hogy a szövegeiről szóló tárlatok se rövidek. Alighogy bezárt ráadásul a meg is hosszabbított szentendrei, a gyulai Kohán Képtárban nyílik is a következő. A 2025-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett író regényei apokaliptikus víziókkal, groteszk tablókkal mutatják meg a világ szellemi hanyatlását, az ember egzisztenciális magányát és az értelem keresésének hiábavalóságát, esszéiben pedig a szépség, a transzcendencia az emberi törekvés határait kutatja kíváncsian Krasznahorkai.
A köteteinek hangulatával rokon képzőművészeti alkotásokat, az írónak a szentendrei művészeti szcénához fűződő kapcsolatát és műveiből készült Tarr Béla-filmeket is bemutató kiállítás a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum tavalyi Krasznahorkai-kiállításának gyulai adaptációja. Május 28-ai megnyitóját követően kétségkívül kijelenthetjük: Báró Wenckheim után Krasznahorkai László is hazatért.
Minduntalan – Krasznahorkai László prózavilága, Kohán Képtár, Gyula, május 28.–november 1.
A rendszám, ami az iszapba esett
Nippek és fukszok, kekszek és bicepszek, búgócsigák és Dzsudzsák-frizurák, pufimellények és maffiózó-tréninggatyák, sosem olvasott világirodalmi klasszikusok és komor tekintetű harci kutyák vidéke vagyunk – mondtam Friedrich Barnabás Kelet-Európa a negyedem című első önálló kiállításának megnyitóján, szűk másfél évvel ezelőtt. De mintha nem mondtam volna semmit, a 2023-ban, az MKE Festő szakán diplomát szerzett művész most nyíló, második kiállításának egészen más az anyaga. Míg az első tárlat a legmarkánsabb Kelet-Európa markereket tárta fel, Friedrich ezúttal szűkebbre vette a körzőt, és szülővárosának, Ajkának a kietlen részleteit szemlézik a festményei. Az Egymillió köbméter iszap képei olyanok, mintha Kelemen Károly a mackós korszaka lecsengetéseként elugrott volna Ajkára ökohorrort rendezni, vagy a kitalált keletnémet kisváros helyett Veszprém megyében vették volna fel a Dark egy eltitkolt évadát. Friedrich Barnabás festészete továbbra is az identitás meglelésével foglalkozik. Nincs azonban könnyű dolga, az egyik képén látható sötétkék Suzuki Swift rendszámtáblája ugyanis az iszapba esett.
Zene, élet, halál
Amikor 2023-ban a norvég Jon Fosse irodalmi Nobel-díjat kapott, nem tudtam még róla túl sokat. Beugrott viszont az Őszi álom című művéből készült, 2010-ben, a Bárka Színházban bemutatott előadás, ami akkor kimondottan megfogott, és aminek a dramaturgja Bérczes László volt. Bérczes azóta maga is megrendezte az Őszi álmot, tavaly pedig színre vitte az egyik kedvenc Fosse-szövegemet, a Reggel és estét is. A Reggel és este egy jóságos és konok norvég halász története. Könnycsepptől könnycseppig tart, és gyönyörű minden mondata. Olvasás közben egyszer fennkölt operaként, máskor meg hullámzó ambient-lemezként szólalt meg bennem a szöveg. Ezért is remek, hogy Bérczes is zenével rendezte meg – Rozs Tamás a saját darabjait játssza el a színpadon. Rajta kívül Mészáros Sára és Pál András vannak a színen és míg hallgatnak vagy épp beszélnek, nem sok minden történik, csak épp útnak indul, illetve lezárul egy élet.
Jon Fosse: Reggel és este, Szkéné Színház, május 31-én, 19 órától.
Több ezer könyv, raklapokon
Sok évvel ezelőtt egy cimborámmal tartottunk hazafelé egy koncert után a villamoson. Arról vitatkoztunk, a Magvető vagy a Kalligram által kiadott könyveknek jobb-e az illata. Éjfél körül járt az idő. Úgy emlékszem, a vita hevében az álláspontunk többször is változott, azt követően pedig, hogy a társalgáshoz egy, a közelünkben ácsorgó idősebb úr is csatlakozott, két középiskolás ránk nézett és az egyikük azt mondta, nem vagyunk normálisak. Könyvek közelében nem nehéz barátra lelni tehát. És azt gyanítom, a Líra raktárvásárán is kialakulhatnak a fentebbihez hasonló helyzetek. Az biztos, hogy bőséges lesz a választék, hiszen a szervezők azt ígérik, több ezer címből válogathatnak az olvasók. Szóval, mielőtt elmerülnénk a könyvheti friss megjelenések között, érdemes szétnézni a korábban kiadott művek között is.
Szunyókálás és szócséplés helyett
Papp István azt írja, manapság a népi mozgalom témáját „csöndes szunyókálás, az izgalommentes szócséplés és kongó érdektelenség veszi körül”. A történészi középnemzedék egyik legismertebb képviselőjének esszékötete ezen kíván változtatni, miközben friss szemmel és szépirodalmi erényeket megcsillantva veszi szemügyre történelmünk számos ismert alakját – ahogy a kötetének alcíme ígéri, Eötvös Józseftől Tamás Gáspár Miklósig.
Folyvást végnélküliség
Miután megírta a monumentális Neandervölgyiek-trilógiát, Darvasi László úgy döntött, ezúttal szerényebbre vállalkozik, és megírja a novella világtörténetét. Hogy miért tett vajon így? Nemrég azt írta nekünk, „A nagyvilágban végesnek mutatkozik az emberi képesség. Az emberi belvilágban pedig folyvást a végnélküliséggel kell valamit kezdeni.” Szóval így. Ez a késztetés pedig egyszerre játékosan ironikus és véresen komoly, céltudatos, elszánt, de egy jó történet rejtett kívánsága miatt bármikor felül is írható. „A kötetben olvasható írások a világ legkülönbözőbb tájaira kalauzolnak el, miközben igazi időutazást is nyújtanak” – adja tudtunkra a fülszöveg. Az első izlandi hóregény című kötetről Veiszer Alinda beszélget majd Darvasival, de a kötetbemutatón közreműködik Máté Gábor is.
Darvasi László: Az első izlandi hóregény kötetbemutató, Petőfi Irodalmi Múzeum, június 3., 18 órától.
