Az egészséges és önfenntartó életmód jegyében két olyan könyvet ajánlunk, amik után nemcsak a zöldségek fogyasztásához, de a megtermelésükhöz is kedvet kapunk. Schwab Richárd és Petri Nóra könyvéből megtudhatjuk, hogyan építsük be fokozatosan a rostgazdag ételeket a mindennapjainkba, Sam Coffman, az Amerikai Különleges Erők egykori medikusa pedig arra tanít bennünket, hogy hogyan termeljük meg otthon a szükséges élelmiszereket.
Ha van pozitív trend az elmúlt évekből, a zöldségfogyasztás népszerűsítése biztosan ebbe a kategóriába tartozik. Mindezért itthon rengeteget tesz Schwab Richárd belgyógyász, gasztroenterológus: napi fél kiló nyers zöldség fogyasztását javasolja, hogy segítsünk a bélflóránknak egyensúlyban maradni. Ha pedig jó minőségű zöldségeket és hozzávalókat akarunk enni, az a legjobb, ha magunk állítjuk elő őket. Sőt mindez egy nem várt katasztrófa utáni túlélés kulcsa lehet – ebből az alapötletből kiindulva kaphatunk Sam Coffman könyvéből pontos útmutatást, hogyan vágjunk bele egy túlélőkert kialakításába.
500 gramm zöldség mindennap, változatosan
Schwab Richárdot egyre kevesebb embernek kell bemutatni: a mikrobiombarát étkezés legfőbb szószólója itthon, aki többek között a kifejezetten korlátozó életmódjával került be a köztudatba. A dohányzás, az alkohol és a feldolgozott élelmiszerek kerülése, valamint az időszakos böjtölés mellett határozottan érvel, és minél többekhez próbálja eljuttatni, hogy a bélbarát étkezéssel hogyan előzhetjük meg azokat a betegségeket, amik mögött a bélfal és mikrobiom sérülése áll, illetve hogyan segíthetjük a gyógyulást. Hogy minél könnyebben beépíthessük a változatosságot a hétköznapokba, a népszerű belgyógyász Petri Nóra táplálkozási és életmód-tanácsadóval fogott össze, hogy a biokémiai összefüggések, orvosi magyarázatok mellett egészséges receptekkel váltsunk életmódot.
A mikrobiombarát szemlélet a bélflórát alkotó baktériumok diverzitásának helyreállítását tartja szem előtt, célja a változatos étrend, és hogy megfelelő mennyiségű rostot, valamint zöldséget vigyünk be a szervezetünkbe. A könyv még véletlenül sem azt mondja, hogy egyik napról a másikra érjünk el drasztikus változásokat, a lényeg a fokozatosság, hiszen ha túl gyorsan akarjuk újraértelmezni a táplálkozásunkat, a hirtelen megnőtt rostbevitelre nem készítjük fel kellően a testünket.
Schwab Richárd és Petri Nóra azokhoz szól, akik szeretnének változatosan étkezni, az ajánlott heti húszféle zöldséget megenni, de nem tudják, hogyan fogjanak ehhez hozzá. A szakértők a receptekkel adnak ötletet a megvalósításhoz, illetve segítenek, hogyan állítsuk össze mi magunk a legegészségesebb fogásokat a helyes zöldségfélék, rostgazdag szénhidrátok, a fehérjék és jó zsírok arányainak eltalálásával. Megtudhatjuk, miért érdemes beáztatni főzés előtt a hüvelyeseket, milyen biokémiai folyamatok miatt jó, ha feldolgozás után nem egyből sütjük, főzzük a brokkolit (a mirozináz enzim hatására így alakul a glükorafanin erős antioxidáns és gyulladáscsökkentő szulforafánná), vagy miért jó fermentált alapanyagokat beépíteni az étrendünkbe.
A zöldségalapú receptek mellett Schwab Richárd adja a könyvhöz szükséges orvosi hátteret, hogy megértsük, hogyan okozhat gyulladást a bélnyálkahártya áteresztőképességének változása. A saláták, tálak, krémek és öntetek sorát különböző népbetegségek életmóddal való összefüggései választják el: például hogy a magas vérnyomás kezelésének alappillére az életmódváltás, vagy hogyan enyhítheti az időszakos böjtölés a refluxos panaszokat. Persze a könyv nem állítja, hogy a zöldségekben rejlik mindenre a gyógymód, ugyanakkor egészséges és panaszos (számukra mindenképp javasolt szakorvos felkeresése) olvasóknak egyaránt tartogat hasznos tanácsokat a könyv.
Dr. Schwab Richárd-Petri Nóra: 500 gramm zöldség mindennap, változatosan
Túlélők kertje
Ahogy Schwab Richárd módszerei is elsőre drasztikusnak tűnhetnek, úgy Sam Coffman Túlélők kertje című könyvének felütése sem finomkodik. Abból az alapkoncepcióból indul ki, hogy élelemhez jussunk akkor is, ha valamilyen katasztrófa érné a kényelmes fogyasztói világunkat. Coffman a Különleges Erőknél kezdte a pályafutását, majd később a keleti gyógyászat és a gyógynövények szakértőjévé vált. A könyv azt szeretné, hogy ne akkor kapkodjuk a fejünket, ha egyik napról a másikra vagyunk kénytelenek változtatni a szokásainkon, például amikor mondjuk egyik élelmiszerboltot sem találjuk nyitva.
A tanácsok alapján Coffman nem fél a katasztrófáktól, egyszerűen csak minden eshetőségre felkészül, és erre a túlélő ösztönre tanít minket is. Az önfenntartó életmódot hirdeti, és abban segít, hogy vágjunk bele egy olyan kert kialakításába, ahol minden megvan, amire csak élettani szempontból szükségünk lehet. Nem mindegy, mit hova teszünk a ház körül, hol gyűjtjük az esővizet, vagy hol alakítjuk ki a komposztot. Az sem elhanyagolható szempont, milyen gyorsan van szükségünk fogyasztható alapanyagokra: a csírák és mikrozöldek napok vagy pár hét alatt a tányérunkon lehetnek, ahogy a cékla, a mángold, a spenót, a retek és a mustárzöld is a leggyorsabban fejlődő növények közé tartoznak, öt hét alatt betakaríthatóak.
Coffman pontos ötleteket ad, hogyan termesszünk otthon gombát, hogyan állíthatjuk össze a jó zsírokban és fehérjében, rostokban gazdag étrendünket úgy, hogy ki se kelljen tennünk a lábunkat otthonról. Megtanít minket, mit tehetünk a jó minőségű talajért, hogyan alakítsunk ki vetésforgót, hogy ne merüljön ki a föld tápanyagtartalma. A trágyázás és húsforrás érdekében a szerző bevezet minket az állattartás rejtelmeibe, hogy mit miért tartsunk.
Hogy a teljes koncepciót megvalósítsuk, nem árt persze egy kert, de azoknak is számos hasznos tippet tartogat a könyv, akik lakásban laknak, vagy csak egy zsebkendőnyi területen van lehetőségük a kertészkedésre. Nem minden növénynek van szüksége szabadföldre, a csíráztatással, mikrozöldekkel bátran kísérletezhetünk, illetve Sam Coffman külön fejezetet szentel a városi környezetben kialakítható kertekre, hogy mindenki a maga körülményeihez mérten vághasson bele egy fenntarthatóbb életformába.
Sam Coffman: Túlélők kertje – Hogyan termesszük meg magunknak az élelmiszert
A cikk megjelenését a Corvina Kiadó támogatta.
