Tabu vagy játék? Így tanulhatnak a gyerekek a pénzről

A millennial szülők jó része úgy nőtt fel, hogy gyerekként nem készítették fel, milyen kihívásokkal kell majd felnőtt fejjel szembenézniük az anyagiak terén. A családi kasszával kapcsolatos információk sokuknál tabutémának számítottak, vagy inkább egy-egy feszült helyzet idején kerültek elő. Sokan csak évekkel később, éles helyzetekben, a saját bőrükön tapasztalták meg, hogyan lehet pénzügyileg tudatosan intézni a mindennapokat.

Ma már egyre többen érzik fontosnak, hogy óvodás vagy kisiskolás korban elkezdjenek beszélgetni a gyerekeikkel a pénzről, az viszont nem mindegy, hogyan tesszük mindezt. A millennial szülők ráadásul hajlamosak arra, hogy miközben mindenből a legjobbat próbálják nyújtani, azt érezzék, mégsem tesznek eleget. Ez a pénzügyi tudatosságra való nevelésre ugyancsak igaz.

Pedig itt sincs egyetlen tökéletes megoldás, legfeljebb megfontolandó javaslatok. Például az, hogy a legjobb, ha a hétköznapi helyzetekben kezdünk beszélgetni a gyerekkel a pénzügyekről. Minderre egy hétvégi bevásárlás vagy éppen a meseolvasás remek alkalom lehet.

Mesével a pénzügyek felé

A legjobb, hogy a gyerekeknek még nem a stressz vagy a matek jut eszükbe először a pénz hallatán: játéknak fogják fel. Éppen ezért működhet náluk sokkal jobban a történetmesélés, mint egy klasszikus tanórai magyarázat. Egy izgalmas mese biztonságos terep arra, hogy döntéseket hozzanak, hibázzanak és kíváncsiság ébredjen bennük, miközben észrevétlenül tanulnak.

„Szülőként pontosan tudom, mennyi láthatatlan kihívás nehezedik ránk nap mint nap, milyen sok fronton kell helytállni. Miközben tudjuk, hogy ezzel is foglalkozni kéne, a pénzről való beszélgetés is sokak számára ilyen: egy örökölt tabu, amit nem rossz szándékból viszünk tovább, hanem mert a mi generációnkkal sem nagyon beszéltek róla gyerekkorunkban” – meséli Murányi Linda, az Erste PR és Belső Kommunikációs vezetője.

„ A láthatatlan kincs című kalandregénnyel szeretnénk könnyíteni ezen, a szülők vállát nyomó terhen: nem kell a pénzügyi edukációt is tökéletesen csinálni, elég kérdezni, jelen lenni, együtt olvasni és gondolkodni” – tette hozzá.

Egy közös olvasás és egy izgalmas történet kapcsán beszélhetünk anyagi témákról, megérthetik a gyerekek, mi a különbség aközött, hogy valami olcsó és valami értékes, vagy hogy miért érdemes olykor várni egy kicsit, ahelyett, hogy elköltenénk minden pénzünket egyből.

Pont ezekre épül az Erste és a Pagony Kiadó közösen megjelentetett A láthatatlan kincs című kalandregénye, melyet Bojti Anna írt és Horváth Ildi illusztrált. A 2024-es Cserebere az erdőben című mese a legkisebbekkel ismertetett meg az állatok segítségével olyan pénzügyi helyzeteket, amelyekkel később felnőttként is találkozhatnak. A láthatatlan kincs pedig kisiskolás kortól egészen 12 éves korig ajánlott. A mesében maga az olvasó a főszereplő, és az ő döntései határozzák meg a történet alakulását.

„Úgy érzem, A láthatatlan kinccsel szintet léptünk: nem csak életkorban, hanem bevonásban is. Bojti Annának hála, ebből a történetből nem lehet úgy kilépni, hogy ne maradna velünk az élmény, és ezen keresztül valamilyen pénzügyi tapasztalat” – mondja a szakértő.

Minden egy esős vasárnap kezdődik a kis olvasók számára: „amikor anyukáddal sétálsz a várkastélyban álló múzeum felé, ahol egy hetet kell táborban töltened. Az ötletért elsőre nem repesel, aztán a történet előrehaladtával egyre több kalandban lesz részed.” Az interaktív kalandkönyv folyamatosan választás elé állítja az olvasót. Tallérokat és különböző tárgyakat gyűjthetünk, amelyeket a könyv utolsó oldalain vezethetünk. Rajtunk múlik, hogy rögtön elköltjük-e minden pénzünket, vagy inkább félreteszünk belőle. Ha jól gazdálkodunk, megtalálhatjuk az egyik titkos szobában lapuló kincset.

Táborból igazi kaland

A történet egy rejtélyekkel teli múzeumból indul, ahova a gyerekek nyári táborba érkeznek. Először nem mindenki lelkesedik a nyaralásért – főhősként mi sem –, hogy mondjuk egy programozótábor helyett egy ilyen furcsa helyen kell eltölteniük egy hetet. A kalandok azonban legalább olyan gyorsan szippantják be a szereplőket, mint a fiatal olvasókat és a velük együtt olvasó szülőket.

„Hiszek abban, hogy a pénzről beszélni gyerekekkel nem kell, hogy stresszforrás legyen, jobb, ha egy közös kaland. És ha ezt egy könyv, egy történet, egy közös olvasás indítja el, akkor már nyert ügyünk van” – mondja Murányi Linda.

Gyuszi bá vezet be bennünket a tábor szabályaiba, ahol a gyerekek nem otthonról kapnak zsebpénzt, hanem a múzeum tallérjaival gazdálkodnak. A tallérokat elkölthetik a büfében vagy az ajándékboltban, de félre is tehetik őket, ha valami igazán értékesre szeretnék beváltani később.

A várkastélyban furcsa kőállatok őrzik a termeket, rejtekajtók nyílnak, és folyamatosan újabb küldetések várnak ránk. Akárcsak egy videójátékban, itt szintén a mi döntéseink alakítják a történetet, így akár többször is végigolvashatjuk a könyvet, hogy minden lehetséges útvonalat és titkot felfedezzünk, illetve közösen beszélgessünk a felmerülő témákról. Mire a fejezetek végére érünk, talán megtanulunk spórolni, és rájövünk, hogy a pénzről beszélni sem nehéz.