Az Európai Unió jogi eljárást indított az Egyesült Királysággal szemben, miután a brit kormány nem vonta vissza azt a törvényjavaslatot, amivel az Európai Bizottság szerint megszegte a mindkét fél által megkötött brexitmegállapodásban foglalt kötelezettségeit.
Ursulva von der Leyen, a Bizottság elnöke Brüsszelben jelentette be, hogy az EU azt kérte a britektől, hogy a problémás részeket szeptember végéig vegyék ki a saját belső piacukra vonatkozó törvénytervezetből, ez azonban nem történt meg. Von der Leyen azt mondta, hogy a szeptember elején benyújtott törvényjavaslat önmagában megsérti a kilépési megállapodásban lefektetett jószándék elvét, és elfogadása esetén szembemenne az ír-északír határ kérdésére kitalált megoldással. Mint mondta, a feleknek tartózkodniuk kellene bármilyen olyan intézkedéstől, ami veszélyeztetheti a közösen megfogalmazott célkitűzéseket.
Von der Leyen elmondta, hogy miután a brit kormány nem vonta vissza az érintett törvénytervezetet, a Bizottság a kötelezettségszegési eljárás első lépésének számító, hivatalos felszólító levelet küldött. „A levélben felkérjük a brit kormányt, hogy küldje el egy hónapon belül a meglátásait. Emellett pedig a Bizottság továbbra is keményen dolgozik, hogy teljes mértékben és időben életbe léphessenek a kilépési megállapodásban foglaltak. Mi tartjuk magunkat a vállalásainkhoz” – mondta Von der Leyen.
Még meg kellene egyezniük
Nagy-Britannia 2020. január 31-én a Boris Johnson brit miniszterelnök és az uniós tagországok vezetői által megkötött megállapodás alapján kilépett az EU-ból. A kilépési megállapodásban kulcsfontosságú kérdés volt, hol helyezkedjen el a vámhatár az EU és Nagy-Britannia között, ez a kilépési megállapodás alapján lényegében az Ír-tengeren lenne, miközben Észak-Írország egyszerre tartozna az Egyesült Királysághoz, és alkalmazná az EU vámszabályozását.
Miközben három és fél évvel a népszavazás után a brexit addigi szakasza véget ért, az egész történet nem zárult még le. A legtöbb gyakorlati kérdést nyitva hagyó kilépési megállapodás alapján egy átmeneti időszak következik 2020 végéig, addig a britekre vonatkoznak az EU-s előírások, de a döntéshozatalban már nem vehetnek részt. Az átmeneti időszakban kellene megegyeznie az Egyesült Királyságnak és az EU-nak a jövőbeli kapcsolatokról. Boris Johnson kikötötte, hogy nem fogják meghosszabbítani az átmeneti időszakot, de a koronavírus-járvány is háttérbe szorította a tárgyalásokat, amiken nem igazán közeledtek az álláspontok.
A mostani helyzet azért állt elő, mert a brit kormány szeptember elején nyújtotta be azt a saját belső piacára vonatkozó törvényjavaslatot, ami bírálatokat váltott ki a konzervatívok között is, mert nemzetközi egyezmény semmibe vételét jelentené, ezzel pedig veszélyes precedenst is teremtene.
A CNN szerint az Európai Bizottság csütörtöki bejelentése nem éri meglepetésként a londoni vezetést. A brit kormány korábban elismerte, hogy a törvényjavaslat valóban megsértené az egyezményt, de szerintük „nagyon konkrét és behatárolt módon.” A brit kormány azzal érvelt, hogy a törvény lenne a biztosíték a zavartalan kereskedelem folytatására az Egyesült Királyságot alkotó Anglia, Skócia, Wales és Észak-Írország között, amennyiben nem sikerülne megállapodni az éppen zajló tárgyalásokon. Reményeik szerint nem is kellene alkalmazniuk a törvényt.
Kezdődik a szkanderozás utolsó szakasza
Éppen ezért az EU-ban többen is egy zsarolási alapként vették a brit kormány terveit a tárgyalások utolsó hetei előtt. Boris Johnson október 15-ét adta meg a megegyezés határidejeként, és ha sikerülne nyélbe ütni a megállapodást, azt az akkor tartott EU-csúcson hagyhatnák jóvá a tagországok vezetői.
Mindenesetre Von der Leyen mostani bejelentésének éléhez is hozzátartozik, hogy október 30-ig adott határidőt a briteknek, amíg papíron akár meg is köthetnek valamilyen megállapodást.
A határidőhöz közeledve megint előkerült a komoly gazdasági felfordulással járó, megállapodás nélküli kilépés rémképe, ez következne akkor, ha nem tudnak megegyezni.
Mindkét fél hangsúlyozta, hogy van még esély a megállapodásra, de egyelőre igazi áttörés nem látszott. Többek között a brit és EU-s cégek közötti versenypiaci szabályok, a halászati jogok mentén sincs egyetértés. Az pedig látszik, hogy mindkét fél próbál úgy tűnni, mint aki elmegy a végsőkig, hogy a lehető legkevesebb engedményt kelljen tennie.
(BORÍTÓKÉP: JOHN THYS / AFP)
