A napirend szerint Orbán Viktorral tartotta volna hétfőtől a második plenáris ülését a júliusban újjáalakult Európai Parlament, de az árvíz miatt a miniszterelnök törölte a nemzetközi programjait, így a szerdai strasbourgi felszólalását is. Az EP plenáris ülésén így az eredeti programot felülírva a Közép-Európát sújtó árvizekről rendeznek vitát.
A miniszteri Tanács magyar elnökségéről így is lesz szó a héten Strasbourgban, bár szűkebb körben: Bóka János EU-ügyi miniszter az EP alkotmányügyi szakbizottságában mutatja be és vitatja meg az elnökségi programot.
Másodszor csúszik Orbán visszatérése az EP-be
Orbán eredetileg ezt a programot mutatta volna be a plenárison, hosszú kihagyás után ez lett volna az első alkalom, hogy részt vesz a képviselő-testület ülésén. Korábban rendszeresen felszólalt a magyar jogállamisági ügyek miatt a plenárisokon, még 2018-ban is. 2019 januárjában viszont Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már arról beszélt a következő ilyen vita előtt: nem vesznek részt a testület színjátékán. A magyar kormányfő idén áprilisban ugyan beszélt az EP épületében, de Brüsszelben, egy frakciórendezvényen.
A szerdai, elmaradt vitát különösen élessé tehette volna, hogy a magyar tanácsi elnökség megítélését napokkal a kezdete után megtépázta Orbán elnökségi logós Facebook-posztokkal, kétértelmű nyilatkozatokkal kísért „békemissziója”. A többek között Moszkvába vezető utazás a tagállamok túlnyomó többségét és az Európai Bizottságot is felbosszantotta, az EP többségével pedig eleve rossz a viszony. A testület a választások előtt megkérdőjelezte, hogy a magyar kormány hitelesen vezetheti a Tanácsot.
Az új képviselők közt is megmaradt a magyar kormánnyal szemben kritikus frakciók többsége, így a testület az alakuló ülésén ítélte el, hogy Orbán „kirívóan megsértette” az uniós alapszerződéseket. Néhány nappal a miniszterelnöki látogatás előtt az EP vezetősége csatlakozott az Európai Bizottság és számos tagállam bojkottjához azoknál a tanácsi üléseknél, amiket Budapesten tartanak. A szerdai vitán ugyanakkor valószínűleg mindegyik részt vett volna, bár a Népszava szerint korábban néhányuk fontolgatta a távolmaradást. Molnár Csaba DK-s képviselő viszont arról posztolt Facebookra, hogy „a vezető frakciók – a mi frakciónk, a szociáldemokraták javaslatára – arra készültek, hogy képviselőik nem lesznek a teremben Orbán beszéde alatt”, csak a felszólalók maradnak.
Ez lett volna az első olyan alkalom is, hogy Magyar Péter a Tisza elnökeként először kérdezheti a miniszterelnököt, bár a valódi vita lehetőségét korlátozta volna a formátuma.
„Előre feni a kését mindenki” – jellemezte a helyzetet pár napja Győri Enikő fideszes EP-képviselő a 444 szerint. „Nem színpadot ácsolnak Orbán Viktornak”, a magyar kormányfő a kötelességének tesz eleget, „ez egy édes teher a mindenkori soros elnök miniszterelnöknek” – mondta Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője vasárnap a Kossuth rádióban.
Most másodszor halasztották el a vitát, amit eredetileg az EP júliusi alakuló ülésén tartottak volna. Az újjáalakulás miatt zsúfolt napirendbe időpont-egyeztetési okokra hivatkozva nem fért bele a miniszterelnöki felszólalás, bár a liberálisok korábban állították: az volt az ok, amit Orbán Viktor művelt az elnökséggel.
Pénteken a többek között fideszes alapítású Patrióták Európáért (PfE) frakció szóvivője – Orbán az eredeti tervek szerint már kedden Strabourgba érkezett volna, ahol részt vett volna a PfE ülésén –, Alonso de Mendoza még arról beszélt: legalább egy frakció próbálta blokkolni a vitát, de nekik ez nagyon fontos, és támogatják, mert mindenkinek hangot kell adni. Hangsúlyozta, hogy ez a napirendi pont nemcsak Magyarországot, hanem az egész EU-t érintette volna. Mindig is meghallgatták az elnökséget adó ország vezetőjét, és nagyon veszélyes üzenetet küldene, ha kivételt tennének, többek között a jogállamiságot is aláaknázná, vélte. Michael Strauss, az euroszkeptikus ECR szóvivője arról beszélt: érdeklődve hallgatják majd, hogy mit mond Orbán.
A liberálisok ugyanakkor azt hangoztatták, hogy Orbán elrabolta az európai értékeket az egyoldalú lépéseivel. A zöldek bírálták, hogy „Putyin egyik bábját” meghívták az ülésterembe, „szomorú döntés”, hogy ezen a cirkuszon megint végig kell menniük, mondták. A szocialisták szóvivője jónak látta, hogy lett volna vita, de ennek szerinte meg kellett volna mutatnia, hogy az elnökség nem egy egyszemélyes műsor, hanem az EU egészét, a közös álláspontot képviseli.
Októberben kétszer is ülésezik az EP, de a szóvivő sem tudja, akkor pótolhatnak-e
Magyar Péter aztán vasárnap beszélt arról, hogy azt javasolja Orbán Viktornak, hogy mondja le strasbourgi utazását, kérje az Európai Parlamentet a vita elhalasztására és irányítsa személyesen az árvízi védekezést. A Tisza Párt az EP elnökétől is azt kérte: ajánlja fel Orbánnak a halasztást.
Hétfőn délelőtt pedig a miniszterelnök bejelentette: „A szélsőséges időjárási körülmények és a Magyarországon jelenleg is tartó árvizek miatt minden nemzetközi kötelezettségemet elhalasztottam”. Orbán hétfőn reggel az árvízvédelmi operatív törzzsel egyeztetett, és személyesen is megtekintette a helyszínen a védekezést.
„Helyes döntés. Ilyen súlyos árvízi helyzet idején nincs helye politikai vitáknak, teljes nemzeti összefogásra van szükség” – reagált Magyar. Molnár Csaba viszont úgy vélte, hogy az eredeti programon rövidíthettek volna, és ha Orbán csak a vitára ment volna, „kora délután már újra fényképeztethetné magát a gátakon”.
Az Európai Parlamentben az uniós kvázialkotmány, az alapszerződések szerint minden hónapra jut egy négynapos plenáris ülés. A mostaninak csütörtökön lesz vége, így szeptemberben már nem lesz alkalom, amikorra a szerdára tervezett vitát halaszthatnák. Októberben viszont kétszer is összeül a képviselő-testület (szokás szerint augusztusban nincs ülés, ezért dupláznak): egyszer az október 7-i, egyszer a 21-i héten, így elvben akár már ekkor bepótolhatják.
Delphine Colard, az EP vezető szóvivője hétfőn arról beszélt: megértik a helyzetet, így elhalasztják a tervezett vitát, ami helyett az árvizekről és az éghajlatváltozásról lesz szó. Roberta Metsola, az EP elnöke felvette a kapcsolatot a soros magyar elnökséggel. Colard nem tudott arra válaszolni, hogy mikor pótolhatják be a vitát, például belefér-e az októberi két plenáris ülés egyikébe. Erről a frakciók vezetőiből álló Elnökök Értekezlete dönt. A kiemelt, állam- vagy kormányfőkkel rendezett vitákat általában szerda reggel tartják, de a szóvivő nem árulta el, hogy erre az időpontra beterveztek-e már valakit.
A Telex kérdésére, hogy tud-e hasonló példáról, Colard a tavalyi spanyol elnökséget hozta fel. Erről csak a féléves időszak végén, decemberben számolt be az EP-ben Pedro Sánchez miniszterelnök – értelemszerűen itt már nem a programot, hanem az eredményeket ismertette.
Metsola a képviselő-testület hétfőn kezdődött ülését is az árvizekről beszélve nyitotta meg, többek között Magyarországot is felsorolta. „Ez az európai szolidaritás pillanata” – hangsúlyozta, a szerdai vitán pedig felmérik, mennyire képes az EU azonnali segítséget nyújtani a hasonló helyzetekben. Az éghajlati viszonyokat jellemzi, hogy az árvizek mellett a portugál erdőtüzeket is említette, szerdán pedig úgy beszélnek az áradásokról, hogy egy nappal később a nyári európai aszály lesz a téma.
A miniszteri Tanács magyar elnöksége pedig az alkotmányügyi szakbizottságban jelenik majd meg, ahol Bóka János csütörtökön mutatja be és vitatja meg az elnökségi programot. A soros elnökségi programot általában az EP-bizottságokban is bemutatják.
Az EP plenáris ülése sem maradt magyar téma nélkül. Szerdán arról is vitáznak a képviselők az Európai Bizottság belügyi biztosával, hogy a magyar kormány kiterjesztette a külföldiek munkavállalását könnyítő Nemzeti Kártyát többek között a belaruszokra és oroszokra is. Ylva Johansson biztos már korábban érdeklődött erről a magyar hatóságoknál, szeptember elején pedig közölte, hogy újabb levelet küldött két kérdéssel.
