Alaposan megkavarta az év eleji politikai állóvizet Elon Musk – talán az Európai Unióban még jobban, mint az Egyesült Államokban. Az Európai Parlament (EP) első 2025-ös ülésén baloldali frakciók külön vitát kezdeményeztek miatta a demokrácia védelmére hivatkozva, míg túlnyomórészt jobboldali csoportok meghívnák őt az EP-be, a fideszesek EP-frakciója pedig azt vizsgálná, mit cenzúrázott az épp a Musk-féle X moderációs módszeréhez igazodó Facebook.
De hogyan jutottunk odáig, hogy egy amerikai techguru ilyen meghatározó szereplője vagy legalábbis témája lett az európai politikának?
Musk és az EU között az utóbbi hónapokban egyre élesebb összeszólalkozások folytak az X miatt. Uniós politikusok rendre álhírterjesztéssel, illetve az álhírek elleni nem elég hatékony fellépéssel vádolják a milliárdos tulajdonában lévő közösségi platformot. Már azt is vizsgálják, hogy Musk nem tekergeti-e az X elérését a saját tartalmainál, például egy radikális német párt vezetőjével készült interjújánál. Eközben a külpolitikai vitákba egyre inkább belefolyó Musk cenzúráról beszél, sőt azt állítja, az EU bele akar szólni a tagországok demokratikus választásaiba.
Az elmúlt hetekben ráadásul újabb front nyílt az EU és Musk között. Az olasz kormány az ő űripari cégével üzletelne, dacára annak, hogy már javában készül az EU saját műholdprogramja. Ennek épp az a célja, hogy az uniós országoknak ne kelljen a Starlinkkel és más EU-n kívüli cégekkel szerződniük.
Érdemes áttekinteni, honnan indultak és hol tartanak most ezek a viták, mert a következő években egyre keményebb összezördülések várhatók az EU és az amerikai techcégek között. Előbbi úgy igyekszik az uniós jog betartatására és a vadhajtások letörésére kényszeríteni az X-et, a Metát és társaikat, hogy azok vezetői Donald Trump hatalomra kerülése miatt egyre inkább felbátorodva próbálnak ennek ellenállni.
Forrnak az indulatok az X körül
Musk 2022-ben vette meg az azóta X-re átkeresztelt Twittert – saját bevallása szerint azért, mert egy közös digitális főteret akart, ahol sokféle nézetet megvitathatnak „egészségesen, anélkül, hogy erőszakra fanyalodnánk”. Attól tartott, hogy a közösségi média szélsőséges bal- és jobboldali „visszhangkamrákra”, buborékokra oszlik, ami csak gyűlöletet gerjeszt.
Eközben épp 2022-ben fogadták el az uniós tagállami kormányok és az Európai Parlament a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletet (DSA). A jogszabályt többek között azzal indokolták, hogy az ilyen szolgáltatók „felelősségteljes és kellően gondos magatartása elengedhetetlen a biztonságos, kiszámítható és megbízható online környezethez” az alapjogaik, „különösen a véleménynyilvánítás és a tájékozódás” szabadságának gyakorlásához.
„A madár kiszabadult” – írta 2022 októberében Musk, utalva az egykori Twitter logójára. „Európában a madárnak a mi szabályaink szerint kell repülnie” – válaszolta órákon belül az Európai Bizottság alelnöke, Thierry Breton, ami megelőlegezte a lazább moderálás és a szigorodó szabályozás közti konfliktust.
A DSA 2023-ban életbe lépett része szigorúbb kötelezettségeket ró a nagy közösségi oldalakra, mint az X. Intézkedniük kell, hogy tompítsák többek között a zaklatás, a jogsértő tartalmak és a dezinformáció terjedésének kockázatát. Ha egy cég nem teljesíti a feltételeket, akár a – nemcsak uniós, hanem globális – éves forgalma hat százalékára megbírságolhatják. És ha nem működne együtt, szélsőséges esetben akár ideiglenesen korlátozhatják is az elérését az EU-ból.
Az Európai Bizottság a DSA-ra hivatkozva már 2023 októberében, a Hamász Izrael elleni terrortámadása után levélben szólította fel az X-et, hogy az oldal kezdjen valamit a rajta terjengő álhírekkel és jogsértő tartalmakkal. 2023 decemberében pedig a rendelet alapján uniós vizsgálat indult a platform ellen, ami az Európai Bizottság tavaly júliusi előzetes eredménye szerint több ponton is megsértette a DSA-t. Az eset miatt Musk arra panaszkodott, hogy szerinte az uniós testület egy „illegális titkos alkuval” cenzúrázni akarta az X-et, amit Breton cáfolt.
Breton és Musk viszonya tavaly augusztusra odáig fajult, hogy utóbbi egy bazmegelős mémmel válaszolt az X-en. Az bőszítette fel, hogy Breton egy levélben figyelmeztette a „káros hatások felerősítésének” elkerülésére. Az Európai Bizottság alelnöke azt ígérte: minden lehetséges eszközt meg fog ragadni, hogy betartassa a DSA-t.
Breton tavaly szeptemberben Ursula von der Leyen bizottsági elnököt kritizálva lemondott, de ez nem tartja vissza attól, hogy rendszeresen hangoztassa a véleményét. Ezt egy hete a Visegrad24 nevű oldalnak sikerült úgy félreértelmeznie, mintha Breton a DSA-ra utalva arról beszélt volna, hogy az Európai Bizottságnak „mechanizmusai vannak” a németországi és romániai választás eredményének törlésére. A DSA alapján ilyen nem lehet tenni, ezt a novemberben lemondott biztos is megerősítette, de addigra Musk már felkapta a posztot.
Valójában az történt, hogy decemberben a román alkotmánybíróság döntött az elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítéséről orosz beavatkozás gyanúja miatt. Az Európai Bizottság másfél héttel az érvénytelenítés után indított eljárást a TikTok ellen a DSA feltételezett megsértése miatt, amiért a közösségi platform nem tett eleget a befolyásolási kísérletek terjedése ellen – ebből vonta le Musk azt a következetést, hogy Breton „Európa zsarnoka”.
Az X tulajdonosa január elején a saját platformján maga interjúvolta meg Alice Weidelt, az Alternatíva Németországnak társelnökét, mielőtt a legnépesebb uniós tagállamban választanának februárban. A Politico egyik cikke alapján két szó lefelejtésével Weidel azt állította, hogy 150-en figyelik az Európai Bizottságból az adást. „Ez teljes tévedés” – jelezte aztán Thomas Regnier bizottsági szóvivő: összesen ennyien tartatják be a DSA-t az összes folyó üggyel és a 25 felügyelt szolgáltatással. Nem az egyedi tartalmak érdeklik őket, „nem az élő adást nézzük”, hanem a rendszert, például az ajánlási algoritmusokat, ezt két-három ember vizsgálta a közvetítésnél. A Politico szerint bekérhetnek például olyan üzeneteket is, mint amiket Musk állítólag 2023-ban küldött programozóknak, hogy kiemeljék a saját bejegyzéseit. Az X vezetője azt mond és azzal interjúzik, amit és akivel szeretne, az már más, ha kiemelnek vagy értesítés nélkül letekerik (shadowbannelik) bizonyos tartalmak elérhetőségét – tisztázta Regnier.
A legközelebb jövő héten ülésező Európai Parlamentben a második legnagyobb szocialista frakció vitát akart „Elon Musk közelmúltbeli kommentjeiről, és felvilágosítást kér majd arról, ezek szembemennek-e” a DSA-val – írta az X-en a csoport vezetője, Iratxe García Pérez. A liberálisok szintén sürgős vitát követeltek, és elítélték Musk „fokozódó beavatkozását az európai politikába”. Sandro Gozi, a csoport olasz képviselője szerint az X egyértelműen megsértette a DSA-t, de az Európai Bizottság nem tesz semmit. A Politico szerint a két frakció mellett a zöldek és a legnagyobb, jobbközép Európai Néppárt is vitát kért. A napirend tervezete alapján a DSA betartatását a külföldi beavatkozással és az elfogult algoritmusokkal szemben – Trump beiktatásának hatásaihoz hasonlóan – hozzá is adták 2025 első plenáris ülésének témáihoz.
A képviselők egy része magát Muskot is meghallgatná, de amíg 2022-ben még a liberálisok kérték, hogy küldjenek neki meghívót a Twitter megvásárlása miatt, ezúttal túlnyomórészt jobboldali aláírókkal hozott nyilvánosságra egy keddi keltezésű levelet Emmanouil Fragkosz. Az euroszkeptikus ECR frakció görög képviselője azért invitálná az X tulajdonosát Strasbourgba, mert „elismerjük a motivációit, amelyek úttörő eredményekre sarkallták”. Abban bíznak, hogy „a meglátásai ismét a kreativitás és a technológiai haladás központjává” tehetik az EU-t.
A levelet nagyjából negyvenen írták alá a 720 fős testületből, az ECR mellett főleg a Patrióták Európáért (PfE) frakcióból, ahol a Fidesz–KDNP képviselői is ülnek, de a magyar képviselők közül csak Borvendég Zsuzsa szerepel rajta a Szuverén Nemzetek Európájához (ESN) tartozó Mi Hazánkból. (Tavaly a PfE és az ESN is Muskot jelölte az EU emberi jogi Szaharov-díjára, mint 2023-ban az Identitás és Demokrácia is, aminek az EP-választás után egy kivétellel az összes tagja a PfE-be ment át.)
Pénteken az Európai Bizottság három új intézkedést rendelt el az X-szel foglalkozó eljárásban. Belső dokumentumokat kért be az ajánlási rendszerről, a platformnak év végéig meg kell tartania az információkat az ilyen algoritmusok változtatásáról, valamint hozzáférést kell adnia olyan végpontokhoz, amikkel programok kérhetnek le adatokat. Nem közelmúltbeli események miatt van erre szükség, állította Regnier, amikor megkérdezték, hogy a Weidel-interjú miatt lépett-e a testület.
Zuckerberg is bekeményít
A moderálás módjában a Meta is besorolt Musk mellé. Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója a Facebook-oldalán közzétett videóban azt mondta, hogy a Meta megszünteti a tényellenőrző programját, és egy közösségvezérelt rendszerre cseréli azt, kifejezetten hasonlóra, mint ami az X-nél működik. „A tényellenőrök politikailag túl elfogultak voltak, és több bizalmat romboltak le, mint amennyit építettek, különösen az Egyesült Államokban – mondta Zuckerberg a videóban. – Visszatérünk a gyökereinkhez, és a hibák csökkentésére, a szabályaink egyszerűsítésére és a szabad véleménynyilvánítás helyreállítására összpontosítunk a platformjainkon.”
Zuckerberg a moderálás megváltoztatásának bejelentésekor bírálta a „kormányokat és a hagyományos médiát” is, amiért „egyre erősebb cenzúrára törekszenek”. Trumppal együtt dolgozva többek között Európában vennék fel a kesztyűt a szabályok ellen, mert egyre több kormány „intézményesíti a cenzúrát, és nehezíti, hogy bármi innovatívat építsünk”. Ezzel többek között arra utalhatott, hogy korábban a Meta X-klónját, a Threadst a „várható szabályozási bizonytalanságra” hivatkozva késleltetve vezették be az EU-ban.
Joe Rogan podcastjában Zuckerberg arra panaszkodott, hogy „ha egy másik ország cseszekedne egy olyan iparággal, amivel törődünk, az Egyesült Államok kormánya valószínűleg találna rá valamilyen módot, hogy nyomás alá helyezzük, de szerintem itt valójában a teljes ellentéte történt”, az „EU alapvetően mindenhol máshol is ott van”. Ezzel arra a jelenségre utalhatott, amit Anu Bradford „Brüsszel-hatásnak” keresztelt el, azaz hogy az uniós szabályokat gyakran átveszik máshol is.
Trump-hatásról posztolt László András fideszes EP-képviselő, amiért a Meta is „beáll a sorba! Zuckerberg azt ígéri, visszavesznek a cenzúrából”. Párttársa, Dömötör Csaba bejelentette, hogy a Patrióták frakciója európai parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte, mert „választ kell kapnunk arra, pontosan milyen tartalmakat cenzúráztak, kiknek a megbízásából, és ez jelenthetett-e beavatkozást az európai országok belpolitikai ügyeibe”.
Önmagában a közösségi alapú moderálás sem sérti a DSA-t – erősítette meg Regnier, a lényeg, hogy a módszer hatékony legyen. Azt is jelezte, hogy egyelőre csak az USA-ban vált a cég, de ha ugyanígy tenne az EU-ban, először egy kockázatelemzést kellene beküldenie. A cenzúravádra azzal válaszolt, hogy nem kérik legális tartalmak eltávolítását, sőt a Meta ellen áprilisban, az európai parlamenti választások előtt nem sokkal indult eljárást részben épp politikai tartalmak gyanított hátrasorolásával indokolták. Az Európai Bizottság technológiai önrendelkezésért is felelős alelnöke, Henna Virkkunen félrevezetőnek nevezte Zuckerberg szavait.
Mások épp azt sokallták, hogy milyen hosszan tartanak a vizsgálatok, és az Európai Bizottság miért nem ad politikai válaszokat. Ez egy új terület a testületnek, a visszaszólogatással pedig csak a tüzet szítanák – indokolt Paula Pinho vezető szóvivő.
A Meta termékeinek nagyobb hatásuk lehet az EU-ban, mint az X-nek: míg utóbbi 115 millió átlagos havi felhasználót jelentett le az Európai Bizottságnak, a Facebook és az Instagram 259 milliót, egyes országokban pedig még nagyobb az eltolódás. Az ARD közszolgálati műsorszolgáltató 2023-as tanulmánya kimutatta, hogy a (februárban választás elé néző) németeknek mindössze 8 százaléka használja naponta az X-et, a legtöbben az Instagramot (35 százalék) és a Facebookot (33 százalék) részesítik előnyben.
A digitális piaci szabályoknál fékezhetnek
A más techvezérekhez hasonlóan Trumphoz közeledő Zuckerberg arra is felszólította a leendő elnököt, hogy védje meg az USA vállalatait. Az elmúlt két évtizedben több mint 30 milliárd dollárra bírságolták őket Európában – állította, az Európai Bizottság pedig „szinte vámként” használja a szabályokat.
A nemrég életbe lépett DSA-val ugyan még senkit sem büntettek meg, a versenyjogi szabályok alapján viszont több céget is. Utóbbiak sorát erősíti a szintén viszonylag új, digitális piacról szóló jogszabály (DMA). A 2023 májusától alkalmazott rendelettel az EU a tisztességes versenyt biztosítaná a digitális cégek között. A nagy bevételű és sok felhasználót kiszolgáló kapuőrökre szigorú kötelezettségeket ró, hogy ne élhessenek vissza az erőfölényükkel, például ne reklámozzák túl a saját termékeiket, ne telepítsenek előre bizonyos alkalmazásokat az eszközeiken, és ne csak a saját fizetési megoldásaikat tegyék elérhetővé. A szabálytalankodók a bevételeik tíz, visszaesőként akár húsz százalékának is búcsút mondhatnak.
Ez az a jogszabály, ami miatt például az Apple-nek nyíltabbá kellett tennie az alkalmazások terjesztési módját a termékeiken, tavaly júniusban mégis arra jutott az Európai Bizottság előzetes véleménye, hogy az App Store sérti a szabályokat. A végső döntést idén márciusig kell meghoznia a testületnek.
Így járt a Meta is júniusban a Facebook fizetős változata miatt: az Európai Bizottság szerint sérti a DMA-t, hogy valaki vagy pénzt ad, vagy beleegyezik a személyes adatai hirdetési célú felhasználásába.
Korábban az USA mindkét nagy pártjának képviselői közül tiltakoztak amiatt, hogy a DMA szerintük diszkriminálja a techcégeiket, és az amerikai kormány is aggodalmaskodott. Eközben európai parlamenti képviselők vádjai szerint az amerikai techóriások az uniós átláthatósági és lobbiszabályok réseit kihasználva lobbiznak, és a gyanú szerint kamucégeken keresztül igyekeznek befolyásolni a döntéshozókat. Musk beállása Trump mögé és utána Zuckerberg helyezkedése a többi céget is arra sarkallhatja, hogy újult erővel álljanak ellen az uniós törekvéseknek.
Uniós források néhány napja arról beszéltek a Financial Timesnak, hogy az Európai Bizottság felfüggeszti az összes DMA-s vizsgálatot. „Egészen új játék lesz ez a techoligarchákkal, akik ennyire közel vannak Trumphoz, és ezt arra használják, hogy nyomást gyakoroljanak ránk” – mondta egyikük. A technikai munkát folytatják, de bármilyen lehetséges, bírságokról szóló döntést felfüggesztenek.
Regnier szóvivő szerint nem felülvizsgálatról van szó, csak olyan „találkozókról, ahol felmérik az ügyek többségét”, hogy általánosságban mennyire állnak készen. Megerősítette, hogy a közeljövőben az Apple és a Meta elleni eljárásoknál közeleg a határidő, de ez jogilag nem kötelező, a mostani szakaszban pedig a platformok védhetik magukat, technikai párbeszédet folytatnak, még nem lehet dönteni. Tagadta, hogy ennek köze lenne az USA leendő vezetéséhez, de megemlítette, hogy decemberben az Európai Bizottság is újjáalakult, és olyan döntést kell hozniuk, amit bíróságon is meg tudnak védeni.
Az EU egyik űrprojektjével is versenyezhetnek Muskék
Musknak nem az X az egyetlen cége, ami politikai kérdéseket vetett fel az EU-ban.
Az olasz és a magyar kormány is igyekszik kihasználni az üzleti lehetőséget a hozzá ideológiailag közel álló Trumppal való szövetségben. Orbán Viktor decemberben Jászai Gellértet, a 4iG vezérigazgatóját is magával vitte a leendő amerikai elnök Mar-a-Lagói birtokára, hogy ott bemutathassa a cég műholdprogramját Musknak. Az olaszok viszont sajtóhírek szerint kifejezetten a Starlink műholdas rendszerről tárgyaltak, ami a hasonló célú uniós IRIS² program miatt vet fel kérdéseket.
Az IRIS² „jelentős lépés Európa szuverenitása és biztonságos összeköttetése felé” – közölte az Európai Bizottság, amikor tavaly decemberben aláírták a koncessziókat a rendszerről. A program az EU harmadik kiemelt űrprojektje. A műholdak „fejlett kapcsolódási szolgáltatásokat kínálnak a kormányzati felhasználóknak” – épp ilyen célból szerződnének a Starlinkre az olaszok, holott az uniós koncesszióban felsorolt cégek egyike, a Telespazio kétharmados tulajdonosa az olasz Leonardo.
Musk és az olasz kormány is kerülte, hogy megerősítse a tárgyalások tényét, és tagadta, hogy ez a téma szóba került volna Giorgia Meloni miniszterelnök Trumpnál tett látogatásán, de a baloldal ráugrott az ügyre. „Olaszországot nem lehet kiárusítani” – jelentette ki az Euractiv szerint a szocialista Demokrata Pártot vezető Elly Schlein. A populista Öt Csillag Mozgalom élén álló Giuseppe Conte szerint a kormány másfél milliárd eurónyi közpénzt adna Musknak a nemzetbiztonsággal együtt.
Thomas Regnier bizottsági szóvivő nem tudta, jelentene-e jogi problémát, ha az olasz kormány az IRIS² mellett a Starlinket is használná – ahogy azt sem tudta kimondani, hogy a lépés nem jelentene veszélyt az EU technológiai önrendelkezésére.
Bár céljában ugyanaz, technológiai szempontból kevésbé hasonlít Elon Musk Starlinkje és az EU által tervezett IRIS². Előbbi egy miniműholdakból álló óriáskonstelláció (jelenleg 6912 kering a fejünk felett), az eszközök az úgynevezett alacsony Föld körüli pályán (LEO) keringenek. Ez a magasság, vagyis a kétezer kilométeres távolság a földfelszíntől tökéletes képalkotás és kommunikáció céljából, mivel a kommunikációs jelek nem igényelnek sok energiát, illetve rövidebb idő alatt is jutnak el a földi állomáshoz. Musk internete jellemzően gyors és megbízható, igaz, az átlagos felhasználónak kicsit drága.
Az IRIS² ezzel szemben 290 műholddal dolgozik majd, amik mind alacsony, mind közepes magasságú (MEO), ezen kívül geostacionárius (GEO) pályán is mozogni fognak. Az Európai Unió az IRIS² rendszerről leginkább a biztonságos és megbízható kommunikáció lehetőségét emeli ki. A konstellációt a 27 EU-ország közösen fizeti, összesen 10,6 milliárd euróba fog kerülni, a cél pedig pontosan az, amit Olaszország most a Starlink-megegyezéssel szabotálhat: hogy a blokk ne hagyatkozzon külső kommunikációs forrásokra, saját műholdakkal saját rendszert használjon.
A tervek szerint az IRIS² 2030-ban indulna, addig pedig az EU a kereslet és a kínálat közötti különbséget a 2025-től működő GovSatCom program segítségével hidalná át: ennek kifejezetten az a célja, hogy átmenetet biztosítson a kormányzati távközlés iránti növekvő igények és a meglévő és tervezett műholdas kommunikációs (satcom) rendszerek által kínált lehetőségek között. Ez az Európai Unió tulajdonában lévő központokon keresztül zajlik majd, amik biztonságos módon kapcsolják össze a felhasználókat és a különböző műholdas szolgáltatók működési központjait. A GovSatCom használható válságkezelésre (polgári és katonai jellegű közös biztonsági és védelmi műveletek, természeti és ember okozta katasztrófák, humanitárius válságok, tengeri vészhelyzetek), megfigyelésre (például határ- és tengerfelügyeletre vagy az illegális kereskedelem monitorozására), és a kulcsfontosságú infrastruktúrák kezelésére (például közlekedés, uniós űrinfrastruktúra).
Jól látni tehát, hogy az EU kifejezetten a biztonságos kommunikációra szeretne koncentrálni, Elon Musk Starlinkjével kapcsolatban pedig érkezett már erre kritika. Persze nem tudjuk, hogy Olaszország milyen megegyezésről tárgyal Muskkal, de több ország, például India is vetett már fel biztonsági kérdéseket a konstellációval kapcsolatban. Többek között azért, mert a cégnek szoros kapcsolatai vannak az Egyesült Államok kormányával és hírszerzésével, és azért is, mert nem biztosak abban, hogy a Starlink megfelelő adatvédelmet és biztonságot képes nyújtani. Az iraki Szulejmánijjai Egyetem egyik kutatójának preprint (még nem lektorált) tanulmánya szerint problémák lehetnek a szolgáltatásmegtagadási és közbeékelődéses támadásokkal, a zavarással, IP-cím- vagy emailcím-hamisítással és a fizikai beavatkozással is. A biztonsági kérdéseket erősíti, hogy sikerült már Starlink-kommunikációt hekkelni egy mindössze 25 dolláros eszközzel is.
Andrea Stroppa, Musk egyik tanácsadója igyekezett mindenkit előre biztosítani: az adatok felett teljesen az olasz intézmények rendelkeznének, úgy használhatnának amerikai technológiát, hogy védik a nemzeti érdekeiket. Ugyanakkor az önrendelkezési aggodalmakat táplálhatja, hogy a milliárdos 2023-ban maga ismerte el: nem hagyta, hogy a Pentagon megrendelésére Ukrajnának adott Starlink-terminálokat egy orosz hadihajók elleni támadásra használják a Krímben.
Az európai űriparnak amúgy is adott egy pofont a SpaceX előretörése, bár ezt részben magának köszönheti az EU-tól független, de tagságában nagyrészt azzal átfedésben lévő és több programban vele együttműködő Európai Űrügynökség (ESA). Hiába merült fel az új, Ariane 6-os rakéta fejlesztésekor, hogy Muskék termékeihez hasonlóan részben többször is felhasználható legyen, ezt elvetették. Toni Tolker-Nielsen, az ESA űrszállításért felelős igazgatója szerint az európai hordozó nem versenyképes a SpaceX Falcon 9 rakétájával.
