Perek sokaságát is magával hozza Trump rendeletcunamija

Ahogy azt szövetségesei előre megmondták, Donald Trump olyan sokkoló erővel árasztotta el az amerikai politikai életet többtucatnyi elnöki rendeletével és irányelvével, hogy a sajtó és az amerikai közélet, valamint a világ még csak most kezdi el igazán felfogni, hogy azok egészen pontosan mit is tartalmaznak, és mit jelentenek.

A szerteágazó rendeletek több témát is érintenek Trump választási programjából a bevándorlástól kezdve a kőolaj- és földgázkitermelés újraindításán és a hatályban lévő klímavédelmi szabályok megszüntetésén át a szövetségi kormányzat átalakításán keresztül egészen addig, hogy legyenek szépek a kormányzati épületek. Valamint, hogy az emberek fontosabbak a halaknál.

Egyelőre több esetben is nehéz felmérni, hogy az egyes rendeleteknek pontosan milyen következményeik lesznek. Napokba, de akár hetekbe is telhet, mire szakértők az összes rendeletét kivesézik, és felmérik azok hatásait, és az amerikai választók megértik, milyen döntéseket is hozott meg Trump saját hatáskörben, a kongresszus nélkül.

Sok esetben az sem teljesen tiszta, hogy a rendeletek végrehajtása hogyan fog történni, és el fogják-e érni azt az eredményt, amire támogatói számítanak. Emellett számítani lehet arra, hogy perek sokaságát fogják indítani vagy már indították is el az egyes rendeletek ellen, kérdésessé téve, hogy valójában mikor is lépnek életbe.

Egyelőre főleg a bevándorlással és a szövetségi állami közigazgatás és kormányzat átalakításával kapcsolatos, valamint a kőolaj- és földgázkitermelés növelését irányzó, és a klímavédelmi szabályok megszüntetésével foglalkozó rendeletek kapták a legnagyobb figyelmet. De azokban is egy sor olyan részlet bújik meg, amiknek egyelőre fel nem fogott következményei lehetnek.

Bevándorlás

Trump legfontosabb választási ígérete volt az illegális bevándorlás elleni fellépés ami – bizonyos fokig – nagy támogatást élvez az amerikaiak körében. Ezzel egy sor rendeletben foglalkozik.

• Megtiltotta, hogy az Egyesült Államok déli határára érkező menedékkérők belépjenek az országba. Emellett a bárhonnan máshonnan érkező menedékkérőknek is megtiltják a belépést, ha nem tudnak egészségügyi kortörténetet, illetve „megfelelő” bűnügyi és háttéradatokat adni magukról.
• Korlátozta azt az alkotmányba rögzített jogot, hogy az Egyesült Államokban született gyerekek automatikusan megkapják az amerikai állampolgárságot.
• Elrendelte az Egyesült Államokban illegálisan tartózkodó bevándorlók deportálását. Hogy több mint tízmillió ember kiutasítása milyen nehézségekbe ütközhet, azzal ebben a cikkünkben foglalkoztunk.
• Felfüggesztette a menekültek befogadását, legalább 90 napra.
• Terrorszervezetté fog nyilvánítani két héten belül bizonyos nemzetközi drogkartelleket és egyéb, közelebbről meg nem határozott szervezeteket.
• Nemzeti vészhelyzetet hirdetett a déli határon az illegális bevándorlás miatt, és utasította a fegyveres erőket, hogy segítsenek a határvédelemben, egy határfal felépítésében. Ugyanebben a döntésben kifejtette, szeretné, ha le lehetne lőni minden drónt a határ közelében.

A végrehajtás mikéntje a nagy kérdés

Az amerikai közvélemény jelentős része, a felmérések szerint 70-80 százaléka támogatja a bűncselekményeket elkövetett illegális bevándorlók deportálását, de már jóval kevesebben lelkesednek azért, hogy minden egyes illegális bevándorlót kipenderítsenek az országból. Ez utóbbit az AP felmérése szerint nagyjából 10-ből 4 amerikai támogatja, míg a New York Times kutatása 55 százalékos támogatottságot mért. A Wall Street Journal felmérése pedig arra jutott, hogy 70 százalék megvédené azokat, akik régóta az országban élnek, és nem követtek el bűncselekményt, és háromnegyedük csak a bűncselekményt elkövető embereket utasítaná ki az országból.

Trump elnöki rendelete viszont nem tesz ilyen különbségeket, és minden olyan bevándorló deportálását elrendeli, akik illegálisan tartózkodnak az országban. Ahogy azt ebben a cikkünkben írtuk, Trump legkeményebben bevándorlásellenes támogatóit várhatóan az dühíti majd fel, ha túl lassan és túl kevés embert távolítanak el az országból. Az átlagszavazókat pedig a tömeges deportálással elkerülhetetlenül együtt járó szívfacsaró történetek és a házaikból kilakoltatott és sátortáborokba helyezett családokról készült felvételek háboríthatják fel.

Emellett a Trump-kormányzatnak számítania kell arra, hogy lépéseit bírósági perek sora fogja lassítani és akadályozni. Már több pert is indítottak, amiért Trump korlátozná, hogy az Egyesült Államokban született gyerekek automatikusan megkapják az amerikai állampolgárságot. Ez azért is problémás, mert ezzel az amerikai alkotmányt akarja megváltoztatni, amihez a képviselőházban és a szenátusban is kétharmados többség szükséges, valamint az államok háromnegyedének is jóvá kell hagynia. Jogi szakértők szerint arra is nagyon kicsi az esély, hogy a Trumpnak köszönhetően konzervatív bírákkal feltöltött legfelsőbb bíróság az elnöknek kedvező döntést hozna az ügyben.

Különösen problémás lehet az a döntése, hogy terrorszervezetté nyilvánít egyes drogkartelleket. Trump célja az, hogy hatékonyabban léphessenek fel ellenük, de szakértők szerint az Egyesült Államoknak már így is elég nagy lehetősége van erre. Emellett nem várt következményei is lehetnek a lépésnek.

Terrortámogatókká válhatnak olyan, Mexikóban, vagy a határon működő amerikai cégek, amik kénytelenek védelmi pénzt fizetni a kartelleknek, de akár még az amerikai droghasználók is, vagy olyan fegyverboltok, amelyek fegyverei a kartellekhez kerülnek. Csakúgy, mint a sarki drogdílerek, akik hirtelen egy terrorszervezet támogatóivá válhatnak.

Emellett megvan a veszélye, hogy a drogkartellek, amik eddig nem támadtak célzottan amerikaiakra, és nem hajtottak végre politikai indíttatású támadásokat, terrortámadásokat kezdenek el végrehajtani Mexikóban élő amerikaiak és amerikai cégek ellen, vagy akár az Egyesült Államokban is. „Egy drogkartell könnyedén valódi terrorszervezetté válhat” – mondta a RAND kutatóintézet terrorszakértője, Brian Jenkins.

Energia és környezetvédelem

• Trump „nemzeti energiaügyi vészhelyzetet” hirdetett, ami egyebek mellett lehetővé teszi, hogy környezetvédelmi jogszabályok felfüggesztésével vágjanak bele energiaügyi beruházásokba, köztük bányanyitásokba és olajvezetékek telepítésébe, ezekhez pedig a szövetségi kormány kisajátítson magánterületeket.
• Kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből, aminek hatásairól itt írtunk bővebben.
• Elrendelte, hogy nyissák meg az alaszkai területeket a földgáz- és olajkitermelés, valamint a bányászat és fakitermelés előtt.
• Egy hosszú elnöki rendeletben egyebek mellett az elektromos járművek állami támogatásának megszüntetéséről, valamint a fogyasztói eszközök energiatakarékosságát előíró szabályok eltörléséről döntött.
• Felfüggesztette a szélerőművek telepítését szövetségi földeken és vizeken.
• Megszüntette a cseppfolyósítottföldgáz-terminálok építésének felfüggesztését.

Nem Trump, az olajcégek döntenek

Arról itt írtunk részletesebben, hogy elnöki rendeleteiből még nem derül ki igazán, hogyan akarja betartani a választóknak tett legfontosabb gazdasági ígéreteit, és kinek fáj majd legjobban a Trumponomics 2.0.

A tengeri területek megnyitása az olajtermelés előtt egészen biztosan jogi kihívás elé néz. Trump az első elnöksége alatt hasonló döntést hozott, és azt egy szövetségi bíró törvénytelennek találta és elkaszálta, de Joe Biden hivatalba lépése miatt fellebbviteli bíróságra nem került a kérdés. Ha a bíróságok végül jóvá is hagyják Trump döntését, annak nem lesz rövid távú hatása az olajtermelésre, az olajcégek ugyanis egyelőre nem akarnak a kérdéses területeken fúrni.

Trump közben hiába akarja növelni az olaj- és földgázkitermelést, ha a nagy amerikai olajcégek azt nem akarják, és nagyon úgy tűnik, hogy egyelőre nem lelkesednek az ötletért. Trump hivatalba lépése előtt olajvállalati vezetők és piaci elemzők is arról beszéltek, hogy nem várható új olajlelőhelyek megnyitása az Egyesült Államokban, ami már most is a világ legnagyobb olajtermelője. Inkább a már meglévő területek költséghatékony kitermelésére koncentrálnak. Ráadásul a részvényesek is inkább azt akarják az olajcégektől, hogy bevételeiket osztalékok kifizetésére és ne pedig költséges, csak hosszú távon megtérülő befektetésekre költsék. És azt sem szeretnék, hogy a túltermelés miatt essen az olaj ára, mert az szintén kevesebb pénzt jelent nekik. Ez megváltozhat, ha az olajárak emelkednek, de az a benzinárak emelkedését is okozná, amit viszont Trump politikai okokból nagyon nem szeretne látni.

A legnagyobb figyelmet az alaszkai természetvédelmi területek olajkitermelés előtti megnyitása kapta az amerikai sajtóban. Alaszkai politikusok nagy örömmel, a környezetvédők pedig harcra készen fogadták a rendelet aláírásáról szóló hírt. Szakértők ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy a nagy olajcégek akkor sem mutattak érdeklődést olajkutak építésére a területen, amikor lehetőségük lett volna rá, és erősen kérdéses, hogy most kellenek-e majd nekik a kitermelési engedélyek. Egy természetvédelmi szervezet igazgatóhelyettese pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendeletben szereplő lépések végrehajtása négy évbe is telhet.

A szélerőművek tiltásának pedig szinte semmi hatása nem lesz, hiszen, ahogy arra egy, a szélenergia elterjedéséért küzdő szervezet elnöke a Washington Postnak felhívta a figyelmet, a szárazföldi szélerőművek 99 százaléka magánterületeken létesül.

Emellett egészen biztosan perek sokaságát fogják indítani természet- és környezetvédelmi szervezetek a rendeletei ellen, ami jelentősen késleltetheti azok hatályba lépését és alkalmazását. Az olajtermelés bővítését ráadásul az amerikaiak sem támogatják. Az AP tavalyi felmérése szerint a választók 55 százaléka szerint inkább a nap- és szélenergia felhasználását kéne növelni, egy másik közvélemény-kutatás szerint pedig csak az amerikaiak egyharmada támogatja, hogy növeljék az olajkitermeléseket a szövetségi tulajdonban lévő földeken.

Deep state elleni küzdelem

Donald Trump első elnökválasztási programjának egyik legfőbb pontja volt a „washingtoni mocsár lecsapolása”, és első elnöksége óta csak még erősebben kelt ki a közigazgatásban szerinte összeesküvésszerűen megbúvó „deep state” ellen, aminek tagjai megakadályozzák elnökválasztási ígéreteinek végrehajtását. Több rendelete is ezzel a kérdéssel foglalkozott, és megkönnyíti számára, hogy lecserélje a szövetségi kormányzatban dolgozó köztisztviselőket hozzá feltétlenül hű emberekre.

• Felvételi stopot rendelt el a szövetségi közigazgatásban, kivéve a fegyveres erőket, és a közbiztonsági, bevándorlásügyi és nemzetbiztonsági pozíciókat, valamint a politikai kinevezetteket, akiket az elnök nevezhet meg.
• Visszaállította az „F Besorolás” létrehozását, amivel több tízezer köztisztviselőt rúghatnak ki sokkal könnyebben. Hogy ez milyen veszélyeket hordoz, azzal ebben a cikkünkben foglalkoztunk.
• Elrendelte, hogy a szövetségi dolgozók nem dolgozhatnak otthonról, és kötelező lesz bejárniuk az irodáikba. Ez a várakozások szerint több embert önként távozásra késztet majd. A döntés hatásairól itt írtunk részletesebben.
• Utasítást adott arra, hogy vizsgálatokat és eljárásokat indítsanak azok ellen, akik a Biden-kormányzat alatt jellemzése szerint politikai indíttatású nyomozásokat és vádemeléseket folytattak le, mint például a Capitolium ostromában részt vett emberek ellen. Ez lehetővé teszi újabb olyan emberek eltávolítását a kormányzati szervektől, akiket Trump az ellenségének tart.
• Egy irányelvben közölte, hogy bárkinek adhat hozzáférést a szigorúan titkos amerikai dokumentumokhoz, és ezt meg is fogja tenni.
• Megszüntette a diszkrimináció megszüntetésére létrehozott, úgynevezett DEI programokat, mert az szerinte diszkriminatív.
• Elrendelte a szövetségi tisztségviselők felvételi eljárásának reformját, de azt egyelőre nem tudni, ez pontosan mit is fog jelenteni.

A távmunka lehetőségének megszüntetését a Reuters cikke szerint nehéz feladat lesz betartatni. A szövetségi dolgozók több mint negyede szakszervezeti tag és sokuk szerződése lehetőséget ad a hibrid munkavégzésre és távmunkára, és emiatt nem kötelezhetik őket a benti munkára. A szövetségi közigazgatás karcsúsítását tervező Trumpék reménye szerint a kötelező bejárás önkéntes felmondásra fogja ösztönözni a dolgozókat, akik kirúgása azzal az indokkal, hogy otthonról akarnak dolgozni, csak időigényes eljárások lefolytatásával lehetséges. Sok ember távozása és kirúgása pedig megakadályozhatja Trump több programpontjának végrehajtását, amire szakképzett emberekre lesz szüksége.

Az „F Besorolás” újbóli bevezetésére már a Biden kormányzat is felkészült és egy olyan közigazgatási szabályrendszert léptetett hatályba idén áprilisban, amit kifejezetten a Schedule F újbóli bevezetése ellen alkottak meg. Annak megváltoztatása pedig hónapokba kerülne és a várakozásoknak megfelelően perek sokaságát indította el. Egy szövetségi dolgozókat tömörítő szakszervezet már az elnöki rendelet aláírása után egy nappal jelezte, hogy pert indítottak ellene.

A nem politikai kinevezett köztisztviselők lecserélését az elnökhöz hű emberekre pedig az amerikaiak többsége, a Wall Street Journal felmérése szerint 60 százaléka ellenzi.