„Ha önök nagyon-nagyon rossz formában vannak, akkor se tudnak olyan rossz formában lenni, mint amit a Tanács-ülésen tapasztaltam eddig. Minden felüdülés, ami itt fog történni ahhoz képest, amin eddig keresztülmentem ma”
– így indult Szijjártó Péter bejelentkezése Facebookon, amit az Európai Unió Tanácsának külügyminiszteri ülésének szünetében közvetítettek. A testület hétfőn hagyta jóvá egyhangúlag az oroszok elleni gazdasági szankciók meghosszabbítását hat hónappal, miután a kormány pénteken „behúzta a kéziféket”. Előbb vétóval fenyegetve az ukrán gáztranzit folytatását követelte, majd garanciákat kért, amiket Szijjártó szerint megkapott.
Teljesen új a geopolitikai helyzet, amióta Donald Trump hivatalba lépett és a liberális mainstream elveszítette a legerősebb alakját, a patrióta, szuverenista, békepárti oldalon van az Egyesült Államok adminisztrációja – jelentette ki. Ez a korábbinál sokkal előnyösebb, alátámasztja, hogy Magyarországnak fantasztikus éve lehet. „Most már mi vagyunk a mainstream”, az első elnöki intézkedések teljes összhangban vannak a magyar kormány 14-15 éves politikájával, békét akar – mondta az USA elnökéről, aki szigorúbb szankciókkal fenyegette az oroszokat, ha nem fejezik be záros határidőn belül ezt a „nevetséges” háborút.
Szijjártó szerint politikai vakságban szenvednek az európai vezetők, amikor arról beszélnek, hogy a szankciók működnek. Csak az Európai Unió nem vette észre, hogy teljesen új geopolitikai realitás van és Trump békét akar teremteni – hangsúlyozta. Ma azt tapasztalta, hogy pontosan ugyanazt a kudarcba fulladt, sok kárt és szenvedést okozó mantrát fújták. Végighallgatta, hogy az EU többet adott az USA-nál (az uniós tagjelölt) Ukrajnának és nagyobb értékben akar fegyvereket vinni oda, ez szerinte megnehezítheti Trump béketörekvéseit.
Arra figyelmeztetett, hogy a lengyel elnökség egy újabb szankciócsomagot akar összeállítani (a tavaly decemberben magyar elnökség alatt elfogadott csomag után). Őket ismerve elég ambiciózusak, hogy durva csomagot rakjanak össze, de a magyar kormány továbbra sem enged semmilyen intézkedést, ami az ország stratégiai-nemzetbiztonsági érdekeivel szembe menne, így el lehet felejteni az energetikai szankciókat.
Elismételte, hogy a kormány szerint 19 milliárd eurónyi kárt okoztak a szankciók Magyarországnak. Közben az ukránok folyamatosan olyan lépéseket tettek, amik Magyarország energiaellátását veszélyeztették, de ez a szuverenitást támadja. Az elmúlt napokban „világos feltételeket támasztottunk”: az Európai Bizottság végre védje meg a magyar energiabiztonságot az azt veszélyeztető ukrán lépésekkel szemben. Eddig a testület és az európai tagállamok jobban aggódtak egy nem uniós ország energiabiztonságért egy uniósnál.
Magyarország „elvégzett minden házi feladatot”, egy kivétellel az összes szomszédjával kiépítette az összekötő gázvezetékeket, de van olyan uniós szomszéd, ami késlekedik egy beruházással, hogy több nem orosz földgázt adjon el Magyarországnak, egy pedig sokszorosára emelte a tranzitdíjat. (Valószínűleg utóbbival Horvátországra utalt.) Az elmaradt fejlesztések és a földrajzi adottságok, a tengerpart hiánya miatt „ma Magyarország ellátása nem orosz kőolajból és nem orosz földgázból lehetetlen”. „Ez nem rajtunk múlt, hanem a szomszédainkon meg a szomszédok szomszédain.”
Szijjártó szerint azok voltak a feltételek, hogy
- az Európai Bizottság lépjen fel a magyar energiabiztonságért;
- védje meg a Török Áramlat vezetéket (ezen keresztül, délről jön Magyarországra orosz földgáz);
- védje meg az ukrán olajtranzitot;
- valamint „érje el” az Ukrajnán keresztüli földgázszállítás újraindítását.
Hétfőn megkapta ezeket, jelentette ki.
- „Az Európai Bizottság elismerte, hogy az európai uniós tagállamokat ellátó energia-infrastruktúra épsége az egész EU biztonságát illető kérdés. Soha ilyen korábban nem volt.”
- A testület „kimondta, hogy elvárja a harmadik országoktól, például Ukrajnától, hogy ezt tartsák tiszteletben, és az Európai Unió világossá tette, hogy készen áll arra, hogy intézkedéseket hozzon” a kőolaj-, földgáz- és villamosenergia-vezetékek megvédésére, amelyek az Európai Unión kívülről az Európai Unióba vezetnek.
- Az Európai Bizottság „biztosítékokat kér” a kőolajtranzit fenntartására;
- valamint tárgyal az ukrán kormánnyal „az ukrajnai gázvezeték-hálózaton történő európai ellátásról”, mondta a forrás említése nélkül. (Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hétvégén azt fejtegette, hogy orosz gázt nem, de azerit szívesen továbbítanának.)
Az Európai Bizottság üdvözölte a délkelet-európai energiarendszerek fejlesztését is.
Szijjártó úgy összegezett, hogy
„Magyarország energiaellátásának tekintetében óriási sikert értünk el a mai napon.
Az Európai Bizottság kénytelen volt lépéseket tenni annak érdekében, hogy garantálja Magyarország energiaellátásának biztonságát. Ezért a mi szavazatunk is végül nem a vétó volt”, bár ez nem jelzi előre „a jövőre vonatkozó szavazati magatartásunkat”, például hat hónap múlva ismét meg kell újítani ezeket a szankciókat, márciusban pedig a személyek elleni intézkedéseket. „Ha azt látjuk, hogy időhúzásba kezdenek a gáztranzit újraindítása kapcsán”, ezeknél a szavazásoknál vagy Ukrajna uniós tagsági tárgyalásainál bőven lesz még alkalom, „hogy a szavazatunkkal megfelelő súlyt gyakoroljunk”. (Utóbbinál idén nyithatják az első csatlakozási fejezeteket, ehhez és a lezárásukhoz is egyhangú döntés kell.)
Azért az Európai Bizottságtól és nem az ukrán kormánytól kértek garanciát, mert az EU a forrásokkal tud rá nyomást gyakorolni, és szerinte az ukránok annyi mindent mondtak, ami „nem úgy lett vagy nem lett sehogy”, hogy ebből elég volt.
A legfontosabb az volt, hogy „Magyarországon senkinek se kelljen fázni”, legyen meleg víz és ne kerüljenek munkahelyek veszélybe. A magyar és a szlovák álláspont „abszolút azonos” az energiabiztonság kérdésében.
Az „Ukrajnában élő emberekkel szolidárisak vagyunk”. Ha leállítanák a magyar áramkivitelt az országba, annak az ott élők, köztük a magyarok lennének a vesztesei. A kormány nem akar nekik a mostaninál nagyobb szenvedést okozni. (Korábban Robert Fico szlovák miniszterelnök vetette fel, hogy ha nem áll vissza a gáztranzit, akár a szlovák áramexportot is leállíthatja Ukrajnába.)
Tárgyaltak az együttműködésről is az USA-val, de szerinte „tapogatás a sötétben, tanácstalanság, és nem túl barátságos megközelítés” jellemezte ezt. Az európai kollégái teljesen tévesen mérik fel a helyzetet, az EU nem találja a helyes politikát, csak a magyar kormány folytat az Egyesült Államokéval azonos megközelítést. Ő a hétvégén beszélt Marco Rubio új külügyminiszterrel, míg az ülésen volt, aki csak magyarázkodott, hogy ő még miért nem.
Továbbra sem tudják megemészteni, hogy nem mindenki úgy táncol, ahogy Brüsszelben fütyülnek és vegzálják a grúz kormányt, mert túl keresztény, patrióta, családbarát és kevésbé LGBT-barát. Úgy látta, emiatt döntöttek az ülésen vízumkorlátozásokról a diplomata- és szolgálati útleveleknél, de ezt az EU csak úgy tudja megtenni, hogy a tagállamok hatáskörébe utalja, a magyar kormány pedig fenn fogja tartani a mentességet. A grúzok világosan döntöttek, „akár tetszik Brüsszelben, akár nem”.
