Nagy vihart kavart Trump gázai terve, de már újraválasztása előtt megvolt a jele, mire készülhet
Történelmet megváltoztató, nagyszerű ötletnek nevezte Donald Trump saját bejelentését arról, hogy az Egyesült Államok kezelésbe venné a Gázai övezetet, amelyből „közel-keleti riviérát” építene a korábbi épületeket eltörölve, és az 1,8 milliós palesztin lakosság jelentős részét Jordániába, Egyiptomba telepítve. Trump elképzelése szerint az Egyesült Államok hosszú távon tulajdonosi helyzetbe kerülne a Gázai övezetben, ami szerinte stabilitást hozna a Közel-Keletnek.
„Ezt a döntést nem könnyelműen hoztuk meg. Mindenki, akivel beszéltem, imádja az ötletet, hogy az Egyesült Államok birtokolja azt a földdarabot. Fejleszteni fogjuk, és munkahelyek ezreit teremtjük meg” – jelentette ki. Egy olyan Gázai övezetet képzel el, ahol nem csak palesztinok élnek, a CNN szerint azt mondta, hogy „palesztinok is élhetnek ott, sokan élhetnek majd ott”.
Az izraeli kormányfővel, Benjámin Netanjahuval közösen tartott washingtoni sajtótájékoztatón elhangzottakat a nemzetközi reakciók alapján a külvilág elutasítja, a kitelepítés miatt volt, aki etnikai tisztogatásnak minősítette a javaslatot, amelynek teljesítéséhez Trump az amerikai hadsereg bevetését sem zárta ki. Az amerikai elnök bejelentése lényegében egy oldalra terelte az arab világot, Kínát, Oroszországot, számos nyugat-európai országot és az ENSZ-t.
Otthon pedig nemcsak az ellenzéki demokraták tiltakoznak, őrültségnek, ostobaságnak nevezve a javaslatot, de a republikánusok sem álltak ki mellette teljes mellszélességgel: soraikból egyes szenátorok árnyalták, afféle tárgyalási taktikának tekintették, hogy aztán legyen miből engednie a Fehér Háznak, mások inkább nem is kommentálták. Miközben a világot láthatóan meglepte, Trump nyilatkozata nem a semmiből jött.
A palesztinok, Egyiptom és Szaúd-Arábia is elutasítja a tervet
A Palesztin Hatóság vezetője, Mahmúd Abbász azt mondta, hogy erőteljesen visszautasítják „a Gázai övezet megszállására és a palesztinok hazájukból történő áthelyezésére” vonatkozó ötletet. Abbász jelezte, hogy a nemzetközi jog súlyos megsértése lenne, ha az Egyesült Államok átvenné a terület felett az irányítást.
„Trump nyilatkozata a Gáza feletti ellenőrzésének átvételéről nevetséges, abszurd, minden ehhez hasonló felvetés csak arra alkalmas, hogy lángba borítsa a térséget” – mondta a Hamász nevében Abu Zuhri. A 2023. október 7-i, Izrael elleni terrortámadásért felelős Hamász a gázai háború ellenére sem veszítette el teljesen az irányítást az övezet felett. Hasonlóan nyilatkozott a Palesztin Felszabadítási Szervezet is, elutasítva a palesztinok eltávolítását a szülőföldjükről. „A palesztin vezetés továbbra is kiáll amellett, hogy a nemzetközi joggal összhangban álló kétállami megoldás lehet a biztonság, stabilitás és a béke garanciája.”
Badr Abdelati egyiptomi külügyminiszter kijelentette, hogy a Gázai övezetet mihamarabb újjá kell építeni, mégpedig anélkül, hogy az ott élőknek el kellene hagyniuk a térséget. Közleményében kiemelte a palesztinok ragaszkodását a földjükhöz, amelyet „nincs szándékukban elhagyni”. Hakan Fidan török külügyminiszter „elfogadhatatlannak” nevezte Trump elképzelését, amit szerinte „még csak ötletként felvetni is rossz”.
Közleményt adott ki Szaúd-Arábia külügyminisztériuma is, amelyben az ország „ismételten és egyértelműen elutasítja a palesztin nép jogainak megsértését, legyen szó az izraeli telepesprogramról, a palesztin területek elfoglalásáról vagy a palesztinok áthelyezésének kísérletéről.” Szaúd-Arábia világossá tette, hogy csak abban az esetben rendezi kapcsolatait Izraellel, ha létrejön a palesztin állam.
Ez a nyilatkozat azért is kiemelten fontos, mert jelzi, hogy veszélybe került a Trump első elnöki ciklusa alatt tető alá hozott, valóban érdemi eredményt sejtető Ábrahám-megállapodás, amely nyomán Izrael formálisan megbékélt az Egyesült Arab Emírségekkel és Bahreinnel, a két arab ország elismerte a zsidó államot, diplomáciai kapcsolatot létesítettek, és később Marokkó és Szudán is így tett. Közeledett Izrael és Szaúd-Arábia viszonyának rendezése, ami kulcsfontosságú lenne a térség stabilitásához, de a Hamász terrortámadása és az azt követő gázai háború miatt ebből egyelőre nem lett semmi. Az Ábrahám-megállapodásról és az Egyesült Államok Közel-Kelettel kapcsolatos dilemmáiról ebben a korábbi elemzésünkben olvashat bővebben.
Trump már január végén is beszélt arról, hogy kiköltöztetné a palesztinokat az újjáépítés idejére a Gázai övezetből. Akkor Egyiptom, Szaúd-Arábia, Katar, az Egyesült Arab Emírségek, a Palesztin Hatóság és az Arab Liga egy közös nyilatkozatban is elítélték Trump tervét a palesztinok kitelepítéséről. Egyben jelezték, hogy a terv a régió stabilitását veszélyezteti, kiszélesítheti a konfliktust, és aláássa annak lehetőségét, hogy a Közel-Kelet népei békében élhessenek egymás mellett.
Netanjahu: Trump Izrael történetének legnagyobb barátja
Netanjahu a sajtótájékoztatón „Izrael történetének legnagyobb barátjaként” jellemezte Trumpot, és azt mondta, hogy az Izraellel kapcsolatos elnöki lépéseit ott folytatta, ahol négy évvel korábban abbahagyta. A Gázai övezet jövőjével kapcsolatban az izraeli kormányfő megismételte, hogy a terület a jövőben nem jelenthet fenyegetés Izrael számára. Trump elképzeléséről azt mondta, hogy megfontolásra érdemes. Azt is kijelentette, hogy Izrael és Szaúd-Arábia között a közeljövőben létrejöhet a megbékélésről szóló egyezmény, amit az Egyesült Államok támogat.
Trump tervét nagy örömmel fogadták az izraeli szélsőjobb tagjai, akik nélkül Netanjahunak többsége sem lenne a kneszetben, az izraeli törvényhozásban. Bezalel Smotrich izraeli pénzügyminiszter támogatta Trump ötletét, közölve, hogy készen állnak arra, hogy „örökre eltemessék a palesztin állam veszélyes ötletét”, és az amerikai elnök tervét az október 7-i terrortámadás méltó válaszaként jellemezte, amivel a palesztinok örökre elveszítik a földjüket. A telepes aktivistákat tömörítő Nachala Mozgalom közösségi oldalán közölte, hogy „sietnünk kell, és telepeket kell létrehozni szerte a Gázai övezetben”.
Itamar Ben Gvir egykori nemzetbiztonsági miniszter, aki a gázai tűzszünet ellen tiltakozva kilépett az izraeli kormányból, közölte, hogy az egyetlen megoldás távozásra biztatni a gázaiakat. Trump tervének azonnali alkalmazására fogja felszólítani az izraeli miniszterelnököt. „Donald, úgy tűnik, hogy ez egy gyönyörű barátság kezdete” – írta az X közösségi oldalán közzétett bejegyzésében.
Egyetértés a britektől a franciákon át a németekig
A brit külügyminiszter csavarosan kezdte nyilatkozatát, az első fél mondatban egyetértve az amerikai elnökkel. „Gázát illetően Donald Trumpnak igaza van. Elnézve azokat a palesztinokat, akiket borzalmas körülmények között távozásra kényszerítettek a háború hónapjai alatt, nyilvánvaló, hogy Gáza romokban hever” – idézte David Lammyt a Reuters.
Csakhogy a brit külügyminiszter a folytatásban más következtetésre jutott, mint Trump: „Mi mindig is egyértelműen azt vallottuk, hogy a rendezést a kétállami megoldásban kell keresnünk. Lehetővé kell tennünk, hogy a palesztinok saját földjükön, Ciszjordániában és Gázában élhessenek.” Keir Starmer brit kormányfő is kiállt a két állam megoldás mellett a parlamentben mondott beszédében, szerinte a gázai palesztinokat „haza kell engedni”, és hagyni, hogy újjáépítsék a területet.
Annalena Baerbock német külügyminiszter kijelentette, hogy a Gázai övezet a palesztinoké, az ott élő civileket nem szabad kiutasítani, és a területet újranépesíteni és elfoglalni, hozzátéve, hogy Trump ötlete csak újabb gyűlöletet szülne. A francia külügy már a nemzetközi jog megsértéséről beszélt az áttelepítés felvetése miatt. A közlemény azt is hozzátette, hogy ez elháríthatatlan akadályt gördítene a kétállami megoldás elé és destabilizálná Egyiptomot, Jordániát – ahová Trump a palesztinokat telepítené át – és az egész régiót.
Spanyolország, Írország hasonló egyértelműséggel beszélt a kétállami megoldás szükségességéről, amelynek Trump bejelentése teljességgel ellentmond. José Manuel Albares spanyol külügyminiszter az Euronewsnak nyilatkozva kijelentette, hogy Gáza az ott élő palesztinoké, és ott is kell maradniuk, „segítenünk kell nekik egy új élet kialakításában”. Írország külügyminisztere „aggasztónak” nevezte Trump ötletét, közölve, hogy az sértené az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait.
Keményebben fogalmazott a skót miniszterelnök, John Swinney, aki „elfogadhatatlannak és veszélyesnek” nevezte Trump tervét, hozzátéve, hogy „nem történhet etnikai tisztogatás”. Az amerikai kongresszus egyetlen palesztin származású tagja, Rashida Tlaib közben kijelentette, hogy „Trump nyíltan etnikai tisztogatásra szólított fel” Gázában.
Richard Blumenthal demokrata szenátor „őrültnek” nevezte az ötletet, Jeanne Shaheen, a szenátus külügyi bizottságának legmagasabb rangú demokrata tagja szerint „ez nem áll Amerika érdekében”, míg a bizottság egy másik demokrata tagja, Chris Coons szerint Trump javaslata „sértő, őrült, veszélyes és ostoba”.
A bejelentés némi zavart okozott Trump pártjának körében is. Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátor „érdekes felvetésként” jellemezte, közölve: nem hiszi, hogy a dél-karolinaiak annyira lelkesek lennének amerikai katonákat küldeni Gáza elfoglalására. Thom Tillis és John Cornyn szenátorok pedig megkerülték a válaszadást, arra hivatkozva, hogy még nem látták a közleményt, és még nem tudják, mit reagáljanak rá.
A Kremlnek is egyszerűbb lesz a dolga
Az orosz külügyminisztert a republikánusok által előszeretettel kárhoztatott cancel culture – „az eltörlés kultúrája” – egy sajátos formájára emlékeztette Trump Gázával kapcsolatos bejelentése. Szergej Lavrov szerint ez ezúttal a nemzetközi jog eltörlését jelenti, hiszen alig másfél hónapja még arról volt szó, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai a palesztin állam létrehozásának meghatározó alapját adják, ám Trump bejelentése ennek elutasításával egyenértékű.
Az, hogy erre fontos nyugati országok képviselőin túl még a nemzetközi jogot Ukrajna megtámadásával szintén megkerülő Oroszország külügyminisztere is hivatkozhatott, jelzi, milyen fonák helyzetet teremt már önmagában a felvetése is mindannak, amit az Egyesült Államok elnöke mondott.
Így ugyanis más nemzetközi jogi bűncselekménnyel szemben az Egyesült Államoknak nem lesz morális alapja felszólalni, de általánosságban is nehezebbé válhat korlátokat szabni a világban a nemzetközi bűncselekményeknek,
mert elkövetőik kevésbé fognak tartani attól, hogy cselekedetük kirívó lenne és attól, hogy valódi jogi következményeket vonna maga után.
A kínai külügyi szóvivő közölte, hogy Peking a kétállami megoldást támogatja, és mindig abban hitt, hogy Palesztinát a palesztinoknak kell kormányoznia, és ez lehet a konfliktus utáni kormányzás alapja. A nemzetközi reakciókat összesítő cikkünket itt olvashatja.
A nemzetközi jog figyelmen kívül hagyása lenne
A fenti jelzőkön túl azonban a nemzetközi jog figyelmen kívül hagyását is jelenti Trump bejelentése.
„Jogi szempontból egyértelműen háborús, emberiesség elleni bűncselekménynek minősülne egy megszállt terület lakosságának deportálása”
– mondta a Telexnek Hoffmann Tamás. A nemzetközi jogász felhívta a figyelmet, hogy sem az érintett országok, Egyiptom és Jordánia nem hajlandók területükön helyt adni az áttelepítésnek, sem a palesztin lakosság nem akar eljönni Gázából, így már önmagában megvalósulna a jogsértés a terv végrehajtásával. „A nemzetközi közösség, így Magyarország is elismeri Palesztina államiságra való jogát, ennek a Gázai övezet a része. De ha nem is lenne az állam része, mindenképpen olyan területről van szó, ahol a palesztin népnek joga van államot alapítani.”
Ebből következően „Izrael nem rendelkezhet a területtel, nincsen joga a kitelepítéshez, nem adhatja át az Egyesült Államoknak Gázát, bármilyen is a terület státusza, már ha ezen Trump gondolkodott egyáltalán. Politikailag is teljesen képtelen az ötlet” – vont mérleget a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének kutatója, a Corvinus Egyetem oktatója. Szerinte ez a döntés az Egyesült Államok saját soft powerét, vagyis nem katonai jellegű alternatív befolyásának erejét gyengíti, amit tetéz az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) várható felszámolása is.
Hágában, de bármelyik országban is indulhatna eljárás
A bejelentéssel – bár az már önmagában is egyoldalú igény jelzése egy másik állam területére – Trump még nem követett el nemzetközi bűncselekményt, mert az előkészület önmagában nem büntethető. Bármilyen további jogi lépés azonban már a kísérleti szakaszt jelentené, ami már büntethető lenne, legalábbis elvileg.
Ennek legkézenfekvőbb fóruma lehetne a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), amely tavaly némi gondolkodás után kiadta az elfogatóparancsot a Hamász vezetői mellett az izraeli kormányfő ellen, ahogyan azt tette Ukrajna megtámadása – egészen pontosan az ukrajnai gyerekek Oroszországba hurcolása miatt – Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben is. Az Egyesült Államok ugyan nem ismeri el az ICC joghatóságát, a Palesztin Állam elfogadja, és ezt az entitást elismeri az ICC, így a részének tekintett Gázai övezetben elkövetett bűncselekményekért felelősségre vonható az az állam is, amely egyébként az ICC-n kívül áll.
De nem az ICC az egyetlen fórum, arra az esetre, ha Trump akár hadseregét is bevetve megindítaná a terv megvalósítását. „Számos államnak, köztük Magyarországnak is megvan az egyetemes joghatósághoz való joga, azaz a magyar bíróságok eljárhatnak külföldiek által külföldön elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban is” – vetette fel a jogi szempontból létező, de hangsúlyozottan elméleti lehetőséget Hoffmann.
A nemzetközi jogász szerint azonban volna olyan terv, amelyet az Egyesült Államok és Izrael közös megállapodással a nemzetközi joggal összhangban megvalósíthatna.
Önmagában az, hogy az Egyesült Államok kezelésbe venné a területet, beruházásokat valósítana meg, nem feltétlenül ütközne nemzetközi jogba. Izrael most a Gázai övezet megszálló állama, ebben a minőségében nem veheti át az adott terület szuverenitása feletti rendelkezést, de hozzájárulhat olyan beruházáshoz, amely bizonyíthatóan az ott élő lakosság javát szolgálja. Az aknamentesítés, a romeltakarítás, az infrastrukturális beruházások, akár a „közel-keleti riviéra” kialakítása jelenthetné ezt is. A gond nem ezzel, hanem a kitelepítéssel van, ami egyértelműen nemzetközi bűncselekmény volna.
Enélkül is vitatható lenne, hogy a beruházás valóban a palesztin lakosság javát szolgálja-e, bár az bizonyos, hogy a Hamász felszámolását és az október 7-én elrabolt túszok kiszabadítását célul kitűző izraeli katonai beavatkozás után romokban álló Gázai övezet élhetővé tételéhez mindenütt kolosszális építkezésre lesz szükség a nagyjából kétmillió ember lakta, körülbelül Budapest pesti oldalával azonos méretű területen.
Az sem volna jogellenes, ha bizonyos funkciókat az Egyesült Államok vállalna át, elvégre ez volt a gyakorlat jó 80 éven át a Panama-csatornán, amit Trump ismét szeretne visszaszerezni. De ilyen akár az is, amikor egy állam hozzájárul ahhoz, hogy a területén egy másik állam vagy egy külföldi cég lásson el bizonyos feladatokat: ilyen például a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemeltetése, amelyet eddig is külföldi cég látott el, és azután is az látja el, hogy a magyar állam többségi tulajdont szerzett benne.
Ezeknek a funkcióknak az átadásához azonban Gáza esetében az Egyesült Államoknak inkább a Palesztin Hatósággal kellene egyezkednie. Bár a Palesztin Állam létét Izrael nem ismeri el, önigazgatási feladatokat ellátó szervként elismeri a Palesztin Hatóságot, azzal hivatalos kapcsolata is van. Igaz, ebben az esetben – tehát ha Trump nem Izraellel, hanem a kormányzati szervként működő Palesztin Hatósággal egyezkedne –, akkor bizonyosan nem jelenthetne be kitelepítési programot, és a Netanjahu-kormány sem üdvözölné azt.
Nem a semmiből jött
Bár világszerte és az Egyesült Államokban is sokan a legkülönfélébb elítélő jelzőkkel illetik Trump bejelentését, valójában nem volt előjel nélküli. A Fehér Házba januárban visszatért republikánus elnök már első, 2017-2021-es ciklusában is áldását adta arra, hogy az Egyesült Államok közvetlen szerepet vállaljon Gázában. Legalábbis bizonyos, hogy nem akarata ellenére beszélt 2019-ben veje, Jared Kushner arról, hogy nem kellene többé beszélni a kétállami megoldásról, mert az alatt mindenki mást ért, inkább csak azon kellene dolgozni, hogy tisztázzák, ez mit is jelentene.
Valójában azonban a kifejezés elutasítása önmagában is üzenet volt arra, hogy Trumppal a Fehér Ház más megoldásban gondolkodik. Ezt erősítette az is, hogy első elnöki ciklusában a közel-keleti ügyek egyengetését nagyrészt ortodox zsidó vejére, a formális kormányzati pozícióval nem, cserébe jelentős térségbeli pénzügyi érdekeltségekkel bíró, a nemzetbiztonsági átvilágításon megbukott Kushnerre bízta.
Az Izrael állam Netanjahu képviselte irányvonalának amerikai támogatását mutatta akkoriban az is, hogy az Egyesült Államok elismerte Izrael fővárosának Jeruzsálemet, nagykövetségét is ide helyezte át Tel-Avivból. Két éve Magyarország is jelezte ilyen irányú szándékát, egyelőre azonban csak kereskedelmi képviselet nyílt a három világvallás szent helyének tekintett, rendkívül érzékeny területen fekvő Jeruzsálemben.
Ugyanakkor tény, hogy eközben az Ábrahám-megállapodásokat is tető alá hozó Kushner kidolgozott egy palesztin béketervet, amelyet a Fehér Ház az „évszázad megállapodása”-ként reklámozott. A Békétől a Jólétig címet viselő tervezet 50 milliárd dolláros befektetéssel számoló, gazdaságpolitikai fejezetét Kushner a Marshall-tervhez hasonlította. A 180 oldalas tervezet területmegosztási elképzeléseiben egy 40 éves izraeli gyarmatosító koncepciót vett alapul, amit feldúsítottak a 2010-es évek prezentációinak kötelező frázisaival, mint például a „a gazdasági kapacitás felszabadítása” vagy az egyetlen gazdaságfejlesztési koncepcióból sem kihagyható „startup-inkubátor”-ok.
Az akkori tervezet a palesztin területek alagutakon – mármint nem a Hamász által kiépített fegyverraktározásra, civil épületek alatti katonai búvóhelyekként használható alagútrendszerén, hanem újonnan kiépítendő, civil hálózaton – keresztüli összekapcsolását és egységes politikai vezetését irányozta elő, és azt feltételezte, hogy a palesztinok a fejlődési dimenziókat látva demokratikus úton megszabadulnak majd a Hamásztól, az Iszlám Dzsihádtól és a Palesztin Hatóságtól. És bár a tervezet valójában sokkal kevésbé volt forradalmi annál, mint amilyennek készítői beállítják, valóban le akart számolni a politikai megközelítéssel, és a békét az infrastruktúrafejlesztés, az energiapolitika és az oktatás felől közelítette meg.
Ez a terv a békés együttéléssel számolt, ellentétben a mostanival, és ez nem teljesen váratlan. Tavaly Kushner lényegében Trump kitelepítéses tervét vezette elő. Az elnök veje arról beszélt, hogy Gázában „mindent el kellene takarítani”, remek ingatlanfejlesztési terület lenne, a palesztinoknak meg otthont kellene teremteni a Negev-sivatagban. „A gázai tengerparti ingatlanok nagyon értékesek lehetnének…Ha az emberek a megélhetésüket jobbá tévő beruházásra fókuszálnának”, mindenki jobban járna, helyette azonban a pénz alagutak kialakítására, fegyverkezésre ment el az oktatás fejlesztése helyett – mondta a Guardian szerint a tavaly márciusi interjúban Kushner.
Az ingatlanfejlesztő nemcsak a politikai kontextust, a kitelepítés nemzetközi jogi szempontból vitatható, humanitárius részét hagyta figyelmen kívül, de azt a technikai kérdést is, vajon hogyan lehetne az Izrael területének 60, de lakosságának csak tíz százalékának otthont adó Negev-sivatagot – a héber név szárazat jelent – lakhatóvá tenni további kétmillió ember számára. Azt viszont ekkor már a 2019-es nyilatkozatánál egyértelműbben is kijelentette, hogy a kétállami megoldás „nagyon rossz ötlet”, mert az lényegében „a terrorizmus megjutalmazását” jelentené.
Akkor Kushner csak vállrándítással felvetett lehetőségként beszélt róla, Trump most már elnöki minőségében egyértelműen kijelentette, hogy a palesztinok kitelepítését egészen komolyan gondolja, sőt most már nem is az Izraelhez tartozó Negev-sivatagról beszél, hanem arról, hogy Jordániába és Egyiptomba kellene menniük, és ehhez a pénzt a szomszédos gazdag államoknak kellene előteremteniük. Kushner nyilatkozata még jóval az elnökválasztás előtt készült, utólag azonban látható, hogy egyértelmű jelzése volt annak, mire készülhet apósa, ha visszatér Fehér Házba.
