Megkezdődtek az Ukrajnáról szóló amerikai-orosz tárgyalások Szaúd-Arábiában

„Így néz ki a kompetens vezetés” – lelkendezett Elon Musk a tulajdonában lévő X-en az orosz delegáción, amely a kedden kezdődő, Ukrajnáról szóló amerikai-orosz tárgyalásokra érkezett Szaúd Arábiába. Az Egyesült Államok elnökének megbízásából már – részben az államapparátusban is aggodalmat okozó – kormányzati szereppel is bíró milliárdos rajongó posztja egyrészt jelez valamit abból, hogy Donald Trump elnök hatalomra jutásával változóban a Fehér Ház és a Kreml viszonya, azt azonban mindebből nem lehet megmondani, hogy feltétlenül Moszkva feltételei szerint való megállapodás születne az általa három éve megtámadott Ukrajnáról. Az egyelőre ellentmondásos amerikai álláspontról itt olvashat bővebben.

A Musk által posztolt felvételen a repülőgépről leszálló Szergej Lavrov látható, az orosz külügyminiszter autóba száll, Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója két formális mondat erejéig megáll az orosz állami televízió stábjának: „Meglátjuk, mit hoznak a tárgyalások, a lényeg, hogy elkezdődjön a a kapcsolatok normalizálása köztünk és Washington között. … Ők is komoly emberek, mi is komoly szándékkal érkeztünk” – mondta Usakov. A delegáció harmadik nevesített tagja Orosz Közvetlen Befektetési Alap (RDIF) vezérigazgatója is. Kirill Dmitrijev már a hivatalos találkozó előtt beszélt az amerikai delegáció egyes tagjaival. „Annyit mondhatok, hogy remekül oldják meg a problémákat. És úgy vélem, Trump is remekül oldja meg a problémákat” – mondta a CNN-nek Dmitrijev, aki szerint egyébként az orosz félnek nem a szankciók visszavonása az elsődleges szempontja. Jelenléte azonban mutatja, hogy a biztonságról szóló megbeszéléseknek fontos része lesz a gazdasági kapcsolat alakítása is.

Az amerikai delegációt Marco Rubio vezeti. Az Egyesült Államok külügyminisztere mellett a tárgyalásokon részt vesz Steve Witkoff közel-keleti különmegbízott és Mike Waltz az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója is. Az amerikai külügyminiszter közölte, ezek a megbeszélések arra szolgálnak, hogy kiderüljön, Moszkva valóban törekszik-e a rendezésre. Jelzett az EU felé is, mondván, a rendezéshez mindenképpen bevonják az európai országokat is.

Azt ettől függetlenül már mindenképpen sikerként könyvelheti el Moszkva, hogy létrejön a találkozó az Egyesült Államok és Oroszország között úgy, hogy a megbeszéléseken nincsen jelen Ukrajna. Ez egyrészt ismét lehetőséget ad arra a Kremlnek, hogy egyenlő félként jeleníthesse meg magát a Fehér Ház mellett, másrészt alkalmas arra, hogy erősítse azt az orosz hivatalos narratívát, amely szerint Ukrajnában Oroszország nem az ukránokkal, hanem az őket támogató Nyugattal harcol.

Ezért is mondhatta az orosz elnök szóvivője, hogy Vlagyimir Putyin majd beszél Zelenszkijjel, "ha erre szükség lesz" – idézte Dmitrij Peszkovot a BBC.

Ez, az Ukrajnát látványosan félretoló hozzáállás Kijevben és Európában is aggodalmat kelt, hétfőre a francia elnök, rendkívüli ülést hívott össze több európai ország vezetőjével Párizsba. Emmanuel Macron kedden is megerősítette, hogy Ukrajnának erős biztonsági garanciákra van szüksége egy valódi békéhez. Ezzel összhangban a brit kormányfő, Keir Starmer közölte, hogy az Egyesült Királyság katonákat is kész Ukrajnába küldeni egy Oroszországgal kötött békemegállapodás részeként, a biztonság fenntartására.

Magyarország nem vett részt a párizsi megbeszélésen, ahogyan nem képviseltette magát a hétvégén véget ért müncheni biztonsági konferencián sem, amelynek fő témája Ukrajna volt, az ukrán elnök és az amerikai alelnök, J. D. Vance részvételével.

Moszkva Trump szótárából is merít

A megbeszéléseken részt vevő Kirill Dmitrijev tárgyalások előtt adott nyilatkozata mutatja, hogy az orosz fél igyekszik olyan szempontok szerint beszélni, amelyek Trumpot ismerve megragadhatnak az Egyesült Államok elnökének fejében. Ez elsősorban dollárszázmilliárdokkal kapcsolatos információt jelent.

Az Orosz Közvetlen Befektetési Alap (RDIF) vezérigazgatója szerint az Egyesült Államok vállalatai 300 milliárd dollárt veszítettek eddig azon, hogy kivonultak az orosz piacról. „Márpedig az orosz piac vonzó, nélkülözhetetlen az ottani jelenlét” -mondta a Ria Novosztyinak Dmitrijev, aki a két ország gazdasági együttműködésének fontosságáról beszélt. Konkrétumokat nem említett, de a nyilatkozat afféle ellenajánlatnak tekinthető, reagálva arra a Washingtonnak tett kijevi ajánlatra, hogy az amerikaiak hozzáférést kapnának az ukrajnai ásványkincsekhez.

Kína sem akar kimaradni

"Kína elvárja, hogy minden résztvevő és érintett félt bevonjanak a tárgyalási folyamatba – idézte a CNN a kínai külügyminisztert. A nyilatkozat részben persze Ukrajnára is érthető kiállás, másrészt arról szól, hogy Kína sem hagyható ki a tárgyalási folyamatból. Az ország alapvető befolyással bír Oroszországra, legközvetlenebbül gazdaságilag, miután a nyugati szankciók következtében tovább erősödtek pozíciói az orosz piacon. Kína növekvő jelentőségű földgáz- és kőolajimportőre Oroszországnak, a nyugati technológiai hozzáférést részben ő pótolja, tovább növelve egyébként is óriási kereskedelmi forgalmát. 2024-ben az áruforgalom csaknem 2 százalékkal, 244,8 milliárd dollárra nőtt a két ország között. A 129 milliárd dolláros – 2023-hoz képest 2024-ben egyébként stagnáló –, döntően nyersanyagra épülő orosz export révén Oroszországnak van kereskedelmi többlete, az országba irányuló 115 milliárdos, de folyamatosan növekvő kínai exporttal szemben.

Kína közvetett katonai hozzájárulása is meghatározó, igaz, ez nem feltétlenül látszik: az oroszok által bevetett drónok egy része eredetileg polgári felhasználású eszközként nagyrészt Kínából érkezik Oroszországba. Ezen felül az is bizonyos, hogy Peking hozzájárulása nélkül Oroszország nem köthetett volna kölcsönös védelmi megállapodást Észak-Koreával, ahonnan hatalmas mennyiségű – bár részben elavult – töltényekhez jutott az orosz fél, valamint közel tízezer észak-koreai katona is megjelent az orosz oldalon az ukrán hadsereg elleni harcban, igaz, egyelőre nem Ukrajna, hanem Oroszország kurszki területén.

Miért Szaúd-Arábia?

A találkozó helyszínéül Szaúd-Arábia fővárosát választották. Az olajmonarchia élén ugyan Szalman bin Abdul-Aziz király áll, de az ország gyakorlati vezetője fia, a 39 éves koronaherceg, 2022 óta miniszterelnök. Mohamed bin Szalmánnak önmagában is nagy diplomáciai siker az, hogy a megbeszélések házigazdája lehet, már csak azért is, mert 2018-ban némi nyugati diplomáciai elszigeteltséggel kellett szembesülnie, amikor kiderült, hogy személyes utasítására ölhették meg az ország isztambuli konzulátusán Dzsamál Hasogdzsi ellenzéki újságírót. Akkor egyébként Trump nem határolódott el a koronahercegtől, akivel Putyin is jó kapcsolatokat ápol, főként azután, hogy 2022-ben, az Ukrajna ellen indított háború után sem fordult tőle el Szaúd-Arábia, amely az eredetileg Kína, Oroszország, Brazília és India által létrehozott geopolitikai tömbhöz, gazdasági együttműködést célzó szövetséghez, a BRICS-hez is csatlakozott tavaly.

Szaúd-Arábia abban is reménykedhet, hogy ennek a megbeszélésnek helyt adva házigazdája lehet majd egy, a Gázai övezetről szóló tárgyalásnak is. Ezen felül az ország olajra épülő gazdaságának diverzifikálását hirdető bin Szalmán a mostani tárgyalásokkal szimbolikusan is megerősítheti az ország külvilág felé nyitását – lehetővé téve a turizmust is –, a társadalom lassú modernizációját, amely elindult az iszlám radikális, vahabita irányzatát képviselő országban.

Zelenszkij is a térségben van

A rijádi tárgyalásokon Ukrajna semmilyen formában nem képviselteti magát, az ukrán elnök korábban már jelezte, hogy az ország nélküli megbeszélések nem is nevezhetők a békéről szóló tárgyalásoknak, hiszen a rendezésből a három éve Oroszország ellen védekező – a Krím orosz elfoglalása és a kelet-ukrajnai szeparatisták korai támogatása miatt valójában már 2014 óta háborúval küzdő -Ukrajna azokból nem hagyható ki. Volodimir Zelenszkij hétfőn az Egyesült Arab Emirátusokban járt, kedden pedig már a török elnökkel, Recep Tayyip Erdoğannal tárgyal. Törökország különleges helyzetben van, egyrészt fontos segítséget nyújtott Ukrajnának a háború első szakaszában a Bayraktar drónok leszállításával, másrészt jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal, amelynek stratégiai partnere is, és egyre fontosabb szerepet játszik az orosz földgáz még fenntartható exportjában.

Egyelőre még nincs szó Putyin-Trump találkozóról

Egyelőre nincs egyezség az orosz és az amerikai elnök találkozójáról – közölte Dmitrij Peszkov. Az orosz elnök szóvivője szerint azonban a rijádi tárgyalások nyomán erre is kitérhetnek a felek, “pontosabb részleteket erről csak a megbeszélések után tudhatunk meg” – mondta Peszkov.

Miközben az orosz vezetés saját szavai szerint a béke megteremtéséről tárgyal, az ukrajnai fronton fokozza a katonai nyomást, drón- és bombatámadásokat hajtva végre. “A múlt héten Oroszország közel 1220 bombát dobott le, több mint 850 dróntámadást hajtott végre és több mint 40 különböző rakétát lőtt ki” – idézte az ukrán elnököt a CNN.