Putyin szerint Oroszországnak sokkal több ritkaföldfémje van, mint Ukrajnának

1959

Oroszország kezére játszik Donald Trump? – kérdezték a Rosszija 1 állami televízióban Vlagyimir Putyint hétfőn este, mire Putyin azt felelte, szerinte Trump „Ukrajna érdekében, az ukrán állam érdekében, az ukrán államiság megőrzése érdekében” cselekszik, és úgy gondolja, Trump helyesen törekedett Volodimir Zelenszkij leváltására, mert szerinte az ukrán elnök „a hadsereget, a társadalmat és az államot korrumpáló tényező” Ukrajnában.

Az utóbbi időben felmerült, hogy az USA és Ukrajna olyan megállapodást köthet, mely során biztonsági garanciákért, illetve a korábbi támogatás folytatásáért cserébe Ukrajna hozzáférést biztosítana az Egyesült Államoknak a ritkaföldfémekhez (Trump jelezte is konkrét igényét erre), ezzel összefüggésben is volt pár szava Putyinnak. Az orosz elnök azt mondta, hogy Oroszországnak nagyságrendekkel több ritkaföldfémje van, mint Ukrajnának, és felajánlotta Amerikának, hogy szívesen ad belőle. Putyin szerint az ajánlat az Ukrajna orosz megszállás alatt álló részein lévő ásványkincsek bányászására is vonatkozik. Azt is mondta, hogy az amerikai vállalatoknak részt kellene venniük olyan projektekben, mint az oroszországi energia- és alumíniumgyártás.

„Donald, neked és nekem van igazunk, és mindenki más téved. Annyi mindent megtehetnénk együtt!” – üzente Donald Trumpnak Putyin a BBC szerint.

A felmerült amerikai–ukrán megállapodás híre az Európai Uniót is foglalkoztatja, és ők saját „win-win” megállapodást javasolnak Ukrajnának a „kritikus anyagokról”. Kijev úgy becsüli, hogy a világ „kritikus nyersanyagainak” mintegy 5 százaléka Ukrajnában található. Ez, írja a BBC, több millió tonna grafitot jelent, amelyet például az elektromos járművek akkumulátorainak gyártásához használnak, továbbá jelentős lítiumlelőhelyeket és ritkaföldfémeket, amelyekből fegyvereket, szélturbinákat, elektronikai és más, a modern világban létfontosságú termékeket állítanak elő.

Stéphane Séjourné, az Európai Bizottság iparstratégiáért felelős biztosa az AFP-nek azt mondta, hogy egy kijevi látogatás során Ursula von der Leyen uniós biztos mellett javaslatot tett az ukrán tisztviselőknek egy lehetséges, mindkét fél számára előnyös megállapodásra, mert a szövetségnek az az érdeke, hogy a megállapodás minden érdekelt fél számára előnyös legyen.

Hétfőn volt három éve annak, hogy az orosz hadsereg megindult Ukrajna ellen, hogy néhány nap alatt elfoglalja az országot, bevegye Kijevet, és elűzze a kormányt. A Kreml eredeti katonai céljait azóta sem érte el, erről itt írtunk részletesen.

Kedden újra Rijádban tárgyalnak az amerikaiak az oroszokkal, az első fordulót is a szaúdi fővárosban tartották, azon a megbeszélésen az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio és orosz kollégája, Szergej Lavrov és más magas rangú orosz tisztviselők is részt vettek, Ukrajna viszont nem. Lavrov hasznosnak nevezte az első találkozót. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy országa nem fogadja el a tárgyalások eredményét, mivel azon Kijev nem vett részt, és elhalasztotta saját szaúdi útját.

Trump és Ukrajna kapcsolata az utóbbi hetekben egyre jobban elmérgesedik: az amerikai elnök egy sajtótájékoztatón Ukrajnát hibáztatta a háború megindítása miatt, közölve, hogy Kijevnek meg kellett volna egyezni Oroszországgal még azelőtt, hogy Moszkva teljes inváziót indított az ország ellen. Majd miután Zelenszkij azt mondta, Trump dezinformációs térben él, az amerikai elnök diktátornak nevezte az ukrán elnököt, közösségi médiás felületén olyan állításokat megismételve, amik már három éve ömlenek az orosz propagandamédiából. Az amerikai elnök pénteken azt mondta, hogy elege van Zelenszkijből, aki szerinte csak megnehezíti az „üzlet nyélbe ütését”.

Ezek után Emmanuel Macron francia elnök hétfőn a Fehér Házba látogatott, hogy négyszemközti megbeszélést folytasson Donald Trump amerikai elnökkel, a megbeszélés előtt az Ovális Irodában fogadták amerikai és francia újságírók kérdéseit. Macron egy ponton Trump szavába vágott, hogy kijavítsa, amit Európa Ukrajnának nyújtott támogatásáról mond.

„Csak hogy értsék, Európa kölcsönzi a pénzt Ukrajnának. Visszakapják a pénzüket” – kezdte Trump, amikor amellett készült érvelni, hogy az ukrajnai ritkaföldfémekről szóló megállapodás jelentheti a garanciát arra, hogy Ukrajna kárpótolja Amerikát a tőle kapott támogatásért. Ekkor Macron megfogta Trump karját, hogy közbeszóljon a mondandójába: „Nem, valójában, hogy őszinte legyek, mi fizettünk. A teljes támogatás 60 százalékát mi fizettük. Úgy volt, mint az Egyesült Államok esetében: kölcsönök, garanciák, támogatások. Van Európában 230 milliárd dollárnyi befagyasztott vagyon, orosz vagyon. De ez nem hitelbiztosíték, mert nem a mi tulajdonunk. Tehát be vannak fagyasztva” – mondta.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!