Nincs előrelépés a befagyasztott és a folyamatosan elúszó uniós támogatásoknál

A március 6-i állam- és kormányfői csúcson el kell kerülni az Európai Unió megosztottságának látszatát, jelentette ki az MTI alapján kedden Bóka János. Az uniós ügyekért felelős miniszter az uniós kollégáival találkozott, hogy előkészítsék a rendkívüli, valamint a március 20-21-i előre betervezett európai tanácsi ülést. (Előbbi miatt kedden az Európai Tanács elnöke, António Costa is ellátogatott Orbán Viktorhoz.)

Bóka csak eszmecserére számít a rendkívüli csúcson

Az első találkozón az európai védelem és Ukrajna támogatása lesz napirenden, míg a másodikon a versenyképesség, a migráció és a következő hétéves uniós költségvetés. Bóka úgy látta, a rendkívüli ülés összehívása válaszreakció az Egyesült Államok és Oroszország közötti közvetlen tárgyalásokra, miközben nem világos, hogy Európa részt vehet-e ezekben, és ha igen, hogyan. Arra számított, hogy a találkozó nem fogja teljesen rendezni ezt a kérdést, de eszmét cserélhetnek az európai vezetők.

Ukrajna támogatásáról és az európai biztonsági rendszerről nagyon távol állnak a tagállamok az egyhangúságtól, és itt nem egyszerűen szövegezési, hanem alapvető politikai nézetkülönbségekről van szó, amiket mindeddig nem sikerült áthidalni – jelentette ki.

Az ülést záró sajtótájékoztatón a soros lengyel elnökség nevében Adam Szłapka is csak annyit árult el, hogy a támogatásra különböző ötletek hangzottak el, beleértve a lefoglalt orosz jegybanki vagyon további felhasználását. Szerinte Ukrajna mellett állnak, amíg egy igazságos és átfogó békét nem tudnak elérni.

Bóka Ukrajna uniós csatlakozásáról hangsúlyozta: az EU-intézmények vezetőinek tartózkodniuk kell a nagyszabású politikai kijelentésektől és céldátumok megjelölésétől, ha nem élvezik az európai vezetők konszenzusos támogatását vagy nincs mögöttük az Európai Tanács állásfoglalása. A magyar kormány „Ukrajna uniós csatlakozását nem biztonsági garanciával kapcsolatos kérdésnek tekinti. A bővítési folyamatnak objektív és érdemalapú folyamatnak kell lennie. E tekintetben Ukrajna sem jelent kivételt.”

Ukrajnának a csatlakozási tárgyalások érdemi megkezdéséhez az első fejezetcsoportot kellene megnyitni, de Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn is megismételte, hogy ezt a magyar kormány nem támogatja. Szłapka kedden viszont arról beszélt, hogy ők készek lennének haladni egy másikkal is, de ehhez többször is egyhangú döntés kell, így ez egy kemény folyamat.

A kormány várja az egyszerűsítést

A második állam- és kormányfői ülés témáinál Bóka hangsúlyozta, hogy a miniszterek előző, magyar elnöksége alatt elfogadott budapesti nyilatkozat szerint az állam- és kormányfők rendszeresen visszatérnek a versenyképesség növelésére. A magyar kormány várja az Európai Bizottság javaslatait az energiaár-csökkentésre, az egyszerűsítésre, és a zöld ipari megállapodásra, amelyek hamarosan nyilvánosságra kerülnek.

Szłapka szerint üdvözölték, hogy a decemberben megalakult Európai Bizottság a munkaprogramja részeként több mint 30 jogszabályt visszavont, és szerdán is várható egy egyszerűsítési csomag.

Az Európai Tanács migrációval kapcsolatos következtetéseket is elfogad, Bóka itt „innovatív megoldásokat” szeretne, „különösen a menekültkérelmek és visszatérítési eljárások uniós területen kívüli lebonyolításának lehetővé tételére”.

Nincs előrelépés az uniós támogatásoknál

Ugyanakkor sem a menekültügyben kiszabott, minden egyes nap több mint 400 millió forinttal növő büntetésnél, sem a befagyasztott forrásoknál nincs előrelépés, válaszolta Bóka az EUrologusnak. Az EU bírósága tavaly júniusban szabott ki 200 millió eurós átalánybüntetést és napi egymillió eurós bírságot, mert a testület szerint a magyar hatóságok egy egész uniós politikát igyekeztek kijátszani, ami precedens nélküli.

Bóka tavaly szeptemberben bejelentette: van az Európai Bizottsággal egy „menetrend és módszertan, hogy megegyezzenek egy megoldásról”, amivel „a lehető leggyorsabb eljárással” megfelelne a kormány az uniós bíróság menekültügyi ítéletnek. A miniszter azt állította, hogy a megegyezés szándékával egyeztet, Ylva Johansson volt belügyi EU-biztos szerint pedig Bóka és Pintér Sándor belügyminiszter is megígérte, hogy a magyar kormány meg fog felelni az ítéletnek. Orbán Viktor viszont lázadást szorgalmazott a most hatályos jogszabályok és bírói ítéletek ellen és a kormány akár 600 millió forintból tesz jogi lépéseket. Addig is két-háromhavonta behajtják a büntetést, amit kamatokkal együtt levonhatnak a kifizetésre beadott számlákból. Eddig közel 325 millió eurót (több mint 130 milliárd forint) vettek így vissza, ezzel együtt a teljes beszedhető összeg már 450 millió euró felett jár.

A jogállamisági feltételekhez kötött befagyasztások miatt év elején nagyjából egymilliárd euró (több mint 400 milliárd forint) vált elérhetetlenné a mostani uniós költségvetésből, de a kormány nem tartja pontosnak, hogy ezt elveszítettük volna, azzal érvel, hogy majd a 2028-ban induló büdzsé tárgyalásainál „reparál”.

Az átláthatóságot hiányolja a kormány

Bóka már az ülés előtt jelezte, hogy napirendre vetették az Európai Bizottság és civil szervezetek közötti szerződések átláthatóságát. A magyar kormány – volt rá példa, hogy orosz dezinformációt átvéve – hetek óta tolja az USA segélyprogramja miatti „politikai korrupció” témáját, és hogy az uniós intézményeknél is tegye mindenki „a paplan fölé a kezeket”.

Kedden a magyar küldöttség kétségeit fejezte ki a jelenlegi jogszabályok és intézményi gyakorlat átláthatóságát illetően, és két fellépési lehetőséget javasolt: a Tanács közvetlen hozzáférést kérhet ezekhez a szerződésekhez, vagy az Európai Bizottság más intézményekkel együttműködve nagyobb betekintést biztosíthat. „A hozzászóló tagállamok között volt olyan, amely támogatásáról biztosította ezt a kezdeményezést. Volt olyan, aki elégedettségét fejezte ki a bizottság eddigi gyakorlatával kapcsolatban. Én e tekintetben szakmai és politikai vitára számítok a tanácson belül az elkövetkező hetekben és hónapokban” – jelentette ki Bóka.

Az EUrologus felvetette, hogy a regisztráció után bárkinek elérhető bizottsági dokumentum-nyilvántartás nem alkalmas erre a célra, de Bóka úgy látta: innen több részlet nem derül ki, például az, hogy milyen tevékenységre vállal kötelezettséget az érintett civil szervezet, és azt milyen módon teljesíti. Az EUrologus cikke hozzátette: az említett oldalon valamennyi szerződésnél megtalálható a szerződő felek neve, az összegek és a szerződés általános céljai, így a blog úgy tudja, a bizottsági álláspont szerint ezzel teljesítik a rájuk rótt kötelezettségeket.