Orbánék annyit kavartak Boszniában, hogy az ország vezetéséből azt szeretnék, ha a magyar katonák elmennének onnan

Több száz magyar katona teljesít szolgálatot Bosznia-Hercegovinában, de kérdés, meddig, miután az ország vezetésének több tagja úgy ítélte meg, hogy a magyar kormány nyíltan beavatkozik a boszniai belügyekbe. Ezért több lap információi szerint Željko Komšić, a boszniai államelnökség horvát tagja közölte a bekéretett magyar nagykövettel, hogy kezdeményezné a magyar EUFOR-kontingens kivonását.

Miközben Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Ovális Irodából élőben közvetített vitájára, az Egyesült Államok új vezetésének meghökkentő húzásaira figyelt a világ, a Balkánon legalább ekkora jelentőségű események zajlanak – ráadásul ezek az események minden bizonnyal össze is függenek az amerikai történésekkel.

Az, hogy ha Bosznia nem akar magyar katonákat és rendőröket az országban látni, azért is pikáns lenne, mert éppen idén január 21-én ért véget Sticz László vezérőrnagy EUFOR parancsnoki szolgálata Bosznia-Hercegovinában. Az EUFOR Althea katonai misszió az Európai Unió történetének harmadik legnagyobbja, Sticz volt az első magyar katona, aki az EU békefenntartó műveletét vezette. A magyar katonák létszámát tavaly januártól majdnem 400 főre növelték. Ráadásul az elmúlt évben a magyar kontingens adta a légi szállítási és az Air MEDEVAC, azaz a légi egészségügyi kiürítési képességet is.

Az EU-misszió egyébként csak akkor avatkozna közbe, ha a boszniai rendőrség nem tudja fenntartani a békét. De azt Sticz is elismerte, hogy a helyzet bármikor eszkalálódhat, ahogy például tavaly májusban Koszovóban történt. „Ezért fontos a nemzetközi katonai erő, amelynek pártatlannak és hitelesnek kell lennie, szükség esetén pedig elrettentő erőt is kell mutatnia” – mondta korábban Sticz egy interjúban.

„Az orosz–ukrán háború egész Európára, így hazánkra is hatást gyakorolt. Nekünk az a célunk, hogy ne alakuljon ki újabb tűzfészek a környezetünkben, ezért a Nyugat-Balkán stabilitása és biztonsága elsőrendű katonai és nemzetbiztonsági érdekünk. Éppen ezért Magyarország mind a KFOR-ban, mind az EUFOR-ban jelentős erőket állomásoztat” – ezt tavaly decemberben, az EUFOR Althea művelet elindításának huszadik évfordulóján mondta Szarajevóban tett látogatáson Böröndi Gábor vezérezredes, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke.

Csakhogy éppen az jelent veszélyt Bosznia stabilitására, hogy a magyar kormány egy ideje cselekvő szereplője lett az ország belügyének, nem katonai, hanem politikai értelemben.

„Cselekvő szereplői lettünk a folyamatoknak”

„[A]z utóbbi években, hónapokban egy olyan Balkán-politikát fogalmaztunk meg, és hajtunk végre, amelynek keretében cselekvő szereplői lettünk a térségbeli folyamatoknak, ellentartunk azoknak a nyugati törekvéseknek, amelyek destabilizációt idéznek elő” – ezt mondta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn Banja Lukában egy sajtótájékoztatón. A sajtótájékoztatót Magyar Levente az Orbán és az oroszok által is támogatott Milorad Dodik elítélt boszniai szerb elnökkel közösen tartotta.

Magyar Levente arról beszélt, szerinte nem a boszniai szerbek a destabilizáció tényezői, hanem „az a nyugati, érzéketlen gyarmati vircsaft, amelyik ennek az országnak a szétfeszítésén dolgozik”.

Amellett, hogy az elmúlt években folyamatosan kiállt Dodik mellett, korábban a magyar kormány többször is hangoztatta, hogy Bosznia-Hercegovina gyors uniós tagságát támogatja. Erről beszélt Orbán is, amikor 2023 nyarán Szarajevóba látogatott. „Magyarország elkötelezett támogatója Bosznia-Hercegovina európai uniós csatlakozásának, a folyamat a bosznia-hercegovinai állami struktúrák összetettségéből fakadóan nehéz, de minden támogatást megadunk ahhoz, hogy a körülményekhez képest fel tudjuk gyorsítani a folyamatot” – írta ki a Facebookjára tavaly novemberben Szijjártó Péter külügyminiszter szintén Szarajevóban járva.

Magyar Levente hétfőn végül eljutott a boszniai Szerb Köztársaság (RS, azaz Republika Srpska) székhelyére, Banja Lukába, de a külügyi államtitkár gépét előtte nem engedték leszállni. „Mélyen meg vagyok győződve arról, hogy a katonai repülőgép azért érkezett Magyarországról, hogy valamiféle támogatást nyújtson Milorad Dodiknak és a körülötte összegyűlt klikknek Bosznia-Hercegovina szétverésében. A katonai repülőgép átrepüléséhez/leszállásához való hozzájárulásom megtagadása miatt az elmúlt három napban óriási nyomás nehezedett rám mind a nemzetközi közösség, mind pedig a hazai közvetítők részéről” – írta Facebook-posztjában Zukan Helez boszniai védelmi miniszter.

„Március 3-án Magyar Levente külügyi államtitkár hivatalos találkozóra utazott volna Szarajevóba és Banja Lukába. Miután a bosnyák kormány nem adott engedélyt a berepülésre, a rendelkezésre álló időkeretbe csak a Banja Luka-i látogatás fért bele. Keressük az alkalmat a szarajevói konzultációk lefolytatására” – reagált erre a Külgazdasági és Külügyminisztérium.

Magyar megnyilvánulására reagálva aztán a boszniai államelnökség egyik tagja bekérette Pósa Krisztián magyar nagykövetet. A Klix és az N1 lapok szerint ott azt közölték vele, hogy Bosznia-Hercegovina a jövőben nem hagyja jóvá magyar katonai és rendőri alakulatok belépését az országba. Emellett a boszniai vezetés azt is jelezte, hogy az EUFOR békefenntartó misszió keretében kezdeményezni fogják a magyar kontingens kivonását az országból, különösen aggasztónak tartva Magyar Levente kijelentését, miszerint Magyarország egy konfliktus esetén beavatkozna a boszniai eseményekbe.

A Magyar gépének berepülését elutasító boszniai védelmi miniszter szerint Orbán Viktor miniszterelnök következetesen segíti Dodikot Bosznia-Hercegovina alkotmányos rendjének aláásásában. A védelmi miniszter azt is kifogásolta, hogy a magyar Terrorelhárítási Központ (TEK) emberei jelen vannak az országban. A TEK szerint a 70 fős különítmény egy nemzetközi rendőri együttműködési program keretében, kiképzési céllal tartózkodik ott.

A TEK megjelenését sokan összefüggésbe hozták azzal, hogy múlt hét szerdán első fokon börtönbüntetésre ítélték Dodikot. A magyar kormánnyal is jó viszonyt ápoló boszniai szerb vezetőt 1 év börtönre ítélték, mindemellett 6 évre eltiltották közhivatal viselésétől, az ítélet nem jogerős. Azzal vádolták, hogy nem volt hajlandó figyelembe venni a boszniai államszervezet felett gyámkodó Christian Schmidt főképviselő döntéseit.

Az egyértelmű, hogy a TEK-esek jelenlétét Bosznia-Hercegovinában sokan politikai üzenetnek, a Dodik melletti erődemonstrációnak értékelték. Ez és Magyar Levente kijelentése vezetett el odáig, hogy Bosznia a magyar rendőröket és katonákat gyakorlatilag ki akarja rúgni az országból.

A helyzet főleg annak fényében súlyos, hogy Magyarország a daytoni békemegállapodás 1995-ös elfogadása óta az egyik legaktívabb szereplő a bosznia-hercegovinai nemzetközi békefenntartó missziókban.

A daytoni megállapodás volt hivatott lezárni a három és fél éves boszniai háborút, és elősegíteni a konfliktus utáni politikai rendezést. A harcoló felek megállapodtak a békében és egy szuverén állam, Bosznia-Hercegovina létrejöttében. Utóbbi két részből áll: a nagyrészt szerbek lakta Szerb Köztársaságból és a főleg horvátok és bosnyákok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációból. Ezeken kívül esik az etnikailag elég vegyes Brčkói Körzet, ami egyik entitáshoz sem tartozik. Egész Bosznia-Hercegovina működése, valamint a daytoni egyezmény betartatása felett egy, a nemzetközi közösség által kijelölt, nem boszniai állampolgár főképviselő őrködik.

A békefenntartó erőnek pártatlannak kell lennie

Bosznia-Hercegovina pedig tényleg egy puskaporos hordó, ahol a feszültségek szítása könnyen újabb balkáni háborúhoz vezethet. Ahogy egy korábbi cikkünkben írtuk, az ország máig viseli a szörnyű boszniai háborúk emlékeit, a taposóaknákat nem sikerült mindenhol felszámolni, sokszor a játszóterek, a focipályák alatt is eltemetett emberek maradványai vannak. A szerb, a horvát és a bosnyák nemzetiség pedig egyszerre és kölcsönösen nagyon utálja egymást, de sokszor az országot is, mert iszonyatos ütemben zajlik az elnéptelenedés.

A NATO vezetésével 1995 és 2004 között sikerült véget vetni a vérengzésnek, a balkáni ország nem csúszott vissza a háborúba, igaz, ennek szavatolásához egy 60 ezer fős haderőre is szükség volt. Bosznia már 2005-ben úgy döntött, hogy előbb-utóbb a NATO és az EU tagja szeretne lenni, ekkoriban még nem is jellemezte a térséget a Nyugat-ellenesség.

Oroszország azonban a kezdetektől fogva rosszallóan nézett Bosznia esetleges nyugati integrációjára és már évekkel ezelőtt elkezdte azt az aknamunkát, amivel megfúrhatja a jövőbeni NATO- és EU-tagságot. Az integrációhoz ugyanis alapvető lenne a politikai stabilitás mellett az is, hogy az etnikai feszültségek és a korrupció ne nehezítsék az eleve bonyolult államszervezet működését. Dodik nem éppen a korrupció elleni harc védőszentje, ellenkezőleg: ahogy a magyar kormányfő, úgy az ő családja is szépen meggazdagodott az elmúlt években.

Akinek nem jó a status quo

A Független Szociáldemokraták Boszniai Szerb Szövetsége (SNSD) vezetőjeként Dodik 2006 óta van hatalmon az autonómiával bíró boszniai Szerb Köztársaság élén, jól bebetonozott pozíciója van. Az ország nagyjából 49 százalékát kitevő entitásban kialakult egy igen erős NATO- és Nyugat-ellenes választói kör, amelynek élén az oroszbarát Dodik áll. Szintén Dodik ideje alatt Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság nagyon összenőtt. Ha Dodik ellen eljárás indul, azt ő azonnal a szerbek elleni támadásként értékeli, ebben nagyon hasonlít a 2006-ban meghalt Slobodan Milošević egykori szerb elnökre.

Orbán úgy állítja be Dodikot, mintha a térség stabilitásának záloga lenne, miközben az SNSD vezetője állandóan a status quo felbomlásáról beszél, több mint egy évtizede következetesen szorgalmazza Bosznia-Hercegovina felbomlását.

Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma szerint Dodik aláásta Bosznia-Hercegovina intézményeit azzal, hogy állami hatáskörök átvételére szólított fel, és párhuzamos intézmények létrehozását kezdeményezte a boszniai Szerb Köztársaságban. Az amerikai hatóságok azt is állítják, hogy Dodik visszaélt pozíciójával saját maga és családja meggazdagodása érdekében, és hogy a Szerb Köztársaságban kormányzati szerződéseket irányított olyan cégekhez, amelyek hozzá és fiához, Igorhoz köthetők.

Ezért tették őt az amerikaiak, majd később a britek is szankciós listára. Válaszul Dodik Moszkvához fordult segítségért, és rendszeresen sértegette az amerikai tisztviselőket. Az előző amerikai nagykövetet, Michael Murphyt például idiótának, „emberi nyomorúságnak”, „diplomáciai szégyennek” nevezte, és még azt is kijelentette, hogy szívesen ökölharcba bocsátkozna vele.

Új világrend, új lehetőségek?

A háttérben Dodik Washingtonban most azért lobbizik, hogy az ellene hozott szankciókat eltöröljék. Most, hogy Donald Trump visszatért a Fehér Házba, Dodik reméli, hogy támogatást szerezhet az amerikai kormánytól, enyhítheti a szankciókat, és előmozdíthatja az ország etnikai alapú felosztására irányuló törekvéseit.

Valószínűleg Orbán is az amerikai politika fordulatán felbátorodva dönthetett úgy, hogy még nagyobb sebességre kapcsol a Balkánon, és jobban odateszi magát Dodik mellett.

Dodik is fontosnak tartotta a washingtoni váltást. Ő ugyanis már 2013 decemberében kijelentette: ha Trump megnyeri az elnökválasztást, akkor nem habozna kikiáltani a boszniai Szerb Köztársaság függetlenségét. Miután pedig múlt szerdán első fokon elítélték, Dodik azt hangoztatta, „mától kezdve nincs többé Bosznia-Hercegovina”. Ehhez azt is hozzátette, hogy szüksége van az emberek támogatására, és el fog menni „a végsőkig”.

Orbánon kívül Aleksandar Vučić szerb elnök is kiállt Dodik mellett. A szerb vezető Banja Lukába utazott, és támogatásáról biztosította Dodikot. Február 17-én Vučić és Dodik is Budapesten járt, és találkozott Orbánnal.

Dodik mindeközben meghívta magához Trump egykori ügyvédjét, Rudy Giuliani volt New York-i polgármestert és ügyvédi engedélyétől megfosztott jogászt. Giuliani látogatása mindenkit meglepett, de a cél egyértelmű: Dodik rajta keresztül akarja Trumpnak megüzenni, hogy a Biden-adminisztráció és a „mélyállam” ármánykodása az, ami tönkre akarja tenni.

„Ön és Trump elnök jobban értik, mint bárki más, milyen kíméletlen a mélyállam természete, és milyen messzire mennek politikai ellenfeleik támadásában” – írta Dodik a Giulianinak küldött meghívójában, amelyet a volt polgármester később megosztott a közösségi médiában. Trump volt ügyvédje egy Make Srpska Great Again feliratú sapkában mondott beszédet Banja Lukában, majd Dodiknak átadott egy Make America Great Again feliratút.

Erre a mélyállamellenes narratívára épít egyébként Dodik két külső szövetségese, Orbán Viktor és Aleksandar Vučić is, amikor arról beszél, hogy Trump győzelme után Szerbia, Szlovákia és Magyarország is célponttá vált, miután a „globális hálózat” visszahúzódott Brüsszelbe, és onnan próbálja befolyásolni a térség politikáját. A magyar miniszterelnök szerint a szerb parlamentben történt keddi zavargások – füstbombázás, tojásdobálás volt az ülésén, többen megsérültek – is annak a jelei, hogy a globális erők nem riadnak vissza a destabilizációtól.

Közel Moszkvához

Bosznia-Hercegovina uniós tagjelölt, de eddig nem sok történt, ám tavaly márciusban elérhető közelségbe került a valódi tárgyalások megkezdése. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke akkor bejelentette, hogy Bosznia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését javasolják majd, mivel a megítélésük szerint az ország többet haladt tagjelöltként alig egy év alatt, mint előtte egy évtizeden át.

Csakhogy a három államalkotó nemzet (bosnyákok, szerbek és horvátok) közül ez csak a bosnyákokat és a horvátokat lelkesíti, a szerbek utálják az ellenségüknek tartott nyugati szervezeteket, elsősorban a NATO-t, de azért az Uniót is – és ez főleg Dodik politikájának a következménye. 2022 végén a Foreign Policy által idézett felmérés szerint a bosnyákok 58, a horvátok 52 százaléka az EU- és Nyugat-párti irányt támogatta, a NATO-hoz csatlakozást pedig a bosnyákok 69, illetve a horvátok 77 százaléka üdvözölné, a szerbeknek viszont csak a 8 százaléka.

Ráadásul közben a boszniai szövetségi ügyészség vádemelése alapján perbe is fogták Dodikot, aminek a horvátok és a bosnyákok örültek, mert ők a boszniai szerb vezetőt az egységes ország sírásójának tartják, de a szerbek természetesen felháborodtak a jogi eljáráson.

Dodiknak három fontos szövetségese van: Vlagyimir Putyin orosz, Aleksandar Vučić szerb elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A nemzetközi politikában Vučić és Orbán is oroszbarát politikusként van elkönyvelve, de hármuk közül Dodik áll legközelebb Putyinhoz. Olyannyira, hogy a magát békepárti magyar kormányfő szövetségesének tartó Dodik támogatta Oroszország ukrajnai invázióját, a Balkánon Putyin legfontosabb szövetségesének számít. Dodik kitüntette Putyint, majd ugyanazzal a kitüntetéssel Orbánt is. Már ezt is egyértelmű provokációnak tekintette a Nyugat.

Nem csoda, hiszen Vučić és Orbán balkáni kavarásai nem a Nyugatnak, pláne nem a NATO-nak, hanem az oroszoknak állnak érdekükben. Minél nagyobb ugyanis a zűr a Balkánon és minél jobban kiéleződnek az etnikai konfliktusok, annál távolabb kerül a NATO-tól és az EU-tól Bosznia-Hercegovina.

De vajon miért érdeke Orbánnak olyan balkáni külpolitika folytatása, ami Oroszországnak is kedvező, ráadásul mindezt olyan szövetségesekkel, akik oroszpártiak, politikai mozgásaik pedig a Kremlnek kedveznek? Erre egyértelmű válaszok nincsenek, csak lehetséges magyarázatok. Az bizonyos, hogy Oroszország nem szeretné, ha Bosznia akár a NATO, akár az EU tagja lenne, márpedig Dodik mindent meg is tesz azért, hogy ez ne történhessen meg.

Éppen ezért az egyik lehetséges magyarázat szerint Dodik támogatásával Orbán Putyinnak akar gesztusokat tenni, miközben erősíti a politikai szövetséget a régió hasonszőrű illiberális erőivel. Ahogy arról a Balkán Insight korábban írt, amikor Orbán 2010-ben átvette a hatalmat, olyan „virtuális nemzetegyesítést” helyezett kilátásba, amelynek révén kiterjesztené befolyását mindazokra a magyarok lakta, határon túli területekre, amelyeket az első világháború utáni békeszerződés alapján csatoltak el Magyarországtól.

A másik magyarázat szerint Orbán azért kezdett a Balkánon szövetségépítésbe, hogy egy későbbi EU-s tagságnál már legyenek neki lekötelezett tagok. Emellett gazdasági befolyásra is törekszik a régióban, részben ez is magyarázza a balkáni kavarást, bár azt már kevésbé, hogy miért vállal ezért konfliktusokat.

Úgy tudjuk, Orbán még évekkel az orosz–ukrán háború kirobbanása előtt egy belügyi vezetőknek tartott „eligazításon” vázolt egy olyan stratégiát, ami némileg megmagyarázná a mostani történéseket is. A miniszterelnök ebben a beszédében azt fejtegette, hogy az EU-nak – abban a formájában, ahogy most ismerjük – előbb-utóbb vége lesz, Ukrajnát megszerzi Oroszország, a világrend felborul és Közép- és Kelet-Európában is újraosztják a lapokat. Akkor arról beszélt, hogy Magyarországnak ebben az átalakulásban olyan lehetőségei nyílnak meg, amiket ki kell tudnia használni.

Ha valóban erre a stratégiára épített Orbán, akkor a számításai eddig részben bejöttek. Noha Oroszország a 2022. február 24-i invázió után az ukránok ellenállása és a Nyugat támogatása miatt nem tudta gyorsan megszerezni és bábállammá tenni Ukrajnát, de Trump győzelmével és az azóta tett nyilatkozataival nagy esélye van egy, a Kremlnek kedvező békemegállapodásnak.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy az a világrend, amit ismerünk, megváltozik.

Ha az Egyesült Államok már nem tölti be a csendőr szerepet, a nemzetközi szervezetek pedig ezzel párhuzamosan kiüresednek, akkor helyzetbe kerülhetnek azok a nacionalista erők, amik fittyet hányhatnak a korábbi megállapodásokra. Ezek közé tartozik Dodik is.

Újrarajzolnák a Balkánt?

Nyilván az sem tesz jót ennek az egész történetnek, hogy egyesek úgy vélik, Bosznia-Hercegovina szétverése csak a kezdete lenne egy olyan folyamatnak, aminek a végén az egész Balkán térképét újrarajzolnák.

2021 tavaszán a szlovén Necenzurirano című lap nyilvánosságra hozott egy olyan titokzatos dokumentumot, ami az egykori Jugoszlávia helyén alakult államok határainak radikális átrajzolását, Nagy-Szerbia és Nagy-Albánia létrehozását, egy bővülő Horvátország és egy jelentéktelenné váló Bosznia tervét vázolta fel. A lap által nyilvánosságra hozott terv alapjaiban írná át a délszláv háború után kötött daytoni békeszerződés szabályait, miután a mostani többnemzetiségű államok helyett nemzetállamok létrejöttét szorgalmazná.

Ennek a tervnek is a lényege, hogy Bosznia-Hercegovinát tulajdonképpen feldarabolnák: az ország szerbek lakta részét, a szövetségi állam egyik tagját, a boszniai Szerb Köztársaságot Szerbiához csatolnák; az ország másik köztársaságát, a Bosnyák-Horvát Föderációt is feldarabolnák, a főként horvátok lakta Nyugat-Hercegovinát Horvátországhoz csatolnák; a megmaradó részen pedig létrehoznának egy tisztán bosnyák államot, ami kapna egy tengeri kijáratot. Emellett Koszovó északnyugati, szerbek lakta csücskét Szerbiához csatolnák, cserébe Szerbia legdélkeletibb, albánok lakta részéért. Koszovó ezután egyesülne Albániával, amihez még hozzácsatolnák Montenegró és Észak-Macedónia albánok lakta vidékeit is.

Akkori sajtóértesülések szerint Janez Janša szlovén miniszterelnök el is juttatta ezt a tervet az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek, aki először elismerte, hogy látta a dokumentumot, később viszont letagadta. Ennél is érdekesebb az, hogy a horvát és a bosnyák lapok akkor arról írtak, hogy a terv fő propagátora Vučić és Janša mellett Orbán Viktor.