Szimbolikus lépés a norvég bunkerstop, de az amerikai haditengerészetet nem fogja mellbe vágni
Merészet lépett egy norvég olajcég, de pár nappal később már látszik, a hírnek nagyobb volt a füstje, mint a lángja, noha jelzi, hogyan válik egyre nagyobbá a távolság Európa és az Egyesült Államok, pontosabban annak jelenlegi kormánya között. Vasárnap ugyanis a Haltbakk Bunkers norvég petrolkémiai cég bejelentette, hogy onnantól nem látja el üzemanyaggal az amerikai hadihajókat és csapatokat Norvégiában. A változás azonnal érvénybe is lépett a bejelentéskor.
A Haltbakk Bunkers nyilatkozata kemény szavakkal ment neki az amerikai vezetésnek a Fehér Házban tartott pénteki találkozó után. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azért érkezett az országba, hogy megállapodjon az Egyesült Államokkal Ukrajna ásványkincseinek kitermeléséről, noha biztonsági garanciák a hírek szerint nem lettek volna a dokumentumban. A világot hamar bejárták az élőben közvetített szópárbaj képei, ahogy Donald Trump elnök és alelnöke, J. D. Vance szinte emelt hangon beszéltek arról Zelenszkijnek, hogy mennyire hálátlan, miközben ő folyton félbeszakítva azt próbálta hangsúlyozni, hogy Vlagyimir Putyin Oroszországa az agresszor.
A Haltbakk Bunkers az egészet egy élőben sugárzott, nagy „shitshow”-nak, azaz szarparádénak írta le. Megdicsérték Zelenszkijt a visszafogottságáért, Amerikát pedig Ukrajna hátbaszúrásával vádolták meg, amit látva „rosszul voltunk”, fogalmaztak. Meg is hozták hát a döntést: a továbbiakban nem lesznek az amerikai haderő, valamint a norvég kikötőkbe befutó hajóik norvégiai üzemanyag-szolgáltatója. „Nincs üzemanyag az amerikaiaknak!” – írták. Emellett pedig erre biztattak más norvég és európai cégeket is.
Ukrajna támogatásának jegyében felszólították a többi norvég és európai céget, hogy kövessék a bojkottjukat. A Newsweek arról írt, hogy a közlemény azóta eltűnt a Facebook-oldalukról, sőt az egész oldalt privátra állították nyilvánosról. A lap idézte Gunnar Grant, a cég tulajdonos-vezérigazgatóját, aki a norvég Kystens Næringsliv tengerészeti újságnak azt mondta, Ukrajna 2022-es lerohanása óta cége az oroszoknak sem ad el üzemanyagot, még ha ez bevételkiesést is jelent nekik, bővülést a konkurenciának. „Van morális iránytűnk” – magyarázta üzletpolitikáját. Hozzátette, amíg Trump elnöksége tart, „egyetlen litert sem szállítunk”, és ezt megtehetik, mivel magáncég lévén megválaszthatják partnereiket. Egyébként azzal is indokolta tettüket, hogy számos ukrán dolgozójuk is van.
Gunnar Gran a norvég VG-nek azt mondta, alapvetően szimbolikus üzenete van a döntésnek. Ugyanis nincs állandó szerződésük az amerikai haditengerészettel. Gran a norvég NRK-nak is arról beszélt, hogy látják, mennyire nehéz helyzet ez az ukrán dolgozóiknak. „Az invázió óta támogatjuk Ukrajnát, és úgy gondoljuk, hogy rosszul bántak velük” – mondta a tulajdonos.
Mindenesetre az amerikai döntéshozók még nem reagáltak a cég döntésére és üzenetére. Nem úgy a Republicans against Trump (Republikánusok Trump ellen) X-oldal, ami azt írta a Haltbakk tettéről a Newsweek szerint, hogy „az Egyesült Államok gyengébb és elszigeteltebb, mint valaha”.
Bunkerezés
Tavaly egyébként nagyjából 3 millió liter üzemanyagot adtak el amerikai hajóknak, bár nem közvetlenül, hanem egy másik cégen keresztül (ahogy írtuk, nincs is szerződéses viszonyuk az amerikai haditengerészettel, csak a NATO-val).
A hatalmas tengerjáró hajók üzemanyag-felvétele jelentős részben más hajókon keresztül történik. Ha egy tengeri kikötőbe betér mondjuk egy konténerszállító hajó, az üzemanyag-ellátást végző vállalat bunkerhajója melléáll, majd innen átfejtik az üzemanyagot a kereskedelmi hajóra. A bunker az üzemanyagtartály megnevezése, ami még a szenelős korszakból maradt meg a tengerészeti zsargonban. Budapesten is lehet látni bunkerhajót, a Mol mozgó töltőállomása a Petőfi híd térségében, a Műegyetem előtt horgonyoz.
A tengerhajózásban kiemelten fontos a hajók előre kiszámított üzemanyag-ellátása. Ha egy hajó az óceán közepén fogy ki az üzemanyagból, ott nem tud bunkerezni, az áramlatok pedig elvihetik. Így például a biztosítótársaságok sem állnak jót érte. A bunkerezés ráadásul környezetileg elég kockázatos, az üzemanyag egyik hajóból másikba való átfejtése közben akár szivárgás is előfordulhat.
2023-as adatok szerint a világ legnagyobb hajóbenzinkútjai, azaz bunkerező kikötői a szingapúri, a rotterdami (Hollandia), a fudzsejrai (Egyesült Arab Emírségek), a zsousani (Kína) és az antwerpeni-bruges-i (Belgium). Norvégiában a Haltbakkon kívül több más cég is bunkerezik, itt egy lista, itt pedig egy másik róluk.
A norvég cégnek vannak saját fix töltőállomásai, de övék Norvégia legnagyobb bunkerhajóflottája is 10 hajóval. A tengeri logisztika több ágával is foglalkozó Haltbakk cégcsoport 2200 hazai és külföldi ügyfélnek szolgáltat, a bunkerező leányvállalata 2023-ban pedig 8,37 millió norvég korona, azaz 286,5 millió forint adózás előtti nyereséget jelentett.
A Haltbakk Bunkersről azt írta a UK Defence Journal, hogy polgári és katonai hajóknak is szolgáltat üzemanyagot. Központja Kristiansund városában van, fő profilja szerint bunkerolajjal látja el a norvég vizeken közlekedő hajókat, de aktív az üzemanyag-logisztikában is. A cég fontos szerepet tölt be a NATO- és szövetséges erők ellátásában is.
Norvég kormány: Nincs összhangban a politikánkkal
„Láttuk a jelentéseket, amelyek aggodalmat vetnek fel az Egyesült Államok haditengerészete hajóinak norvégiai ellátásával kapcsolatban. Ez nincs összhangban a norvég kormány politikájával.” Ezeket a mondatokat Tore Sandvik norvég védelmi miniszter közölte vasárnap, reagálva az üzemanyagbojkottra. Sandvik hozzátette a Reuters szerint, hogy Norvégia továbbra is ellátja majd az amerikai hajókat.
Jonas Gahr Støre miniszterelnök szombaton ezzel párhuzamosan jelezte, kormánya hamarosan a parlament elé terjeszt egy javaslatot Ukrajna további pénzügyi támogatásáról. A londoni csúcstalálkozón is járt Støre szerint egyébként sem lehet egyoldalúan, egy vita alapján megítélni Trump kormányzását, ami mindössze „öt-hat hete” tart.
A norvég kormány pénzügyi szempontból is kiáll Ukrajna mellett. A CNBC által közölt adatok szerint tavaly 35 milliárd korona (kb. 1184 milliárd forint) katonai és polgári támogatás folyósításáról döntöttek Ukrajnának a 2025-ös évre. 2023-30 között 155 milliárd koronát (kb. 5245 milliárd forintot) terveznek az Oroszország által megtámadott országra költeni.
Støre a napokban egyébként arról is beszélt egy interjúban, hogy nem érdemes most felhozni a norvég EU-csatlakozást. Szerinte ez egy „nagyon megosztó ügy”, és ez olyan időszak, amikor nem előnyös a társadalom megosztottsága, inkább egységre van szükség. Ráadásul Norvégia biztonsága se lenne előrébb az uniós csatlakozással, amit 1972-ben és 1994-ben is elutasított az ország népszavazásokon.
A feszültebbé vált amerikai–európai viszony ellenére a gyakorlatban a szokásos módon folytatódik a NATO-n belüli együttműködés az Egyesült Államok és az európai szövetségesek közt. Egy 10 ezer katonát megmozgató téli hadgyakorlat kezdődött március elején Észak-Norvégiában, amihez amerikai tengerészgyalogosok is csatlakoznak. A Joint Viking 2025 gyakorlat miatt francia és holland hadihajók is érkeztek Tromsø kikötőjébe, a képességek tesztelésén ezen kívül finn, német, kanadai és brit katonák is részt vesznek. Eközben egyébként az orosz Admirál Usztyinov cirkáló is gyakorlatozni fog a Barents-tengeren.
Hogy a magáncégek esetében mekkora hatása lesz a Haltbakk akciójának, követik-e többen majd, azt még nem tudni. Azonban a közösségi médiában már terjednek a híresztelések, például arról, hogy a USS Delaware atom-tengeralattjáró nem tudott üzemanyagot vételezni a Haltbakktól a tartalék dízelmotorjába. Ennek mértékadó lapban nem láttuk nyomát, sőt a Kystens Næringsliv is puszta pletykának minősítette. A híresztelésnek ezen felül az is ellentmond, hogy szakértők szerint annyira decentralizált a NATO üzemanyag-beszerzése, hogy nem fog fennakadásokat okozni a bunkerstop az amerikai hajóknak.
