Tizenöt év után először lövészosztag végzett ki egy dél-karolinai elítéltet, aki maga választotta a halálnemet

Egészen szokatlan módon, lőfegyverrel végeztek ki egy halálsoron ülő férfi Dél-Karolinában. A BBC szerint 15 éve nem volt arra példa, hogy valakin golyó általi halállal hajtsák végre a kivégzést az Egyesült Államokban. A kettős gyilkosságért elítélt Brad Sigmonnak felajánlották a villamosszékes és a halálos injekciós módszert is, de egyikben sem bízott. Helyi idő szerint este hat órakor hajtották végre a kivégzést.

Maga választotta a lövészosztagot a méreginjekció helyett

A 67 éves Sigmont azért ítélték el korábban, mert 2001-ben baseballütővel agyonverte a volt barátnője szüleit, David és Gladys Larke-ot. Ahogy írtuk, a férfi azután fordult a szomszédban élő pár ellen, hogy a barátnője véget vetett hároméves kapcsolatuknak, és neki el kellett volna költöznie.

„Nem lehetett az enyém. Ezért nem akartam hagyni, hogy bárki másé legyen” – mondta a férfi a nyomozóknak. Miután a szülőkkel végzett, Sigmon arra készült, hogy meggyilkolja a barátnőjét is, aztán megöli magát. Többször rá is lőtt a nőre, de kifogyott a töltényből, így volt barátnője sérülésekkel megúszta a támadást. Sigmon utólag a bíróság előtt azt mondta, megbánta a tettét, és hogy valószínűleg tényleg megérdemli a halált.

A férfit 2002-ben halálra ítélték, kivégzését pedig már 2021 nyarára kitűzték, a dél-karolinai legfelsőbb bíróság azonban akkor az utolsó pillanatban ezt megakadályozta. Abban az évben ugyanis megszavaztak egy törvényt, ami a méreginjekció helyett a villamosszéket tette meg alapértelmezett kivégzési módszernek, választható, humánusabb alternatívaként pedig bevezette a kivégzőosztag által végrehajtott, golyó általi halált. Sigmon ezt választotta, akkoriban azonban még nem voltak adottak a feltételek ennek lebonyolítására, ezért döntött a bíróság a halasztás mellett – ami mostanáig volt érvényes.

Sigmon már szerda este megkapta a kérésére összeállított KFC-s csirkét krumplipürével és zöldbabbal. A férfinak felajánlották a villamosszékes és a halálos injekciós módszert is. Sigmon ügyvédei úgy fogalmaztak, hogy lehetetlen választás elé került az állam által alkalmazott barbár kivégzési módszerek között.

„Ha nem a halálos injekciót vagy a kivégzőosztagot választja, Dél-Karolina ősrégi villamosszékében halna meg, ami élve sütné meg”

– mondta Gerald King, Sigmon egyik ügyvédje egy sajtóközleményben, miután ügyfele közölte az állammal az általa preferált módszert. „Bradnek nincsenek illúziói, hogy milyen lesz, amikor rálőnek. Nem akar fájdalmat okozni a családjának, a tanúknak vagy a kivégzőosztagnak. De tekintettel Dél-Karolina szükségtelen és gátlástalan titkolózására, Brad a lehető legjobban döntött” – tették hozzá, utalva az állam méreginjekciókat érintő szabályozására, amire mindjárt kitérünk.

Bár öt állam – Idaho, Mississippi, Oklahoma, Dél-Karolina és Utah – engedélyezi a kivégzőosztag általi kivégzést, utoljára 2010-ben hajtottak végre ilyet az Egyesült Államokban, az elmúlt 40 évben pedig csak három másik ilyen volt összesen. Mississippiben és Oklahomában a kivégzőosztag lehetősége csak akkor adott, „ha a nitrogén-hipoxiát, a halálos injekciót és az áramütést alkotmányellenesnek vagy nem elérhetőnek ítélik” – írta a CNN.

Az állam által nyilvánosságra hozott információk szerint a golyó általi kivégzés úgy zajlott le, hogy az elítéltet odaszíjazták egy székhez. A szék úgy van kialakítva, hogy az elítélt vére egy teknőszerű részbe gyűljön össze. A fejére zsákot húztak, a mellkasán pedig bejelölték a szíve helyét. A széktől nagyjából 4 és fél méterre egy lőrésekkel ellátott takarás helyezkedik el, ami mögé beálltak az önkéntesek. Ők a büntetés-végrehajtási minisztérium alkalmazottjai közül kerültek ki. Ezután a kivégzőosztag egyenesen a mellkasra célozva tüzelt. A kivégzés után egy orvos állapította meg Sigmon halálát 18 óra 8 perckor.

„A kivégzőosztag vélhetően szinte azonnali eszméletvesztést okoz, és a vérzés okozta halál nem sokkal később következik be” – mondta előzetesen Jonathan Groner, az Ohio Állami Egyetem Orvosi Főiskolájának klinikai sebész professzora a CNN-nek. A szívet érő lövedékek miatt szinte azonnal leáll az agy vérellátása is.

A folyamatot végignézhetik a hozzátartozók, akik egy golyóálló üveg mögött foglalnak helyet. Azt ők sem láthatják, hogy pontosan kik a kivégzőosztag tagjai, a kivégzett elítélt arcára pedig csak oldalnézetből látnak rá.

A gyógyszergyártók nem akarnak kivégzésre vegyszert adni

Az Egyesült Államokban a kivégzések általában méreginjekcióval történnek. Ez nem egyetlen vegyület beadását jelenti, hanem többet: az elítéltet először elaltatják, majd beadnak neki egy olyan szert, amitől lebénul és a légzése is leáll, és csak ezután következik a méreginjekció, ami megállítja a szívet is. A másik lehetőség, hogy egy vagy két injekcióval annyi altatóvegyületet adnak be az elítéltnek, hogy az túladagolásban hal meg.

Ugyanakkor ezzel a metódussal is sokszor akad probléma. Van hogy nem találnak vénát az elítélteken, túl sokszor beletörik a tűt a karjukba, de az is előfordul, hogy valamelyik szer nem úgy hat, ahogy várták volna. Emiatt időnként meghiúsulnak a kivégzések is, mivel egy ponton felmerül, hogy az elítélt kínhalált halna, ha folytatnák a procedúrát. Ráadásul a méreginjekciókhoz használt szerek annyira drágák, hogy többe kerülnek, mint annak a költsége, mintha a rab az egész életét a börtönben élné le.

Az is tovább nehezíti a dolgot, hogy a halálos injekcióhoz használt hatóanyagot már jó ideje nem tudják beszerezni az amerikaiak, így a tartalékot élik fel.

Dél-Karolina több más amerikai állammal egyetemben kifogyott a halálos injekciókhoz használt szerből. 2011 májusában hajtották végre az utolsó kivégzést, majd 2013-ban lejárt az állam meglévő készletének felhasználhatósági ideje, újabb szállítmányt pedig nem tudtak beszerezni a méregből, mert az amerikai gyógyszergyártók nem voltak hajlandók eladni belőle a halálbüntetést alkalmazó államoknak. Az EU és Nagy-Britannia 2011-ben betiltotta a méreginjekciókban használt vegyületek exportját, az egyetlen amerikai forrás, a Pfizer gyógyszeripari óriás pedig 2016-ban állította le ennek a gyártását. Valószínűleg ezzel lehet összefüggésben, hogy Dél-Karolina állam 2023-ban elfogadott egy törvényt, amely megtiltja a halálos injekciók beszerzésével kapcsolatos információk közzétételét. Az ACLU nevű jogvédő szervezet januárban pert indított az állami törvény ellen.

A dél-karolinai legfelsőbb bíróság elutasította Sigmon ügyvédeinek beadványát, amivel több időt szerettek volna kérni, hogy információt gyűjthessenek a halálos injekció használatáról. Olyan alapvető információkat akartak megtudni, mint a vegyületek lejárati ideje, a rájuk vonatkozó vizsgálati eredmények és a szerek tárolási körülményei. Mindezek azért is lényegesek, mert ha nem szabályszerűen tárolják, előfordulhat, hogy a méreginjekció nem úgy hat, ahogy kellene.

Hogy megoldják a problémát, 2022-ben Dél-Karolinában kitalálták, hogy a méreginjekció helyett a villamosszéket tették meg alapértelmezett kivégzési módszernek, választható, humánusabb alternatívaként pedig bevezették a kivégzőosztag által végrehajtott, golyó általi halált. Általánosságban – mivel gyorsabb, kevesebb fájdalommal jár és jóval kisebb a kockázata annak, hogy valami rosszul sikerül – humánusabb kivégzési módként van számon tartva, mint a villamosszék. Ennek ellenére a legtöbb halálra ítéltet áramütéssel végzik ki az államban, de a legutóbbi három kivégzés során pentobarbitált tartalmazó injekciót adtak be. A három férfit 20 perccel az injekció beadása után halottnak nyilvánították. A dél-karolinai halálbüntetés reformjáról itt írtunk részletesen.

A kivégzések nehézkessé válása miatt más államokban is elkezdtek különféle módszerekkel próbálkozni, például nitrogéngázas kivégzéssel. Így végezték ki nemrég Kenneth Eugene Smith-t is, akinél felmerült, hogy 20 percen át szenvedett, majd kínkeserves halált halt.

Sigmon ügyvédei azt is szerették volna felülvizsgálni, hogy Sigmon 2002-es védelme megfelelő volt-e. Emellett a jogi csapat kegyelmi kérvényt nyújtott be Henry McMaster republikánus kormányzóhoz, kérve, hogy a halálos ítéletet változtassák át tényleges életfogytiglani börtönbüntetésre. „Sigmon egy nem diagnosztizált, öröklött mentális betegség szorításában követte el a bűncselekményeit és állt bíróság elé” – állították a közleményükben. McMaster megkapta a beadványt, de nem kommentálta azt. Dél-Karolinában az állami nyilvántartás szerint további 28 elítélt van a halálsoron.