Több mint ezren meghaltak a Szíriában kiújult harcokban
Több mint ezer ember, köztük 745 civil halt meg a szíriai biztonsági erők és az Aszad-rezsimhez hű harcosok közötti összecsapásokban, valamint az ezt követő bosszúhadjáratokban – írta a Guardian.
A brit székhelyű, emberi jogi visszaéléseket dokumentáló Syrian Observatory for Human Rights nevű szervezet szerint az elmúlt napokban 745 civilt öltek meg Szíriában, többnyire kivégzésszerűen. A szíriai biztonsági erők 125, míg a bukott diktátorhoz, Bassár al-Aszadhoz hűségesek erők legkevesebb 148 embert gyilkoltak meg. Ugyanakkor egyes becslések szerint a halálos áldozatok száma még ennél is magasabb lehet.
A harcok csütörtökön kezdődtek, miután az Aszad-rezsimhez hű harcosok rajtaütöttek a biztonsági erőkön a tengerparti Latakia tartományban. A támadás három hónappal azután történt, hogy a Hajat Tahrír as-Sám (HTS) iszlamista lázadócsoport vezette ellenzéki harcosok megdöntötték az országot 24 éven át vezető Bassár el-Aszad rendszerét. A lázadás leverése érdekében az új szíriai kormány erősítést kért, és az ország minden részéből több ezer harcos érkezett Latakiába. Bár a harcosok névlegesen az új szíriai kormány felügyelete alatt állnak, továbbra is vannak olyan milíciák, amelyek a múltban emberi jogi visszaélésekben vettek részt, és meglehetősen önállóak és fegyelmezetlenek.
Vasárnap Szíria átmeneti elnöke, Ahmed Huszein as-Sár nemzeti egységre szólított fel. „Meg kell őriznünk a nemzeti egységet és a belső békét, együtt kell tudnunk élni – mondta az arab média által terjesztett videóban, egy korábbi videóban pedig arról beszélt, hogy „bárki, aki bántja a civileket, súlyos büntetésre számíthat”.
Szíria új hatóságai korábban azt ígérték a Szíria Földközi-tenger partján élő, az Aszad-klánhoz kötődő alavita kisebbségnek, hogy uralmuk alatt biztonságban lesznek, és nem kell bosszúhadjáratoktól tartaniuk. A több száz alavita civil meggyilkolása a héten azonban félelemmel töltötte el a vallási kisebbség közösségét. Egy férfi a latakiai Snobar városából részletesen beszámolt arról, hogy fegyveresek legalább 14 szomszédját ölték meg. Egy másik latakiai lakos azt mondta, az elmúlt napokban kikapcsolták az áram- és vízellátást a környékükön, és a házukban húzódtak meg, félve az utcán lévő fegyveresektől. „Több mint 24 órája nincs víz és áram, a frakciók mindenkit megölnek, aki eléjük kerül, a holttestek az utcákon hevernek. Ez kollektív büntetés” – mondta.
A Latakiában és Tartúszban élő alaviták egy olyan szinkretista vallási irányzat,
mely a síita iszlámon kívül számos más vallásból merített, szertartásai
ráadásul titkosak. Az alaviták a mai Szíria lakosságának 10-12 százalékát teszik
ki, de a francia gyarmati időszak óta – a világszerte jellemző gyarmatosító
politikának megfelelően – a drúz és keresztény kisebbségekkel együtt számarányukat
messze meghaladó módon képviseltették magukat a szíriai elitben; az országot 1971-től egészen 2024 decemberéig vezető Aszad-dinasztia is alavita volt. Bár az alaviták jelentős része sem számított az Aszad-rezsim feltétlen támogatójának, de a rezsim bukása után mindenki tartott a hatalomra került iszlamista milíciák valamilyen retorziójától.
Az ENSZ szíriai megbízottja, Gier Pedersen pénteken a civilek védelmére szólított fel, Franciaország pedig elítélte a „civileket hitük miatt” célzó erőszakot. A francia külügyminisztérium egyúttal sürgette a szíriai hatóságokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy „független vizsgálatok derítsenek fényt ezekre a bűncselekményekre, és hogy az elkövetőket elítéljék”.
