Olvasónk, B. 2024 januárjában kapott egy emailt az egyeteméről lassan végzős hallgatóként, ahol a figyelmébe ajánlották a Pannónia ösztöndíjat.
A programot épp akkortájt indította a kormány, amikor megrekedtek a tárgyalásai az Európai Bizottsággal a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (kekvákról) és az általuk fenntartott intézményekről, mint az olvasónk modellváltó egyeteme. Arról egyezkedtek, hogy megszüntessék a korlátozást, amiről a tagállami Tanács az Európai Bizottság javaslatára, szinte egyhangú szavazattal még 2022-ben döntött, mert gondokat látott az alapítványok átláthatóságával és a kuratóriumaikban ülők összeférhetetlenségével. A határozat 21 magyar és egy osztrák egyetemet is érint, amiket kekvák tartanak fenn.
Olvasónk arra jutott, hogy részt venne a Pannóniában, amit a levele szerint azért indítottak, mert az érintett egyetemeket „kizárták az Erasmus nevű, szintén mobilitási programból”, amivel általában egy-két félévet lehet uniós támogatással egy másik országban tanulni.
„Gondoltam, ez nekem nem probléma, elvégre a saját országom finanszírozza az utazásom”
a Pannóniával, ami „lényegében az Erasmushoz teljesen hasonlóan működik, megpróbálom” a 2025-ös tavaszi félévre, írta olvasónk. Jelentkezett is egy spanyol egyetemre. „Körülbelül 20 emailt” váltott az eljárás menetéről, szükséges dokumentumokról, szállásról, elvárásokról. „Kényelmesen hátradőltem, és csak augusztusban kezdtem el szervezkedni. Előbb nagyon nem is lett volna lehetséges, még akkor is nagyon távoli volt a tavaszi szemeszter. Szeptember végén járunk, amikor sikeresen összegyűjtöttem és továbbítottam minden szükséges nyomtatványt, papírt töménytelen mennyiségű aláírással, a fogadó Intézmény digitális platformjára is sikerült regisztrálnom, már nagyon közel jártunk” egy albérlet lefoglalásához.
Novemberben jött a feketeleves, „közölte velem az itthoni ügyintéző, hogy nem tudunk menni, mert nem fogad magyar hallgatókat a választott Intézmény. A hír teljesen lesokkolt minket, nem is tudtuk eldönteni, hogy most inkább szomorúak, vagy dühösek legyünk, rendes magyarázatot sem kaptunk, csak annyit, hogy nem rajtuk múlik. Kellett egy-két nap, ameddig tudomásul vettük a hallottakat”, de elfogadták a döntést. Mindenesetre „nem hagyott nyugodni, hogy nem tájékoztattak teljes körűen, illetve hogy alapvetően ez micsoda dolog, lényegében az utolsó előtti pillanatban”, ezért írt egy levelet az egyetemnek.
Az intézmény azt írta, nem a saját döntése volt az elutasítás, szerintük mindegyik spanyol egyetemre vonatkozott. Az érintett magyar egyetemet is értesítették róla, hogy az Erasmus+ program spanyol közreműködő szervezete, a SEPIE és a spanyol oktatási minisztérium júniusi közleménye értelmében „nem fogadhatnak diákokat (vagy küldhetnek kifelé diákokat)” a tanácsi döntésben érintett egyetemek esetében.
Olvasónknak utólag valószínűleg sovány vigasz, de igaza volt: a tanácsi határozat jogilag nem érinti a pannóniásokat. A SEPIE közleménye se mond ilyet, amire az egyetem hivatkozott, egyszerűen csak idézi a 2022-es tanácsi döntést, ami szerint
ha az Európai „Bizottság közvetlen vagy közvetett irányítás keretében hajtja végre az uniós költségvetést, nem tehető jogi kötelezettségvállalás” az érintett szervezetekkel.
A Pannónia tisztán magyar adófizetői pénzből megy és nincs hozzá köze az Európai Bizottságnak.
Nem tudjuk, hogy a Pannóniánál mennyire egyedi esetről van szó. A levél miatt kerestük az érintett spanyol egyetemet (a nevét a forrásunk védelmében nem írjuk le), a SEPIE-nél is érdeklődtünk, valamint a Pannóniát kezelő Tempus Közalapítványt is megkérdeztük, tudnak-e ilyenről. Választ egyelőre egyik helyről sem kaptunk.
Számos modellváltó egyetemnél is érdeklődtünk. Kettő válaszolt, közülük is csak a Budapesti Corvinus Egyetem jelezte, hogy visszautasításba ütközött volna, ilyenből is mindössze néhány esettel találkoztak. Olvasónk nem ide járt. „A Pannónia Programban a 2025 őszi félévére a Corvinusról jelentkezők száma 773, ami csaknem 100-zal több, mint tavaly. A pályázatok elbírálása jelenleg is zajlik.” A Corvinus mintegy 250 egyetemmel áll kapcsolatban, „néhány egyetemnél tapasztalta csupán, hogy nem írták alá a Pannónia ösztöndíjprogrammal kapcsolatos szerződést”.
Abban viszont olvasónk és az egyeteme is tévedett, hogy mi a helyzet az Erasmusnál. Bár időnként még kormányoldalról is elhangzik, hogy magából a programból kizárták a kekva-hátterű egyetemeket, a kötelezettségvállalások tiltása nem ezt jelenti, bár ez sovány vigasz a diákjaiknak. Ahogy azt tavaly szeptemberben is leírtuk, a Tempus tisztázta: az érintett intézmények közül „mindegyik részt vesz az Erasmus+ Programban fogadó egyetemként, hiszen
a határozat nem érintette a Magyarországra érkező külföldi egyetemi hallgatók Erasmus+ ösztöndíját”.
Ezt az Európai Bizottság is kimondta már 2023 januárjában: a Magyarországra bejövő diákokhoz az egésznek nincs köze, mert a küldő egyetemek kötik a kötelezettségvállalásokat. Ahogy azt szeptemberben leírtuk, az érintett magyar egyetemek többségének 2024 közepéig volt ilyenje. A tavaly ősszel induló félévre már mindegyik kifutott a határidőből, de ez így „csak” azt jelenti, hogy küldeni nem tudnak diákokat, fogadni igen.
Az Európai Bizottság szóvivői szolgálata is megerősítette a Telexnek: a nemzetközi tanulók jöhetnek Erasmus+-támogatással, „mivel azt a küldő felsőoktatási intézmények fizetik”.
A problémára rákérdeztünk az érintett spanyol egyetemnél, valamint az Erasmus+ spanyol és magyar közreműködő szervezeténél, a SEPIE-nél és a Tempusnál. Az Európai Bizottságnál is érdeklődtünk, hogy tudnak-e hasonló esetről. A testületnek van statisztikája az Erasmus+ részvételi adatairól, és sikerült olyat találnunk, ahol már a 2024-es adatok is szerepelnek. Itt látszik is egy kisebb visszaesés 2023-hoz képest: 10617 diák helyett 10062 érkezett. Az előző, 2014-2020-as időszakban ez a szám egyenletesen nőtt, amíg ki nem tört a koronavírus-járvány. 2024-ben az összes részt vevő országnál átlagosan is látszik egy visszaesés az előző évhez képest, de ez nagyjából 2,2 százalékos, míg a magyar 5,3.
A tavalyi csökkenést ráadásul tompíthatta a tavaszi félév, és ezalatt kellett az őszire is jelentkezni. A SEPIE csak júniusban adta ki a közleményét, a kekvás egyetemek az őszi félévre estek ki mind a küldő szervezetek közül, olvasónk pedig novemberben kapta az elutasító levelet az idei tavaszi félévre.
Kettőből két egyetem emelkedő erasmusos számokról írt
Több érintett egyetemet is megkerestünk, hogy tapasztaltak-e a 2025-ös tavaszi félévre jelentkezőknél jelentős csökkenést az előző szemeszterhez képest, és kaptak-e olyan jelzést más egyetemekről, hogy a tanácsi határozatra hivatkozva nem küldhetnek erasmusos hallgatókat, esetleg nem fogadhatnak a Pannónia Programmal ösztöndíjasokat. Csak két intézmény válaszolt, így ez alapján nehéz összerakni a képet, de mindketten emelkedésről írtak az erasmusos diákoknál.
A Semmelweis Egyetemen – ami kérte, hogy változtatás nélkül közöljük a válaszát – „idén nőtt a 2022/23-as tanévhez képest az Erasmus+ program keretében a Semmelweis Egyetemre érkező hallgatók száma. A Pannónia Programmal kapcsolatban az egyetem nem kapott olyan visszajelzést a partnerintézményektől, amely arról szólna, hogy az Európai Unió Tanácsának határozata miatt nem küldenek hallgatókat az egyetemre.”
„A Corvinuson emelkedett a bejövő erasmusos hallgatók létszáma (szakmailag rendre az őszi félévet őszi félévvel, tavaszi félévet tavaszi félévvel érdemes összehasonlítani)”: az első féléveknél 314-ről 330-ra, a másodikoknál 135-ről 141-re. A nemzetközi képzési programjaikra évről évre egyre többen jelentkeznek, írták.
Az Európai Bizottságnál és a Tempusnál is érdeklődtünk, vannak-e friss számaik és ha igen, látnak-e jelentős csökkenést, így a kisebb 2024-es csökkenést leszámítva nincs róla közvetlen információ, mennyire lehet kiterjedt a probléma. Előbbitől nem kaptunk ilyet, a program végrehajtásában részt vevő szervezet egyáltalán nem válaszolt.
Közvetve viszont van információ, és az alapján valóban nem egyedi helyzetről van szó. A bérlőket és bérbeadókat összekötő Rentingo február közepén megjelent elemzése szerint a sokéves tapasztalattal szemben „idén a külföldi egyetemisták dömpingje már elmaradt” a január-februári félév kezdetekor. „Ugyan továbbra is jelentős számú külföldi diák tanul Magyarországon, de ők a különböző hazai programok segítségével”,
az „Erasmus-program keretében jellemzően egy vagy két szemesztert itt töltő, és a bérlők átlagos keresleti árszintjét felfelé húzó külföldi hallgatók száma viszont jelentősen visszaesett”
az adataik alapján. A Rentingo alapítója, Danóczy Balázs szerint a platformon magasabb a külföldiek aránya, mert ők nem a hagyományos apróhirdetési piacon keresnek, nekik sokkal felhasználóbarátabb a távolról is használható szolgáltatás. A regisztrált bérbeadók egy része ráadásul kifejezetten az erasmusozókra specializálódott. A külföldi hallgatókat az állampolgárságból és abból tudják szűrni, hogy valaki diákként jelöli magát, az erasmusosok fél- vagy egy évre keresnek szállást.
A külföldi diákok az egyetemi félévek kezdete előtt, azaz júliusban, illetve januárban szoktak nagy számban megjelenni a szolgáltatásban. A Rentingónál már ősszel érzékelték, hogy egyre több lett a kivehető szoba, ekkor a bérbeadók jelezték, hogy az erasmusos diákok hiányoznak. „Nálunk januárban körülbelül húsz százalékkal csökkent a számuk 2024 elejéhez képest, de nem gondolom, hogy ezt az egész piacra általánosítani lehetne. Az Erasmusra érkezők kiszolgálására egy egész iparág alakult, és már az egyetemeken, a hallgatói szervezeteken keresztül is kínálnak nekik szobákat és lakásokat. Ezért nálunk leginkább az regisztrál, aki a hagyományos útvonalon nem talált magának olyan lakhatást, amilyet szeretett volna” – közölte Danóczy.
Egy másik programnál is hasonló félreértésekről beszéltek
Nem ez lenne az első eset, hogy az európai egyetemek nem tudják helyesen értelmezni a tanácsi korlátozást, és ez a gyakorlatban nagyobb akadállyá vált, mint jogilag kellene. A határozat egy másik programnál, a Horizont Európánál is gondokat okoz. A szintén gyakran – még kormányoldalról is elhangzó – tévedéssel szemben ebből sem zárták ki a tanácsi határozat miatt érintett egyetemeket. Részt is vehetnek benne, uniós támogatásra viszont 2022 decembere óta nem köthetnek új kötelezettségvállalásokat. A kormány ezt egy ötmilliárd forintos alappal pótolta, és idén januárban is volt rá példa, hogy az EU-n kívüli intézményekhez hasonlóan nemzeti támogatással vett részt egy modellváltó egyetem egy horizontos kutatásban.
Azt ugyanakkor egy fideszes szervezésű európai parlamenti meghallgatáson már 2023 júniusában jelezték az érintett egyetemekről, hogy önmagában a pénz pótlása nem elég. Kasza Gyula, az Állatorvostudományi Egyetem kutatócsoport-vezetője arról beszélt, hogy nem szívesen működnek velük együtt az európai konzorciumokban. A partnerek tartanak attól, hogy a magyar fél bevonása hátrányt, szerződésmódosítást vagy forrásvesztést jelent nekik. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora szerint addig nyolcmillió euró kárt szenvedtek, Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora több mint négymillió eurós veszteségről beszélt. Azóta legfeljebb nőni tudott az elbukott pénz mennyisége.
Egy 2023. júniusi cikkben a G7-nek is elismerte egy kutató: „bizonyíthatatlan, de létező jelenség a magyar kutatók mellőzése az új pályázatokban”. Tavalyi háttérbeszélgetéseken hasonló panaszokkal találkoztunk érintett egyetemekről.
A gyakorlati problémákra utalhat az is, hogy a kormány tavaly januárban nyolcmilliárd adófizetői forintból HU-rizont néven egy külön kutatási programot indított az érintett egyetemeknek – annak ellenére, hogy a finanszírozás pótlásával elvileg a Horizontban is részt vehetnének.
Nem látszik a fény az alagút végén
A korlátozások megszüntetésére az Európai Bizottság tehetne javaslatot, ha a magyar kormány szerinte teljesítette a feltételeket, majd a tagállami Tanács vonná vissza az intézkedést. A kormány elvileg bármikor kérhet újraértékelést.
Az egyeztetések tavaly januári elakadása után hosszú csend következett, majd egyszer csak októberben megjelent egy módosítási javaslat, amit a Parlament elfogadott. Ez bevallottan csak a kormány saját álláspontját tükrözi, és nem minden bizottsági javaslatot fogadott el. Kiveszi a szigorítások érdemi része alól az olyan alapítványokat, amelyek nem „európai uniós pénzeszközöket felhasználó felsőoktatási intézmény” mögött állnak. A módosítás ráadásul az utolsó cikke alapján gyakorlatilag csak akkor lépne életbe, ha már feloldották a kötelezettségvállalási tiltást, holott az Európai Bizottság a feltételeknél el szokta várni a gyakorlati végrehajtást is.
Az uniós testülettől már a jogszabály elfogadása után jelezték: láttak korábbi tervezeteket, és „ezekről mindig elmondtuk, hogy nem elegendőek”. A kormány maga is elismerte, hogy a módosítás csak egy tavaly novemberi, saját álláspontja, mégis ezt küldte be értékelésre. „Ez nem igazán az, mint amiben bíztunk” – írta akkor az újjáalakult Európai Bizottság költségvetési biztosa, Piotr Serafin. Az Európai Bizottság decemberben megállapította, hogy a jogszabály-módosítások nem kezelik megfelelően az összeférhetetlenségi aggályokat a kekvák kuratóriumainál. A testület szóvivő szolgálata arról írt: nagyon remélik, hogy hamarosan a magyar hatóságoknak sikerül megoldást találniuk a fennmaradt problémákra.
A kormány viszont úgy látja, hogy teljesítette a feltételeket. Első ránézésre úgy tűnik, a követelmények messze túlmennek az eredeti tanácsi határozaton, az Európai Bizottság többletkövetelményeket támaszt, és ezt nagyon nehéz máshogy értelmezni, mint diszkriminatív politikai nyomásgyakorlás, mondta a módosító decemberi visszautasítása után egy nappal Bóka János EU-ügyi miniszter.
Nemrég a kormány egy pert kezdeményezett az uniós testület ellen (bár az érintett egyetemek már tavaly indítottak egy bírósági eljárást). Hankó Balázs kulturális miniszter a bejelentéskor arról beszélt, hogy az Európai Bizottság az egyetemek rektorait akarja kizárni a kuratóriumi tagok közül, és Soros György, valamint az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) által pénzelt civil szervezeteket akar bevonni a kuratóriumi és egyetemi választásokba.
Az uniós testület értékelése és elvárásai nyilvánosak. A tucatnyi pontba szedett probléma között sorolja fel többek között azt, hogy „az új vagy meglévő vezetőtestületi tagok, illetve ügyvezetők összeférhetetlenségére vonatkozó kiválasztási kritérium ellenőrzését jogilag kötelező erejű határozatot kibocsátó, független testületnek kell elvégeznie, mielőtt bármely kinevezésre, megerősítésre vagy második hivatali időre való kinevezésre sor kerülhetne”. Soros Györgyről vagy az USAID-ről nincs szó a 16 oldalas dokumentumban.
