Keményebb uniós szabályokat javasolnak az elutasított menedékkérők hazaküldésére

Az Európai Bizottság kedden új javaslatot tett a szabályokra, amikkel a tagállamok az elutasított menedékkérelmű migránsokat küldhetik vissza.

A mostani, 2008-as szabályokat már a menekültügyi csomag részeként egy 2018-as javaslattal megváltoztatták volna, de ez elfogadása elakadt. A csomag kulcselemeit tavaly megszavazta a két döntéshozó, a tagállami miniszterek Tanácsa és az Európai Parlament (EP). A decemberben megújult Európai Bizottság az idei munkaprogramja bemutatásakor jelezte, hogy visszavonja a visszaküldési jogszabály javaslatát, újat dolgoz ki helyette.

A testület a közleményében azzal érvel, hogy a statisztikák szerint ötből csak egy elutasított menedékkérelmű migránst tudnak visszaküldeni a tagállamok, a különböző rendszerek széttagoltságával pedig visszaélésekre ad lehetőséget. A részletes magyarázatban több, egymással összefüggő problémát sorolnak, mint például azt, hogy sok visszaküldendő nem működik együtt a hatóságokkal, és a nemzetközi kötelezettségek ellenére a hazájuk se mindig tesz így. Kihívás az is, ha valaki átszökik egy másik uniós tagállamba. Az Európai Bizottság szerint az új szabályok megadnák a szükséges eszközöket a tagállamoknak a hatékonyabb visszaküldésekhez, de közben tiszteletben tarthatnák az elutasított menedékkérelműek alapjogait. Az alacsony visszaküldési arány rombolja az uniós állampolgárok bizalmát abban, hogy képesek-e hatékonyan kezelni a migrációt, ismeri el a testület.

Az új rendelettel bevezetnék az uniós visszaküldési határozatokat, amiket közös eljárással adnának ki, és a tagállamok kölcsönösen elismerhetnék a döntéseket, nem kellene hozzá új eljárás. Ha szükség van rá, erre egy 2027-es felülvizsgálat után köteleznék is az uniós országokat.

Akár kényszert is használhatnának az elutasított menedékkérelműek visszaküldésénél, ha valaki nem működik együtt, átszökik egy másik tagállamba, nem távozik az EU-ból magától határidőre, vagy biztonsági kockázatot jelent. Az önkéntes hazatérést ösztönöznék, de kifejezetten kötelezővé tennék az együttműködést a hatóságokkal az egész eljárásban, enélkül akár az utazási okmányokat is elkobozhatnák.

A visszaélések ellen erősebb szabályokkal küzdenének, például pénzügyi garanciát, rendszeres jelentkezést vagy azt kérhetnék, hogy az érintett egy kijelölt helyen maradjon. A bizottsági közlemény szerint világosan szabályoznák az őrizetbe vétel feltételeit a szökés kockázatánál, és a mostani másfél helyett két évre hosszabbítanák a maximumát.

A tagállamoknak előre szűrniük kellene, hogy valaki biztonsági kockázatot jelent-e. Ha igen, az illetőre szigorú előírások várnának, köztük kötelező kényszerített kiutasítás, hosszabb belépési eltiltás, és külön szabályok alapján akár két évnél tovább is őrizetben tarthatnák.

Európai Unión kívüli központokba küldhetnék azokat, akik illegálisan tartózkodnak az EU-ban és már megkapták a végleges döntést a kiutasításukról. Erről kétoldalú vagy uniós szintű egyezménnyel állapodhatnának meg más országokkal, de csak ha azok tiszteletben tartják az alapjogokat, a kiskorúak és kisgyerekes családok pedig kivételt kapnának.

Az Európai Bizottság arra is utal, hogy a nem uniós országokkal kötött partnerségek része a visszafogadás könnyítése is (a közelmúltban például Egyiptommal és Tunéziával írtak alá a migrációról is szóló egyezségeket). Ha egy ország nem együttműködő, vízumkorlátozásokat vezethetnek be – az uniós testület szerint eddig hatnál javasoltak ilyet, ami javított az együttműködésen.

A jogszabály végső formáját a tagállami minisztereknek és a – tavalyi választáson jobbra tolódott – EP-nek kell kialkudnia. A képviselőknek aznap be is mutatták a javaslatot, ahol még a fideszesek frakciójának, a Patrióták Európáért csoportnak a vezérszónoka is „óvatosan pozitív” volt. Marieke Ehlers szerint a javaslat abszolút időben érkezett, mert az eddigi rendszer egy ellenőrzés nélküli ottalvós buli volt. Az új megoldás méltányos a migránsokkal és a saját állampolgáraikkal is, ha pedig egy ország nem veszi át azokat, akiket visszaküldenek, akkor nincsenek olyan előjogai sem, mint a vízumkönnyítések. A frakciója felelőseként (árnyék-jelentéstevőjeként), aki a jogszabállyal foglalkozik, konstruktív hozzáállást ígért a csoporttól.

A Fidesz-KDNP küldöttségét vezető Deutsch Tamás ugyanakkor úgy látta, „az a megfelelő visszatérítési, visszatoloncolási gyakorlat, hogy az illegális migránsok belépését az Unió külső határainál megakadályozzuk, és azonnal, késlekedés, kifogás nélkül visszafordítjuk őket”. Az uniós intézmények „alázatosan végrehajtották a Soros-tervet, és ezt akarják folytatni”, ezért „erőltették át” a – 2026-ban teljesen életbe lépő – „katasztrofális migrációs paktumot, ami tovább ösztönzi az illegális bevándorlást és bünteti a határaikat megvédő tagállamokat”.

Tineke Strik, a zöldek szószólója viszont úgy látta, hogy a javaslat a visszaküldötteket és a hazájukat vádolja, bünteti. A holland képviselő szerint – aki a magyar jogállamisági ügyekért is felel – a tagállamoknak biankó csekket adna, hogy jogi és humanitárius senkiföldjére küldjék az embereket tartós megoldás lehetősége nélkül. Így több szenvedést okoznak, valamint ismét migrációt vissza Európába eurómilliók (ha nem -milliárdok) elpazarlásával, ez csak a szélsőjobboldal igényeinek szégyentelen kielégítése.