Donald Trump nyilvánosságra hozta a Kennedy-gyilkosság még visszatartott aktáit
Kijött még több mint ezer kormányzati és titkosszolgálati irat a Kennedy-gyilkosságról, majdnem úgy, ahogy Donald Trump kampánya során megígérte – írja a New York Times.
Donald Trump egyik első dolga volt hivatalba lépése után, hogy elnöki rendeletet adott ki arról, hogy nyilvánosságra kell hozni a John F. Kennedy amerikai elnök elleni 1963-as merénylettel foglalkozó aktákat. Ezt már előző ciklusa alatt meg kellett volna tennie, akkor azonban az amerikai hírszerző szervek tiltakozása miatt több ezer iratot visszatartott. A január 23-án aláírt rendelete arra adott utasítást a Fehér Ház jogtanácsosának, és a nemzeti hírszerzési igazgatónak (DNI), hogy 15 napon belül tegyenek le egy tervet Trump asztalára a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatos iratok közzétételéről.
A Kennedy-gyilkossággal kapcsolatos akták nagyjából 99 százalékát már nyilvánosságra hozták, de több ezer iratot csak bizonyos információkat kisatírozva tettek közzé, vagy teljesen visszatartottak. Donald Trump hétfőn azt mondta, hogy a nagyjából nyolcvanezer oldalnyi iratból „nem hiszem, hogy bármit is ki fogunk takarni”, hozzátéve, hogy azt mondta az embereinek, hogy „csak ne satírozzatok, nem satírozhattok”.
Ennek ellenére az amerikai sajtó szerint az 1123 PDF-fájl között van, amit írógéppel, és van, amit kézzel írtak, azonban az amerikai elnök ígérete ellenére több sor is ki van húzva feketével. Emellett sok irat homályos, nehezen olvasható, ami talán nem olyan meglepő, hiszen sok esetben több, mint 50 éves dokumentumokról és azok másolatairól van szó.
Míg az első Trump- és a Biden-kormány által kiadott dokumentumok a legtöbb esetben rendezettek, rendszerezettek, olvashatóak voltak, az amerikai idő szerint kedd este szinte csak kiszórták az iratokat, mindenféle rendszerezés nélkül. Az első átnézés során elemzők több olyat is találtak, amiket a kormányok korábban már kiadtak, míg olyan is akadt, aminek első ránézésre semmi köze a merénylethez. Az is előfordulhat, hogy a kormány továbbra is visszatartott néhány dokumentumot.
Trumpnak már 2017-ben közzé kellett volna tennie
Az amerikai kongresszus 1992-ben törvényben kötelezte a kormányzatot, hogy nyilvánosságra kell hozni a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatos összes aktát. A döntést azután hozták meg, hogy Oliver Stone filmje, a JFK – A nyitott dosszié a közbeszéd tárgyává tette a merényletet, és elszabadultak az összeesküvés-elméletek. A filmben azt állították, hogy nem Lee Harvey Oswald ölte meg egyedül az elnököt, hanem Kennedy egy összeesküvés áldozata lett.
Határidőnek 25 évet adtak meg, ami 2017. október 26-ra, Trump első elnökségére esett. Addigra az amerikai levéltár a kérdéses iratok 88 százalékát teljesen, további 11 százalékát pedig kisatírozásokkal elérhetővé tette a nyilvánosságnak. Trump azonban akkor meghátrált az amerikai hírszerző szervezetek tiltakozása előtt, és nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva a milliónyiból több ezernyi iratot visszatartott. Azt azonban nem közölte, hogy pontosan miért is döntött így.
Joe Biden 2021 októberében, 2022 decemberében és 2023 júliusában további iratok közzétételét rendelte el, de több ezret részben, vagy teljesen egészében ő is visszatartott. Az 1992-es törvény az elnök hatáskörébe helyezte, hogy melyik iratot teszik közzé, és eddig Trump és Biden arra hivatkozva tartott vissza dokumentumokat, olyan információkat tartalmaznak, aminek közzétételénél a nemzetbiztonsági érdekek felülírják a közérdeket.
Kiderülhet bármi is?
Az ügyet vizsgáló Warren-bizottság jelentése szerint John F. Kennedy 1963-as meggyilkolását Lee Harvey Oswald egykori tengerészgyalogos követte el, de ezt az amerikaiak többsége nem hiszi el. Ahogy arról a JFK-merénylet hatvanadik évfordulójára készült részletes cikkünkben írtuk, a merénylet körül annyi bizonytalanság és gyanakvásra okot adó fejlemény volt az évtizedek alatt, hogy Kennedy halálának magyarázata a konteók melegágya lett.
A sajtónak nyilatkozó történészek és szakértők szerint kérdéses, hogy a még titokban tartott iratokban van-e olyan, ami alá fogja támasztani az összeesküvés-elméletek bármelyikét is. 2017-ben John Tunheim bíró, aki az 1990-es években annak a független ügynökségnek volt az elnöke, amelyik több, a merénylettel kapcsolatos irat közzétételéről döntött, az AP amerikai hírügynökségnek kijelentette, hogy nem valószínű, hogy bármiféle nagy leleplezés lehet a még visszatartott aktákban.
A Kennedy-gyilkosságról és Martin Luther King megöléséről szóló könyvek szerzője, Gerald Posner oknyomozó újságíró a Voice of Americának Trump mostani rendelete után kijelentette, hogy
„szörnyen csalódott lesz mindenki, aki perdöntő bizonyítékra vár”.
A Kennedy-merénylettel foglalkozó Larry J. Sabato az AP-nek Trump rendelete után azt mondta, mindig megvan a lehetőség arra, hogy lesz egy kis részlet, ami valami lényeges információra utal. Szerinte a kutatók pont ilyeneket keresnek. Sabato 2017-ben az AP-nek arról beszélt, hogy az amerikaiak megérdemlik, hogy megtudják, milyen információkat tartott titokban előlük a kormány ilyen hosszú időn át, még ha azok nem is tesznek hozzá semmit a Kennedy-gyilkossághoz.
Tim Naftali, a Columbia Egyetem kutatója azt mondta a NYT-nak, hogy a keddi fejlemények alapján teljesen meggyőződött arról, hogy az eddig visszatartott iratokat nem azért nem adták ki, mert azok valamiféle összeesküvést rejtettek, hanem azért, mert túl pontos képet adtak arról, hogy is működik a CIA hírszerzése.
