Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból

A kormány arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel. Gulyás Gergely azt mondta: a felmondási eljárást az alkotmányos és a nemzetközi jogi kereteknek megfelelően csütörtökön kezdeményezik.

A Nemzetközi Büntetőbíróság „egy tiszteletre méltó kezdeményezés volt”, ugyanakkor az elmúlt időszakban azt látni, hogy – és erre a Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő elleni vádemelés a legszomorúbb példa – politikai testületté vált – tette hozzá. A miniszter kiemelte, a kormány mindezt elfogadhatatlannak tartja, ezért úgy döntött, hogy nem kíván részt venni a Nemzetközi Büntetőbíróság munkájában.

A kormány azelőtt jelentette be a döntést, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a Karmelitában fogadja Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt. Netanjahut 2024 novemberében hívta meg Magyarországra Orbán Viktor, miután az ICC a Gázai övezet szándékos kiéheztetésének vádjával nemzetközi elfogatási parancsot adott ki az izraeli kormányfővel szemben.

A magyar kormány már akkor deklarálta, hogy figyelmen kívül hagyja a hágai testület döntését, melyet abszurdnak, szégyenteljesnek nevezett. A kormány jelezte, hogy nemcsak elvben utasítja el a döntést, hanem ezt minél előbb a gyakorlatban is szeretné bizonyítani. A meghívás politikai jelentőségéről itt írtunk részletesen. Netanjahu csütörtök hajnalban érkezett Magyarországra, ahol vasárnap reggelig marad.

A Nemzetközi Büntetőbíróságról kötött megállapodás felmondásáról szóló határozat időközben már meg is jelent a Magyar Közlönyben. „A kormány egyetért azzal, hogy Magyarország a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumát és a Nemzetközi Büntetőbíróság kiváltságairól és mentességeiről szóló, New Yorkban, 2002. szeptember 10-én elfogadott megállapodást felmondja” – olvasható a miniszterelnök által aláírt határozatban. Orbán felkérte a külgazdasági és külügyminisztert, hogy a felmondásához szükséges jognyilatkozatokat tegye meg.

Magyarország ICC-kilépéséről hír szintjén beszámolt a nemzetközi sajtó több fontos lapja, így többek közt a brit Guardian és BBC, az amerikai CNN, az izraeli Times of Israel, a katari al-Dzsazíra, a francia Le Monde és Le Figaro, a spanyol El País, a német Spiegel, a lengyel Wiadomości vagy a cseh iDnes is.

Orbán erős üzenetet küldött a világnak Netanjahu látogatásával

A Nemzetközi Büntetőbíróság háborús bűncselekmények vádja miatt november közepén adott ki elfogatóparancsot Netanjahu és Joáv Galant volt izraeli védelmi miniszter ellen. Az ICC szintén elfogatóparancsot adott ki a Hamász 2023. október 7-i terrortámadásának kitervelője, Mohamed Deif ellen, akit azonban már hónapokkal korábban likvidáltak.

A Hamász 2023. október 7-én véres terrortámadást indított a Gázai övezet közelében lévő izraeli települések ellen, 1200 embert, köztük 840 civilt megölve, 250 embert túszul ejtve. Válaszul Izrael katonai offenzívát indított a Gázai övezetben, a Hamász felszámolását és a túszok kiszabadítását célozva. Azóta a Gázai övezet épületeinek és infrastruktúrájának jelentős része megsemmisült vagy megrongálódott, miközben a Hamász által ellenőrzött egészségügyi minisztérium szerint több mint 50 ezer ember halt meg, az ENSZ adatai szerint 1,9 millió palesztinnak kellett elhagynia otthonát. Izrael ezeket a számokat vitatja.

Az ICC szerint Netanjahu emberiesség elleni bűntetteket követhetett el, és erre megalapozott a gyanú. A bíróság példaként említette a civil lakosság éheztetését, mint hadviselési módszert, de gyilkossággal, üldöztetéssel és egyéb embertelen cselekményekkel is gyanúsítják. Izrael kifogásolta a bíróság joghatóságát az üggyel kapcsolatban, ezt a kifogást elutasították. Netanjahu hivatala abszurdnak és antiszemitának nevezte a bíróság döntését, a testületet pedig politikailag motiváltnak és diszkriminálónak tartja.

Az előzetesen is tudni lehetett, hogy ugyan minden jogalap megvolna rá, hogy letartóztassák Netanjahut, amint magyar területre lép, de bizonyos volt, hogy ez nem történik meg az izraeli kormányfő szerdától vasárnapig tartó látogatásán, akkor sem, ha Magyarország a kilépés kezdeményezése nélkül csak megszegte volna nemzetközi jogi kötelezettségeit.

A látogatásnak magyar részről szándékos üzenete is, hogy nem szerez érvényt a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsának.

Az ICC ilyen esetben eljárást indít, kimondja a kötelezettségszegés tényét, és elmarasztalja a jogsértésért az adott országot. Volt már hasonlóra példa: legutóbb tavaly ősszel járt így Mongólia, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök odalátogatott, és természetesen nem tartóztatták le. Mongólia ettől még nem lépett ki az ICC-ből.

Közvetlen jogkövetkezménye nem sok van annak, ha a magyar kormány figyelmen kívül hagyja az ICC döntését, közvetve azonban a magyar jogállamiság hiányosságainak újabb bizonyítékaként hatással lehet az EU-ban Magyarországgal szemben zajló kötelezettségszegési eljárásra is, amelynek kulcsszerepe van abban, hogy Magyarország hozzájuthat-e az EU-tagság alapján járó, egyelőre befagyasztott uniós forrásokhoz – mondta Netanjahu érkezése előtt Hoffmann Tamás nemzetközi jogász. „A Római Statútumot az EU minden országa elfogadta, így az ICC része a jogállamiság koncepciójának.”

Hoffmann még Gulyás bejelentése előtt azt mondta, az esetleges kilépéssel „a magyar kormány azt üzenné, hogy Magyarországnak nem fontos a nemzetközi bűncselekményekkel szembeni fellépés, ami megint ellentétes a jogállamiság eszméjével. Nem lehet egyszerre elkötelezettnek lenni a jogállamiság mellett és elutasítani a nemzetközi bűncselekményekkel vádolt személyek elleni fellépést.”

Magyarország az EU egyetlen tagállama, ami nem lesz tagja az ICC-nek. A kilépés egy egy évig tartó folyamat, nem lehet a jogilag vállalt kötelezettséget egyik napról a másikra megszüntetni. A 24.hu korábban azt írta, Magyarország kilépéséhez az António Guterres ENSZ-főtitkárának kell írásos értesítést küldeni, ez egy év után lép hatályba. Az Országgyűlés döntése is kell, mert a belépésről is a parlament határozott.

Magyar ICC-dac

Orbán a szokásos, Kossuth rádión elhangzó reggeli interjújában azt mondta az elfogatóparancs másnapján: meghívja Netanjahut Magyarországra, és garantálni fogja neki, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság ítéletének semmilyen hatálya nem lesz itthon. „A nemzetközi intézmények nem járnak el körültekintően egy-egy döntés esetén” – érvelt Orbán, aki szerint a büntetőbíróság döntése cinikus, mert egy folyamatban lévő konfliktusba avatkozik bele politikai célokból. „Itt nincs más választás, szembe kell szegülni ezzel a döntéssel” – jelentette ki.

Szijjártó Péter külügyminiszter már novemberben abszurdnak, szégyenteljesnek nevezte az elfogatóparancs kiadását, idén február 8-án pedig arról posztolt, hogy telefonon beszélt Gideon Szaárral, izraeli kollégájával. Azt is írta, egyetértettek, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság súlyosan átpolitizálódott, és „az ICC lejáratta a nemzetközi bírósági rendszert”. Majd azzal zárta posztját a magyar külügyminiszter, hogy „Magyarország is átértékeli a jövőbeli részvételét a szervezetben”.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy februári kormányinfón azt mondta, „ha egy nemzetközi bírói fórum politikai testületté válik, akkor nincs értelme a tagságnak”. Persze hozzátette, hogy ha Magyarország kilépne a Nemzetközi Büntetőbíróságból, azzal nem oldódna meg minden, mert az uniós jogrendben is jelen van, viszont az ICC alapdokumentumát a magyar országgyűlés nem tette a belső jog részévé.

Először a 24.hu írt arról, hogy a Netanjahu elleni elfogatóparancs kiadása után Orbán Viktor arra kérte három miniszterét, Gulyás Gergelyt, Tuzson Bence igazságügyi minisztert és Bóka János európai uniós ügyekért felelős minisztert, hogy készítsenek feljegyzést Magyarország Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépésének lehetséges következményeiről, különös tekintettel az európai uniós következményekre.

Netanjahu látogatása előtt pedig a Szabad Európa információira hivatkozva azt állította, hogy Tuzson Bence a külügyminisztériumban múlt héten tartott nagyköveti értekezleten már arról beszélt, hogy Magyarország kilép az ICC-ből. Ezt jelentette be végül csütörtökön délelőtt Gulyás Gergely.

Magyarország nem kihirdet, hanem elhagy

Gulyás csütörtöki bejelentése idején kifejtette, Magyarország eddig is sajátos helyzetben volt, mert szemben más ICC-tagállamokkal, az Országgyűlés soha nem hirdette ki a bíróság statútumát, így az nem a belső jog része. Mindezért a világos jogi álláspontunk az, hogy Magyarországon ennek alapján senkit letartóztatni, „senkivel semmilyen eljárást” kezdeményezni jelenleg sem lehetne – mutatott rá Gulyás Gergely.

Közölte, Magyarország az előbbi kétes helyzetet nem azzal kívánja felszámolni, hogy kihirdeti az említett statútumot, hanem a felmondási eljárás eredményeként elhagyja a Nemzetközi Büntetőbíróságot.

A miniszter kifejtette, az ICC tevékenysége miatt „komoly aggályok merültek fel” nemzetközileg is az elmúlt időszakban. A Nemzetközi Büntetőbíróságnak az Egyesült Államok, Kína és Törökország soha nem volt tagja, valamint az Egyesült Államok kongresszusa is arról döntött, hogy kétpárti támogatással szankcionálni kívánja az ICC bíráit. Továbbá az európai partnerek között is, a leendő német kancellár vagy a hivatalban lévő lengyel miniszterelnök is világossá tette, hogy a kihirdetés miatt náluk fennálló belső jogi kötelezettség ellenére is semmibe vennék a bírósági döntést, és az izraeli kormányfőt szívesen látják.

Mindezek jól bizonyítják, hogy az ICC tevékenysége „eltért az eredeti céltól”, és miután „politika bírósággá vált”, ezért Magyarország a jövőben nem kíván a tagja lenni – mondta Gulyás Gergely.

Az ICC-ről

A hágai ICC az 1998-as Római Statútum alapján jött létre 2002-ben. Csupán a dokumentumot ratifikáló országoknak tartozik elszámolással, ilyen jelenleg 124 van (itt egy térkép arról, mely országok hányadán állnak e téren). A statútumot nem ratifikálta többek között Oroszország, az Egyesült Államok és Kína sem. Azonban arról itt írtunk bővebben, hogy miért nem tekinthetők ettől még szimbolikusnak a bíróság által kiadott elfogatóparancsok. Izrael sem tartozik az ICC tagjai közé, és ezért is kérdőjelezte meg a testület joghatóságát a konfliktusban. Az ICC azonban ezt arra hivatkozva utasította el, hogy a Palesztin Hatóság 2015-ben formálisan beleegyezett, hogy köti magát a testület alapelveihez.

Nem ez az első alkalom, hogy a magyar kormány nem tartotta magára vonatkozónak az ICC elfogatóparancsát: legutóbb 2023 elején a Vlagyimir Putyin ellen kiadott elfogatóparanccsal kapcsolatban jelezte a kormány, hogy nem szerezne ennek érvényt, ha az orosz elnök Magyarországra látogatna.

A kormányzati retorika azonban a két esetben eltér egymástól. Putyin esetében jogi érveléssel állt elő a kormány, mondván, Magyarország aláírta ugyan a Római Statútumot – elfogadva ezzel az ICC joghatóságát –, a parlament ratifikálta is, ám mivel nem lett kihirdetve, nem része a magyar jogrendnek, ráadásul ellentétes is lenne a magyar alkotmánnyal. A kihirdetés valóban elmaradt, de Magyarország 2002-ben aláírta a Római Statútumot, a parlament ratifikálta is, ezzel tehát Magyarország már elfogadta, hogy az ICC részeseként Magyarország vállalja kötelezettségeit. Magyarország viszont továbbra is adós azzal, hogy elvégezze az aláírásból adódó törvénymódosításokat, összhangba hozva a magyar jogrendszert a nemzetközi bíróság statútumában foglalt követelményekkel. Érdekesség, hogy még az első Orbán-kormány idején, 2001. november 6-án ratifikálta a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumát Magyarország.

A magyar támogatást Netanjahu már tavaly is értékelte: „Köszönöm Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy szívélyesen támogat engem és Izraelt. Szemben azok szégyenletes gyengeségével, akik támogatják az Izrael önvédelmi joga elleni felháborító döntést, Magyarország – amerikai barátainkhoz hasonlóan – erkölcsi tisztaságot mutat, kiáll az igazságosság és az igazság mellett” – válaszolta a magyar miniszterelnök meghívólevelére tavaly az izraeli miniszterelnök.

Az is érezhető volt, hogy Donald Trump elnökségének eddigi gyakorlata bátoríthat egy-egy országot a nemzetközi jog figyelmen kívül hagyására. Trump február elején aláírta azt a rendeletet, aminek értelmében Washington szankciókkal sújtja a Nemzetközi Büntetőbíróságot az Egyesült Államok és közeli szövetségese, Izrael ellen folytatott eljárások miatt.

A magyar kormány általában is egyre többször beszél úgy egy-egy őt érintő bírósági döntésről, mintha egyoldalúan figyelmen kívül lehetne hagyni. Orbán politikai szótárának része lett a „bírósági aktivizmus”, amely ellen „lázadni kell”, ha úgy érzi, hogy egy döntés helytelen.