Tévedésből küldték a hírhedt salvadori megabörtönbe, de Trump kormánya már széttárja a kezét
Súlyos helyzetbe került egy olyan férfi az Egyesült Államok megszigorodott bevándorláspolitikája miatt, aki amúgy védett státusszal élt Amerikában – írta az Atlantic. A Maryland államban letelepedett férfit kitoloncolták az Egyesült Államokból, de amikor rájöttek a hibára, a férfi már egy salvadori börtönkomplexumban volt, ahonnan most az amerikai bíróságok sem tudják kihozni.
A Trump-kormányzat három repülőgépnyi illegálisnak minősített bevándorlót, közel 260 embert szállított március 15-én a közép-amerikai országba. Ott pedig a rettegett börtönbe, a Terrorizmus Fogvatartási Központba (CECOT) kerültek. Egyes kiutasított venezuelaiak ügyvédei jelezték, a hatóságok némely esetekben pusztán tetoválások miatt röptették el ügyfeleiket, a hibát pedig sokáig nem ismerte el a Trump-kormányzat.
Abrego Garcia esete
A salvadori származású Kilmar Abrego Garcia esete azonban merőben különbözik az övéktől, és ezt a kormányzat is elismerte. „Annak ellenére, hogy az ICE [Amerikai Bevándorlási és Vámhivatal] tudatában volt annak, hogy védettsége van az El Salvadorba történő eltávolítástól, Abrego Garciát El Salvadorba vitték egy adminisztratív hiba miatt” – mondták a hatóságok képviselői egy hétfői bírósági meghallgatáson. A kormányzati jogászok hozzátették, hogy mivel a férfi már salvadori joghatóság alatt áll, nincs lehetőségük visszahozni az Egyesült Államokba.
Simon Sandoval-Moshenberg, Abrego Garcia ügyvédje azt mondta, sose látott még olyan esetet, hogy a kormányzat tudatában van egy személy védettségének, mégis kitoloncolja. Az ügyvéd most azt kéri az amerikai kormánytól, követelje El Salvadortól a férfi visszaküldését. Ha pedig szükséges, lebegtesse be szankcióként, hogy megvonja a salvadori kormánytól az évi 6 millió dolláros (kb. 22,2 milliárd forintos) támogatást, amit a kitoloncolt emberek bebörtönzéséért kap.
A kormány jogászai nem hajlanak erre a megoldásra, mondván az elnök külpolitikai prioritásai felülírják Abrego Garcia és családja érdekeit. Sandoval-Moshenberg szerint a mostani helyzet azt mutatja, hogy a bíróságok erőtlenek:
„Ha ez igaz, a bevándorlási törvények értelmetlenek, mindegyik, mert a kormány azt deportál, akit akar, ahova akarja, amikor akarja, és semmilyen bíróság sem tud tenni semmit, ha egyszer ez megtörtént.”
A bírósági iratok szerint Abrego Garcia 2011-ben, 16 évesen menekült az Egyesült Államokba, miután fenyegetéseket kapott az El Salvadorban akkoriban uralkodó bűnbandák, a marák egyikétől. Arra hivatkozva rendelték el 2019-ben – tehát az első Trump-kormány idején – a védett státuszát, hogy ha hazatérne, egy bűnbanda célkeresztjébe kerülhetne.
Amerikai élete során feleségül vett egy amerikai nőt, majd született egy fogyatékossággal élő gyermekük, aki most ötéves. A férfi nem volt büntetve, amit a kormány is elismer, de szerintük így is „veszélyt jelent a közösségre”, és aktív tagja az MS-13 nevű salvadori bandának. Ezt több más drogkartellel együtt terrorszervezetnek nyilvánította a Trump-kormányzat.
A banda úgy kerülhetett képbe, hogy egy 2019-es incidens során a rendőrök elfogták Abrego Garciát és három másik embert egy parkolóban, és a kihallgatásuk során az egyik férfi azt vallotta a férfiről, hogy MS-13-tag. Ezt a rendőrségi vizsgálat nem tudta igazolni. Végül nem vádolták meg semmivel, ellenben átadták a bevándorlási hivatalnak, hogy deportálják. A kormányzat azzal érvelt, hogy egy forrásuk szerint a férfi igenis az MS-13 tagja, viszont a családja ügyvédet fogadott, aki elérte a vád ejtését és a védett státuszt. Az Atlantic hozzátette, hogy ez a védelem nem egyenes út az állampolgársághoz, de véd a kitoloncolástól.
Abrego Garciának azóta lett munkája, fémipari tanoncként dolgozott, az előírások szerint évente megjelent az ICE előtt, és törődött siket és autista fiával.
A férfi március 12-én épp elhozta a fiát a gyerek nagyanyjától, amikor az ICE munkatársai megállították. Közölték, nem érvényes a védett státusza, azonnal beviszik, de azt még megvárták, amíg az anyja a gyerekért jött. Ekkor megbilincselték a férfit, és elszállították egy texasi intézménybe, hogy aztán más salvadoriakkal és venezuelaiakkal együtt kitoloncolják.
Mióta El Salvadorba szállították, a családja csak egy olyan fotón látta a férfit, amit Nayib Bukele salvadori elnök tett ki az X-re. A férfi felesége felismerte őt a tetoválásairól és sebhelyéről, épp őrök vezették őt valahova lenyomott fejjel. Nemrég egyébként a kegyetlenségéről ismert salvadori megabörtönbe látogatott Kristi Noem amerikai belbiztonsági miniszter is, de nem hozott ki senkit, csak pózolt a foglyok előtt.
Az Atlantic újságírója több kormánytisztviselővel is kapcsolatba lépett a sok törvényességi kérdést felvető ügyben. Annyira, hogy egyikük azt írta vissza az újságírónak: „Mi. A. Fasz.” Sandoval-Moshenberg ügyvéd szerint védencét azért deportálták olyan sietve, a bírósági út megkerülésével, mert érezte a kormány, hogy az ügy nem nyerhető, nem tudnák jogszerűen kitoloncolni a férfit. Az ICE és a belbiztonsági tárca nem válaszolt a lap kérdéseire.
A beérkezett kormányzati válaszokból viszont az is kiderült, hogy Abrego Garcia alapból nem volt a deportálást végrehajtó repülőgép utaslistáján, egyfajta tartalékként szerepelt, és amikor pár utas kiesett a listáról, ő felkerült a gépre. Elismerték, „mulasztás volt”, hogy deportálták a férfit, de mindezt „jószándékból” tették.
Április 2-án Abrego Garcia ügyvédei már kifejezetten dühösen mentek neki a Trump-kormányzatnak, követelve az illetékes bíróságtól, hogy hasson a kormányra – írta a New York Times. Az ügyvédeket sokkolta a kormányzati közlés, miszerint most már nincs ráhatásuk a salvadori hatóságokra, hogy engedjék vissza az USA-ba a férfit. Felháborítónak tartják, hogy ennyi tény és érv mellett – az amerikai feleség, a sérült, verbális kommunikációra képtelen gyermek – sem sikerült még visszahozni a védett státuszú férfit.
Az ügyvédek szerint a kormánynak „pénzügyi és diplomáciai nyomással” kéne elérnie a salvadori hatóságoknál a férfi szabadon bocsátását.
Végül azzal érveltek, hogy a védett státuszú személyeknek biztosnak kellene lenniük benne, hogy státuszuk nem változhat meg pusztán a politikai széljárás hatására. Paula Xinis marylandi bíró pénteken tartott meghallgatást az ügyben.
Fodrászból rab
Egy másik férfi esetéről is cikkeztek a napokban. Francisco Javier García Casique esete az ártatlanság vélelmének sárba tiprását jelzi. A Maracay városából származó, Amerikába 23 évesen emigráló, 24 éves fodrász a családja szerint szintén nem bűnöző, nem bandatag. „Sose volt börtönben, ártatlan, és mindig támogatott minket a fodrászi munkájából” – mondta a Guardian szerint Venezuelában maradt öccse. García 2019-ben hagyta el otthonát, a perui kikötővárosba, Callaóba költözött. A Covid utáni gazdasági válság miatt hagyta el Perut 2023-ban, és igyekezett az Egyesült Államokba. Két hónapra rá már hajat vágott a texasi Longview egyik fodrászszalonjában.
Francisco már március elején jelezte családjának, hogy hamarosan találkoznak, ugyanis deportálni fogják őt. A család készült az emigrált rokon érkezésére, azonban a férfit a salvadori elnök büszkélkedő videójában kellett viszontlátniuk, amint őrök vezetik hétrét görnyesztve a megabörtönben. „Soha az életemben nem gondoltam, hogy láthatom a bátyámat így: megbilincselve, leborotvált fejjel, egy börtönben, ahova gyilkosokat, erőszakolókat és emberrablókat tesznek” – mondta keserűen a férfi öccse.
Az Immigrant Defenders Law Center (Bevándorlási Védőügyvédek Jogi Központja – ImmDef) egyik ügyvédje, Lindsay Toczylowski azt mondta, Bukele felvételeit látva a rosszullét kerülgette. „Ez ténylegesen eszkaláció”, sőt szerinte „emberi jogi visszaélés a migránsok ellen”. Sorra jönnek elő venezuelai családok az utóbbi napokban, akik letartóztatott és salvadori börtönben sínylődő családtagjaikat akarják szabadon eresztetni. Egy közösségi médiában körbement videóban Mercedes Yamarte könyörgött a fia, a 29 éves, „jó, keményen dolgozó” Mervin szabadon engedéséért, akinek – mint sok más venezuelainak – a bűne az volt, hogy tetoválásokat viselt. A férfi testvére is jelezte, bátyja az amerikai álomért ment az USA-ba, és semmi köze a Tren de Araguához.
García családja sem érti, mit keres a fiatal férfi egy salvadori börtönben, a testvére így fakadt ki: „Azt hiszem, ez igazságtalanság. Talán egy-kettőnek [a deportáltak közül] van bűnözői előélete, és ha tettek valamit, büntessék meg őket érte… De az ártatlanokat Venezuelába kéne küldeni… Mit keres ő El Salvadorban, ha nem követett ott el bűncselekményt?… Miért nem mondják meg, milyen bűnökkel gyanúsítják őt?”
A salvadori Gulág
A közcímben található nyelvi szerkezetet az Atlantic találta ki, és a salvadori szuperbörtönöket jellemezte vele. A cikkük jelentős részben arról a száz emberről is szól, akiket egy 1798-as törvényre hivatkozva tiltottak ki, majd deportáltak az Egyesült Államokból. Annak ellenére, hogy ez a törvény ki van most facsarva, azt háborús időszakban lehetne alkalmazni. Zömük büntetlen előéletű – ellentétben a tavaly 34 vádpontban bűnösnek talált Trumppal, jegyezte meg a lap –, ennek ellenére kiutasították.
Az Atlantic szerint a tavalyi elnökválasztási kampány alapján a közvélemény úgy értelmezte, hogy a bűnöző hátterű elemeket deportálnák. A valóság most az, hogy akit – ártatlanságától függetlenül – bűnözőnek állítanak be, azt ki is utasítják. Teszik ezt annak ellenére, hogy az amerikai alkotmány ötödik kiegészítése szerint egy személyt sem foszthatnak meg az életétől, szabadságától, tulajdonától rendes jogi eljárás nélkül.
A salvadoriak mellett a deportálások a venezuelaiakat is nagy számban érintik. Nicolás Maduro elnök regnálása óta irtózatos társadalmi feszültségek és nyomorgás jellemzi az egykor prosperáló országot, ami milliós menekülthullámot generált. Trump már odaszólt Madurónak, amiért szerinte Venezuela direkt bandatagokat szabadít Amerikára, hogy destabilizálja az országot.
Így az USA-ban élő venezuelaiaknál elég könnyen előkerülhet az – olykor hamis – vád, miszerint tagjai többek közt a hírhedt Tren de Aragua bandának. A márciusban összefogott emberek zömét is ezzel illették, jogvédő szervezetek végül öt embernél gyors bírói végzést tudtak szerezni, hogy ne kelljen a salvadori CECOT börtönbe kerülniük, de úgy tűnik, ezzel is dacolt a Trump-kormány.
Robert Cerna, az ICE egy tisztviselője elképesztően fonák gondolatmenettel azt mondta, minél kevesebbet tudnak a deportált emberekről, azok annál gyanúsabbak, ezért jogos a kitoloncolásuk. Sok esetben pont a bandák elől menekültek Amerikába egyes emberek.
Andry Hernandezt pedig például azért vették elő, mert volt egy koronás tetoválása Anyu és Apu feliratokkal. Ennek semmi köze a Tren de Araguához, ami amúgy sem tetoválásokkal azonosítja tagjait. A kormány mégis közölte, a férfi közösségi médiás oldalai alapján bandatag. Olyan is volt, akit egyszerűen összetévesztettek valakivel. Fellebbezni sokszor azért nem lehet, mert az elnök olyannyira titkosíthatja a deportálás indokait, hogy még a bíróságok se férjenek hozzá.
A jogvédők szerint a jelenlegi helyzetben, amikor a bandatagsággal megvádolt embereknek nincs lehetőségük bizonyítani az ellenkezőjét, bárki egy salvadori börtönben találhatja magát, akár amerikai állampolgárok is.
Mindeközben az amerikai kormánypropaganda ártatlanságuktól függetlenül „bandatagokként” és „terroristákként” hivatkozik az El Salvadorba küldöttekre. Liza Goitein, a baloldali Brennan Center jogi szakértője szerint a Trump-kormányzat „ebben az országban minden etnikai csoportot, minden vallási csoportot összefüggésbe hozhat valamilyen bűnszervezettel egy ponton”. És hiba is bőven eshet a rendszerben, mivel nincs normális jogi eljárás, akár véletlenül amerikai állampolgárokat is deportálhatnak.
Trump már jelezte is, ha lesz jogi lehetősége, „egy szempillantás alatt” El Salvadorba küld akár amerikaiakat is. Szövetségese, a kormányzati hatékonyság növelésével megbízott Elon Musk Tesla-szalonjai ellen több rongálás volt az utóbbi időszakban, amit terrorizmusnak minősítettek, és Trump a közösségi oldalán, a Truth Socialön jelezte, szívesen El Salvadorba küldi az elkövetőket.
Az Atlantic cikke megjegyezte azt is, hogy a salvadori kormányzat az előző amerikai kormány megállapításai szerint kapcsolatot ápol az MS-13 bandával, aminek segítségét kérte a legutóbbi választási kampányban is. Így voltaképp Trumpék feltételezett bandatagokat küldenek egy bűnbandákkal együttműködő kormány vezette államba. A salvadori helyzetről és arról, milyen áron verte szét Bukele elnök az öldöklő bandaháborút, itt írtunk részletesen.
