2024 májusában, egy hónappal az európai parlamenti választások előtt támadás történt Németországban. Mannheimben egy afgán férfi megölt egy rendőrt, és megsebesítette többek között a radikális jobboldali iszlám kritikusát, Michael Stürzenbergert. Az afgán férfi által elkövetett gyilkosság most újra fókuszba került, miután a ZDF televízió egy műsorában titkosszolgálati szakértők azt mondták: lehetséges, hogy a 2025. februári német szövetségi választások és az európai parlamenti választások előtt történt támadások mögött az oroszok állnak.
A ZDF gyanús oroszországi kereséseket fedezett fel a támadások előttről, a csatorna által idézett szakértő szerint már négy nappal a támadás előtt Oroszországból rákerestek a „mannheimi terrortámadás” kifejezésre, valamint a következőkre is: „támadás Németországban”, „Michael Stürzenberger támadás”. A késelést megelőzően arra is rákerestek, van-e Mannheim piacterén – a későbbi tetthelyen – élő webkamera.
A BND német szövetségi hírszerző szolgálat szóvivője azonban szkeptikusan nyilatkozott a mannheimi támadás előtti internetes keresések elemzéséről. „A Google Trends eredményei alkalmatlanok a bemutatott elemzési és értékelési módszerekhez” – mondta a Reutersnek a szóvivő, aki szerint az eredmények túl kicsi mintákon és kereséseken alapulnak, és a keresés helyét álcázó VPN-eket sem vették figyelembe.
A német szolgálatok egyelőre tehát óvatosan fogalmaznak az ügyben, az információk hivatalosan nem is tőlük származnak, hanem a vizsgálatban részt vevő bűnügyi digitális nyomszakértőtől, illetve névtelenséget kérő hatósági forrásoktól. A hírszerzési szervek óvatossága ellenére Gerhard Conrad, a BND volt munkatársa arra figyelmeztetett, hogy „naiv dolog lenne” nem követni az ilyen nyomokat. Szerinte az ilyen erőszakos bűncselekmények beleillenek abba az eszköztárba, amit ma már hibrid hadviselésnek nevezünk. A belföldi hírszerzés éppen a múlt héten figyelmeztetett arra, hogy orosz kémek kémkedést, szabotázst és befolyásolást – beleértve a dezinformációt is – használnak Németország és egész Európa ellen.
A Telexnek Buda Péter egykori nemzetbiztonsági főtiszt, a téma szakértője is azt mondta, hogy a német hírszerzés óvatos nyilatkozata nem jelent cáfolatot. Szerinte ugyanis amennyiben a német titkosszolgálatok nyilvánosan elismernék az orosz elkövetés tényét, azzal komplikált kényszerhelyzetbe hoznák a német államot. Merthogy amit Oroszország tehetett, az a gyilkosságokon túl a német társadalom és politika destabilizálására irányuló cselekedet, amely rendkívül súlyos, azonnali válaszért kiáltana.
„A német hatóságok mérlegelhetnek úgy, hogy erre a válaszra még nincsenek felkészülve, vagy éppenséggel nem akarják, hogy ez a válasz felkészülten érje az orosz felet. Természetesen az is lehetséges, hogy még nem sikerült igazolniuk ezt a gyanút. Mindettől eltekintve, a ZDF által megszólaltatott szakértők véleménye őszintén szólva egyáltalán nem lepett meg: a jelenlegi nagyon kiélezett nemzetközi helyzetben Oroszországnak egyenesen létkérdés a németországi politikai viszonyok felborítása és ezzel az egységes európai fellépés meglékelése” – mondta Buda Péter. A szakértő szerint nem véletlen, hogy a megszólaló német nemzetbiztonsági forrás szerint ezen támadások közül néhány akkor történt, amikor az oroszpárti Alternatíva Németországért (AfD) népszerűsége éppen alacsonyabb volt.
Piti bűnözőket is toborozhatnak
Jóllehet a ZDF-es hír viszonylag friss, azt már márciusban lehetett tudni, hogy a német titkosszolgálatok kutakodnak hasonló ügyekben. Akkor német biztonsági forrásra hivatkozva a Telegraph írt arról, hogy márciusban Németország nyomozást indított annak gyanúja miatt, hogy Oroszország állhat egy sor, menedékkérők által elkövetett közelmúltbeli terrortámadás mögött.
Már akkor írt arról a Telegraph, hogy a német hírszerző hatóságok egy olyan elméletet vizsgálnak, miszerint Oroszország mentális betegségekkel küzdő és/vagy szélsőséges menedékkérőket próbált beszervezni a támadások végrehajtására, még a február 23-i parlamenti választások előtt. A cél biztonsági források szerint az lett volna, hogy növeljék az AfD támogatottságát épp azelőtt, hogy a németek az urnákhoz járulnak. „Néhány támadás akkor történt, amikor az AfD népszerűségi görbéje mélyponton volt – mondta a lapnak egy német biztonsági forrás. – Tudjuk, hogy az oroszok másodvonalbeli ügynököket, egyszerű utcai figurákat használnak, hogy nehezebb legyen kideríteni, ki áll mögötte.”
A februári választást megelőző tíz hónap során menedékkérők és menekültek öt terrortámadást követtek el Mannheim, Solingen, Magdeburg, Aschaffenburg és München városában. A terrortámadások hulláma a tömeges migráció kérdését a német választási vita középpontjába helyezte – különösen, mivel sok elkövető ellen épp a támadás időpontjában volt érvényben kitoloncolási végzés.
A támadások gyakorisága észrevehetően nőtt a választás napjához közeledve: decemberben Magdeburgban autós gázolás történt, majd a következő hónapban késtámadás Aschaffenburgban, végül Münchenben újabb gázolás, mindössze pár héttel a szavazás előtt.
Német források szerint előfordultak olyan esetek is, amikor piti bűnözők, például drogdílerek a kihallgatás során „összetörtek és beismerték”, hogy Moszkva toborozta őket.
Bár a Telegraphnak nyilatkozó német biztonsági forrás is hangsúlyozta, hogy az orosz vonal jelenleg csupán egy elmélet, a brit titkosszolgálat is hasonlóról számolt be. Az Egyesült Királyság belső hírszerző szolgálatának (MI5) vezetője, Ken McCallum tavaly ősszel nyilatkozta azt, hogy Oroszország és Irán bűnözőket, drogcsempészeket és közvetítőket vetett be „piszkos munkájuk” elvégzésére.
McCallum szerint több mint 750 orosz diplomatát utasítottak ki Európából az Ukrajna elleni invázió kezdete óta, és az utolsó orosz katonai hírszerző tisztet is eltávolították Nagy-Britanniából az év elején, de „szembetűnő”, hogy az orosz állami szereplők egyre inkább közvetítőkre bízzák feladataikat. „A GRU [az orosz katonai hírszerzés] különösen elszántan próbál káoszt előidézni a brit és az európai utcákon: láttunk gyújtogatásokat, szabotázsakciókat és más támadásokat is. Egyre vakmerőbb, veszélyes cselekményeket hajtanak végre” – mondta, de további részleteket nem közölt.
Lisa „elrablása”
Buda Péter emlékeztetett rá, hogy már a 2015-ben kezdődött menekültválságot is igyekezett Moszkva felhasználni a befogadó országok destabilizálására. 2016-ban például nagy port vert fel egy orosz származású, Németországban élő tinédzser lány, Lisa ügye, akit saját vallomása szerint menekültek raboltak el. „Az ügyet szokatlan módon azonnal felkarolta az orosz külügyminiszter is, aki éles hangú nyilatkozatban ítélte el a német állapotokat és hatóságokat, míg németországi orosz szervezetek utcai demonstrációkat tartottak. Hamarosan kiderült: a lányt nem rabolta el senki, a történet kitalált volt, azonban tökéletesen alkalmas volt az orosz hátterű hangulatkeltésre” – mondta Buda Péter.
De emlékezhetünk az Európa-szerte, köztük Magyarországon is előfordult iskolai bombariadókra, amelyek elkövetői magukat szintén iszlamistának adták ki. Szakértők körében ma már konszenzus van arról, hogy a fenyegetések mögött nem iszlamisták álltak, sokkal valószínűbb, hogy szintén orosz háttere van az akciónak, ahogyan azt például más országok szolgálatai a saját területükön előfordult fenyegetések esetében fel is tárták.
„A hidegháború idején is bevett gyakorlat volt ez az orosz szervek részéről, annyi különbséggel, hogy akkor nem annyira a dzsihadista ideológiával való riogatás volt a divat, mert a menekültkérdés és az iszlamista terrorizmus ekkor nem számítottak még a maihoz hasonlóan jelentős problémának, hanem például a nácizmussal. A hamis zászlós műveletek klasszikus példája a strasbourgi francia prefektus elleni művelet 1957-ben, melynek során a korabeli »dzsihadistákhoz«, vagyis egy valójában nem létező német náci csoporthoz visszavezethető csomagbombát küldtek a csehszlovák hírszerzők a KGB megbízásából a francia diplomata címére, akinek végül a felesége halt meg a merényletben. Az akció alapelve ugyanaz volt, mint manapság a dzsihadista hamis zászlós műveleteké: megtéveszteni a nyilvánosságot, és a megtámadott állam védekezését elfordítani az orosz/szovjet irányból, e konkrét esetben Franciaországét Németország irányába, annak érdekében, hogy ellehetetlenítsék a két ország és ezzel együtt Európa politikai és biztonsági együttműködését Moszkvával szemben” – mondta Buda Péter.
A szakértő szerint a jelenkor úgynevezett hamis zászlós műveleteinek célja ennek az alapelvnek megfelelően az, hogy olyan pártot juttassanak hatalomra, amelyik a leginkább igazodik az orosz stratégiai érdekekhez, vagyis nem védekezik Oroszországgal szemben. „A szélsőséges identitáspolitizálást folytató AfD, amely minden terrorcselekményt azonnal a kormányzat hibáztatására használ fel, és ezzel növelni tudja népszerűségét, köztudomásúlag ilyen párt” – tette hozzá Buda Péter.
A németek sokáig nem figyeltek a veszélyre
Buda Péter állítását a sajtóban nyilatkozó amerikai hírszerzők, nyugati tisztviselők és német parlamenti képviselők beszámolói is igazolni látszanak. Eszerint több mint két évtizede Oroszország állandó és gyakran sikeres kémkedési és politikai hadviselési kampányt folytat Németország ellen, rendszeresen beszivárogva az ország politikai elitjébe és biztonsági szolgálataiba. A cikk elején már említett Gerhard Conrad volt BND-tiszt szerint a német politikai döntéshozók évekig nem vették komolyan a szolgálatok figyelmeztetéseit a Berlin és Moszkva közötti viszony esetében, beleértve a német földgázfüggőséget is. A BND-t mindeközben korlátozza az alulfinanszírozottság, az elmaradott technológia, valamint egy nehézkes jogi rendszer, amely különösen bonyolulttá teszi az ellenséges tevékenységek elleni fellépést Németországon belül – erről is Conrad beszélt, de más szakértők is hasonló aggályokat fogalmaztak meg.
Az oroszok kihasználták, hogy az ország náci múltja és a szovjet irányítású Kelet-Németország totalitárius öröksége miatt a német politikusok sokáig vonakodtak nagyobb hatalmat adni a hírszerzésnek, és mindig szigorú adatvédelmi és polgári jogi garanciákat kerestek. A német politikai vezetés kerülte a konfrontációt Moszkvával, abban bízva, hogy a gazdasági kapcsolatok enyhítik a feszültségeket, kancellársága idején Angela Merkel is ebben bízott.
„Az oroszok hatalmas időt és energiát fektettek abba, hogy minden szinten beférkőzzenek a német intézményekbe. Az orosz hírszerző szolgálatok könyörtelenek, és kihasználták a gyenge német elhárítási környezetet” – mondta John Sipher, a CIA volt hírszerző tisztje, aki 28 éven át dolgozott a szolgálat titkos műveleti részlegén Európában, Ázsiában és más térségekben. „Amikor gyenge a védekezésed, de az ellenfél elszánt és könyörtelen, akkor számítani lehet arra, hogy számos forrás dolgozik Moszkva érdekében a német kormányban és az üzleti elitben” – tette hozzá.
2019-ben egy volt csecsen szeparatista harcost lőttek le Berlin Tiergarten parkjában; a német bíróság végül elítélt egy orosz állampolgárt, aki a hatóságok szerint a belső orosz hírszerzés, az FSZB tisztjeként, Moszkva utasítására cselekedett. Oroszország tagadta a vádakat, ahogy a gyilkos, Vagyim Kraszikov is azt állította, nem Moszkva megbízásából cselekedett. Kraszikov – akivel Putyin korábban lőgyakorlatra is járt közösen – is része volt annak a tavaly augusztusi fogolycserének, amelynek keretében Oroszország 16 elítéltet adott át 8, nyugati börtönben ült vagy már eljárás alá vont orosz állampolgárért.
Az ukrajnai invázió azonban politikai fordulatot idézett elő: Berlin ma már tüzérséget és harckocsikat szállít Kijevnek, és támogatja az Oroszország elleni gazdasági szankciókat. 2023 áprilisában a német vezetés 40 orosz nagykövetségi alkalmazottat utasított ki, akiket azzal gyanúsítottak, hogy az orosz hírszerzésnek dolgoztak. A bejelentéskor Annalena Baerbock német külügyminiszter kijelentette: „Ezek az alkalmazottak nap mint nap a szabadságunk ellen és társadalmunk összetartása ellen dolgoztak.”
Disznókkal a ludak ellen
Az oroszok láthatóan kiszervezik a támadásokat, ezért a hatékony fellépés feltétele a „sok lúddal” szemben Buda Péter szerint az lenne, hogy legyen a jelenleginél több „disznóból” is. „Itt egyfelől nyilvánvalóan az illetékes szolgálatok személyi és anyagi feltételeinek fókuszált, magas szintű szakmai szempontokat érvényesítő bővítésére gondolok, másfelől pedig például olyan stratégiai információs műveletekre, amelyek képesek a társadalomban is tudatosítani a veszély természetét és mértékét. Nem riogatásról beszélek, éppen ellenkezőleg: arról, hogy muszáj kondicionálni a közvéleményt arra, ami sokszor a tudta nélkül zajlik körülötte, pontosan annak érdekében, hogy megkapjuk a támogatását ahhoz a munkához, amellyel el tudjuk kerülni, hogy ebből nyílt háború legyen. Vagyis az elhárításhoz és az elrettentéshez” – magyarázta a szakértő.
Buda Péter szerint ehhez azonban mindenekelőtt döntés- és törvényhozói szinten kellene tudatosítani, hogy Európa bizonyos tekintetben sajnos igenis már háborúban áll Oroszországgal, mégpedig ez utóbbi jóvoltából. „Fogjuk fel: merényletek, szabotázsakciók zajlanak szerte Európában, egy részük ráadásul kifejezetten az orosz hadsereg jóvoltából, hiszen a merényletek egy részét az orosz hadsereg részét képező katonai hírszerzés követi el vagy szervezi, az orosz katonai érdekek érvényre juttatása érdekében. Lehet ezt becézgetni, kerülgetni a forró kását, szellemi restségből vagy éppen pártpolitikai megfontolásból, de a tény attól tény marad. Egy háborút nem lehet úgy megnyerni, hogy nem vesszük észre, hogy háborúban állunk. Elveszíteni viszont annál inkább”.
