Csádi katonákat fognak mentorálni a honvédek egy afrikai NATO-gyakorlaton
Közös hadgyakorlatot tartanak magyar és csádi katonák, közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) kedden. A gyakorlat a NATO-szövetségesek és afrikai partnereik közös eseménye, célja a tárca szerint a terrorellenes képességek és az együttműködés fejlesztése.
A HM azzal indokolja a magyar részvételt, hogy a terrorizmus az illegális migráció egyik fő kiváltó oka, ezért Magyarország a térség érintett államaival együttműködésben segít a két jelenséget megfékezni. Emlékeztetnek, a Honvédség már többször részt vett az Egyesült Államok különleges műveleti parancsnoksága (US SOCOM) által, a NATO-szövetségesek és együttműködő afrikai országok számára 2005 óta évente szervezett „Flintlock” közös katonai gyakorlaton.
A gyakorlat április végén indul, két hétig tart, azon több mint 30 ország 500-nál is több katonája vesz részt Elefántcsontparton. A magyar állomány ezen a csádi egységet fogja mentorálni, ez összhangban áll a Magyarország és Csád között 2024 szeptemberében aláírt stratégiai partnerség kereteivel – írja a HM. Hozzátették – bár ez valószínűleg pont nem a két, tenger nélküli országra vonatkozik –, hogy a közös kiképzésen taktikai képességeket, tengeri műveleteket, harctéri gyakorlatokat, valamint határvadász műveleteket gyakorolnak majd.
Csád a NATO-val közös hadgyakorlat ellenére távolodik a nyugati katonai együttműködésektől, január 30-ra például az összes, hosszú évek óta ott állomásozó francia katona elhagyta a szaharai és száheli területeken fekvő országot. Az instabil ország régóta küzd a hatalmas, ritkán lakott területeken fészkelő dzsihadista csoportokkal és ellenzéki milíciákkal, január elején az elnöki palotát is megtámadták gerillák, de a kormánykatonák visszaverték ezt. Tavaly egyébként kiderült az is, hogy „egy fő kiküldött munkatárssal” már tavaly megnyitott a magyar humanitárius- és fejlesztési iroda Csádban, szeptemberben pedig 200 millió euró keretösszegű kötött segélyhitelt nyújtott a magyar kormány az afrikai államnak.
A csádi elnök szeptember elején járt Magyarországon. Mahamat Idriss Déby Itnó a Pekingben megrendezett Kína–Afrika-csúcstalálkozó után utazott Budapestre, hogy a Csád és Magyarország közötti biztonsági együttműködési megállapodásokat véglegesítsék. Később Szijjártó Péter beszélt a csádi–magyar együttműködésről, melynek része a segélyhitelprogram, valamint biztonsági megállapodások is.
A biztonsági megállapodások részeként nagyjából száz magyar katonát küldenének Csádba a helyi biztonsági erők kiképzésére. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter tavaly október 13-án jelentette be, hogy a kormány 200 magyar katonát küld a polgárháborús Csádba a Száhel-övezeti migrációs válság megfékezése érdekében. A parlament tavaly november 6-án szavazta meg a katonai missziót, de már hetekkel a bejelentés – és parlamenti szavazás – előtt arról döntött a kormány, hogy 817 millió forintot ad egy csádi humanitárius, képzési és fejlesztési központ létrehozására.
A honvédelmi miniszter kabinetjének tagjaként a csádi katonai misszió előkészítésében részt vett Orbán Viktor fia, Orbán Gáspár is. Arról még nincs döntés, hogy pontosan mikor indulnak Csádba a magyar katonák. Hogy mi lehet a magyar kormány célja a csádi misszióval, arról szakértők is csak találgatnak. A VSquare oknyomozó portál információi szerint a magyar kormány katonai hírszerző központot akar létrehozni Csádban.
