Szankcióktól tartva írathatták át az orosz ortodox egyház cseh ingatlanjait a magyar egyházmegye nevére

A Magyar Ortodox Egyházmegye tulajdonába kerültek az orosz ortodox egyháznak a csehországi Karlovy Varyban található ingatlanjai, derítette ki Jiří Hynek cseh oknyomozó újságíró. A Csehország északnyugati részén található fürdőváros egyik fő nevezetessége az orosz stílusban épült, aranyszínű hagymakupolákkal fedett ortodox templom. Hynek állítása szerint idén év elején nemcsak a templom, de a plébánia és egy értékes villa is a magyar egyházmegye tulajdonába került. Cseh lapértesülések szerint az orosz ortodox egyház attól tart, hogy Csehországban a jövőben esetleg befagyaszthatják a vagyonelemeiket, de egy ilyen lépéstől Magyarországon nem kell tartaniuk, ezért dönthettek a tulajdonjog átruházásáról.

Az ügyben kérdéseket küldtünk a Magyar Ortodox Egyházmegye hivatalának, de eddig nem válaszoltak.

Az orosz egyházi vezetők félelme, miszerint a cseh hatóságok esetleg rájuk szállnak, nem alaptalan. Az ortodox egyház köztudottan Putyin nyílt támogatója. Két évvel ezelőtt Csehország szankciós listára helyezte Kirill pátriárkát. A Szovjetunióban született Kirill korán megtalálta magának az ortodox egyházat és a KGB-t is, és a rendszerváltás előtti kapcsolatait felhasználva lett az egyház vezetője 2009-ben. Korábban megbékélésről beszélő, ökumenizmust is támogató egyházi vezetőnek számított, mostanra azonban az orosz imperializmus egyik meghatározó alakja lett, akit az EU egységesen azért nem tudott szankcionálni, mert Orbán Viktor a vallásszabadságra hivatkozva kiállt mellette és blokkolta a döntést.

A csehek viszont – Jan Lipavský külügyminiszter kezdeményezésére – a világon elsőként szankcióval sújtották Kirillt, aki be sem léphet Csehországba, és üzleti tevékenységet sem végezhet ott. Lipavský arra hivatkozott, hogy orosz ortodoxia sokkal inkább állami, mintsem vallási szerepet tölt be. „Ez nem egyház, és vezetői nem papok, hanem a Kreml elnyomó apparátusának részei” – mondta Lipavský. Csehország példáját aztán mások is követték, Kanada, Nagy-Britannia, Litvánia és Észtország is szankciókat vezetett be Kirill ellen.

Amikor a csehek felléptek Kirill ellen, a vagyonát is befagyasztották, de az az intézkedés csak a magántulajdonát érintette. A Karlovy Vary-i templom azonban nem tartozott ezek közé, az a cseh egyházmegye tulajdona volt egészen addig, amíg most a sajtóhírek szerint a magyar egyházmegyéhez nem került.

Az persze kérdés, mennyire valós az oroszok félelme a vagyonbefagyasztással kapcsolatban. A cseh média szerint a prágai kormány valóban fontolóra vette az oroszbarát egyház vagyonának befagyasztását, a szankciók végrehajtásáért felelős pénzügyi elemző hivatal vizsgálódott is, de végül nem avatkozott közbe. A hivatal nyilvánosan nem indokolta meg a döntését.

Nemcsak a magyarországi vagyonáthelyezés miatt érdekes Karlovy Vary, hanem azért is, mert jelenleg ott tevékenykedik a korábbi budapesti és magyarországi metropolita, Hilarion, polgári nevén Grigorij Alfejev.

Hilarion 2009 óta vezette az orosz ortodox egyház külkapcsolati osztályát, a szervezet amolyan külügyminisztereként Kirill jobbkezének számított. Éppen ezért őt is tekintették Kirill lehetséges utódjának. Már tartott az orosz–ukrán háború, amikor 2022 júniusában Budapestre helyezték. A hírszerzési témákra specializálódott Intelligence Online már akkor arról írt, hogy Hilariont azért küldték éppen Magyarországra, mert itt védelmet élvez az európai szankciókkal szemben, és nyugodtan intézheti ingatlan- és pénzügyeit.

Noha nyugati titkosszolgálati szakértők szerint az orosz titkosszolgálat embere, Hilariont Orbán Viktor és Semjén Zsolt szívesen látta itt, olyannyira, hogy még magyar állampolgárságot, sőt magyar útlevelet is kapott. Az útlevelét 2022 szeptemberében állították ki, tehát csupán három (!) hónappal azután, hogy Magyarországra érkezett. Hogy miért kapott útlevelet és állampolgárságot, azt nem indokolta meg a kormány. Budapesti tartózkodása alatt többször találkozott Semjénnel, egy alkalommal pedig Orbánnal is tárgyalt.

Hilarion tavaly július elején azzal került be a hírekbe, hogy a 22 éves, orosz–japán családból származó Suzuki George azt állította, a budapesti metropolita szexuálisan zaklatta őt. Hilarion eleinte betegsége miatt jött „ellenőrizni” a fiatalembert, majd amikor visszatértek Magyarországra, esténként látogatni kezdte, rendszeresen együtt aludtak. Suzuki ugyanakkor azt állítja, „közvetlen szexuális aktusra” nem került sor. A botrányba mindenesetre belebukott: tavaly decemberben Moszkvában úgy döntöttek, mennie kell Budapestről. Egy kis pihentetés után az oroszok Csehországba küldték.

„A tény, hogy Hilariont egy kis pihentetés után ismét a schengeni övezeten belüli országba helyezik vissza – amelyik ráadásul nincsen messze Budapesttől –, ahelyett, hogy például Moszkvában maradna, azt sejteti, hogy olyan speciális feladata van itt, amelyet nem tudnak helyette másra bízni. Nyilvánvalóan nem pusztán egyházi feladatról van szó, ahogyan az orosz ortodox egyház nem is pusztán csak egyház, hanem mindenekelőtt az orosz államhatalom organikus része és eszköze. Nyilvánvaló ez az egyház orosz stratégiai nukleáris erőkhöz fűződő kapcsolatából vagy abból, hogy közismerten szoros kapcsolatban működik együtt az orosz hírszerzéssel” – mondta a Telexnek egy korábbi interjújában Buda Péter egykori nemzetbiztonsági főtiszt.

Karlovy Varyba azután ment Hilarion, hogy Nyikolaj Liscsenyukot – aki addig az orosz egyház csehországi képviselője volt – a cseh kormány nemzetbiztonsági indokra hivatkozva kiutasította.

A kémfészek

Liscsenyuk 2006 és 2022 között a Karlovy Vary-i templom képviselőjeként szolgált, azt megelőzően pedig 2001 és 2006 között a csehországi orosz nagykövetség Szent György templomában teljesített szolgálatot. A cseh hatóságok tájékoztatása szerint tartózkodási engedélyét egy titkosított nemzetbiztonsági információ alapján vonták vissza. A Denikn.cz hírportál szerint azzal vádolták, hogy „az orosz állami hatóságok támogatásával befolyási hálózatot hozott létre, amely fenyegetheti az állambiztonságot.” Liscsenyuk atya tagadta, hogy együttműködött volna az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálattal (FSZB).

A cseh belbiztonsági szolgálat vezetője, Michal Koudelka a kiutasítás indokaként mindössze annyit árult el, hogy Liscsenyuk olyan tevékenységeket végzett, amelyek összeegyeztethetetlenek az ország biztonságával. Ez arra utal, hogy a cseh titkosszolgálat szerint Liscsenyuk titkosszolgálati tevékenységet végezhetett. Hivatalosan egyébként azzal vádolták, hogy az orosz hatóságok támogatásával szeparatista törekvéseket népszerűsített az EU-ban. Ám hogy ez pontosan mit jelent, azt nem részletezték.

A cseh belügyminiszter biztonsági szakértője, Jan Padourek ennél egyértelműbben fogalmazott, amikor azt mondta: a Karlovy Vary-i templomot titkosszolgálati tevékenységek leplezésére használják. „Az Orosz Ortodox Egyház és az orosz titkosszolgálatok együttműködése a szovjet időktől kezdve folyamatos és bizonyított” – mondta Padourek, és ugyanezt mondta a Telexnek Buda Péter egykori nemzetbiztonsági főtiszt is, aki régóta nyomon követi az orosz ortodox egyház és az orosz titkosszolgálat kapcsolatát.

A cseh sajtó arra hívta fel a figyelmet, hogy a plébánia épülete Karlovy Varyban kellően eldugott ahhoz, hogy ne nagyon lehessen látni, kik látogatják. Cseh biztonsági források szerint olyan orosz hírszerzők is megfordultak a plébánián, akikről azt feltételezik, hogy más EU-tagállamokban szeparatistákat támogatnak, például a katalánokat.

Liscsenyuk ügyvédje, Michal Pacovský ugyanakkor tagadta, hogy a plébániát orosz hírszerzők látogatták volna, szerinte csak olyan emberek találkoztak ott, akik külföldi rendszámú autókkal érkeztek. De ez szerinte nem jelenthetett biztonsági kockázatot Csehországnak. Liscsenyuk aktívan részt vett a templom felújításában, ezért díszpolgári címet is kapott a várostól – amit januárban visszavontak.

Liscsenyuk jogi úton próbált elégtételt venni. A bíróságon támadta meg a tartózkodási engedélyének visszavonását, de a pereket elvesztette, még az Alkotmánybíróság sem neki adott igazat.

Egy moszkvai szervezet, amelynek magyar leágazása is van

A Telex kutatása szerint Liscsenyuk szorosan együttműködik egy olyan moszkvai központú, de közvetve az orosz titkosszolgálat irányítása alatt álló vallási szervezettel, amelynek vezetője a Putyinnal baráti kapcsolatot ápoló egykori KGB-s kollégája, Szergej Sztyepasin. Sztyepasin a kilencvenes években az FSZB-t is irányította, de volt belügyminiszter, sőt még kormányfő is.

Az orosz sajtóban rendszeresen háborúpárti és ukránellenes nyilatkozatokat adó Sztyepasin most annak a moszkvai székhelyű Birodalmi Ortodox Palesztin Társaságnak (IPPO) a vezetője, amelyiknek magyarországi csápja is van, sőt, tagjai között tudja a KDNP alelnökét, a francia–örmény származású Azbej Tristan államtitkárt és Hévíz volt fideszes polgármesterét, Papp Gábort is. A nyugati titkosszolgálatok az IPPO-t ma is az orosz hírszerzés egyik fedőszervezeteként tartják nyilván.

Miután a csehek kiutasították, Liscsenyuk a Moszkvai Patriarchátus Egyházi Külső Kapcsolatok Osztályára került, Sztyepasin pedig kitüntette. A kitüntetési ceremóniáról készült orosz beszámolóból derül ki, hogy Liscsenyuk már a kitüntetése előtt aktívan részt vett az IPPO nemzetközi tevékenységében, szoros együttműködésben dolgozott Szergej Sztyepasinnal, valamint Jelena Agapova alelnökkel, és „kiemelkedő szerepet vállalt” az Orosz Ortodox Egyház csehországi föld- és vagyonügyeiben is. Egyébként az IPPO oldalán találtuk meg azt a bejegyzést is, ami tanúsítja, hogy Sztyepasin 2018-ban a Karlovy Vary-i templomban találkozott Liscsenyukkal.