Vitalij Klicsko olyan területi engedményről beszélt, amilyenről ilyen magas szinten Ukrajnában még senki

„Az egyik lehetőség […] egyes területek feladása. Ez nem lenne igazságos, de a béke érdekében, akár időleges béke érdekében, ez megoldás lehet egy időre” – mondta a BBC-nek Vitalij Klicsko. A Kijevet 11 éve polgármesterként vezető egykori világbajnok bokszoló szavai jelzik, hogy Ukrajna kénytelen lehet minden lehetőséget számításba venni az Oroszország által indított háború negyedik évében, különösen azután, hogy Donald Trump a Fehér Házba visszatérve elsősorban Ukrajnára gyakorol nyomást az orosz vezetéssel való megegyezés érdekében, de azért hozzátette, hogy szerinte az orosz megszállást sosem fogadná el Ukrajna lakossága.

Klicsko ugyan nem tagja a kormánynak, de ismertsége és elismertsége okán egy ilyen érzékeny nyilatkozatnak jelentősége van, bár a polgármester hangsúlyozta, hogy a kérdésről nem egyeztetett az ukrán elnökkel. Ez azonban némiképp meglepő volna, elvégre Klicsko így is a legmagasabb szinten lévő politikus eddig azok közül, akik a területi kérdést mégis tárgyalási alapnak tekintik Oroszországgal szemben, amely Ukrajna területének nagyjából ötödét tartja megszállás alatt.

Oroszország folyamatosan növeli a támadások erejét Ukrajnával szemben, Kijevet csütörtökön érte súlyos rakétatámadás, amely legalább 12 embert megölt, több mint hatvanat megsebesített.

Volodimir Zelenszkij elnök a héten épp arról beszélt, hogy Ukrajna nem tárgyal területei feladásáról – épp ezért marad el a jövő szerdára Londonba tervezett találkozó is, miután az ukrán vezetés szerint elfogadhatatlan az a felvetés, hogy az ország mondjon le a Krím félszigetről.

Egyébként Vlagyimir Putyin orosz elnök már korábban reagált az amerikai sajtóban felmerült washingtoni kezdeményezésre, jelezve, hogy Oroszország más részeket is sajátjának tekint elvégre alkotmányában rögzítette, hogy Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon megyéket is sajátjának tekinti – bár két utóbbi megyét nem is sikerült teljes egészében elfoglalnia.

Az Egyesült Államok elnöki székébe januárban visszajutott Trump több alkalommal gyakorolt gesztust Oroszország felé az elmúlt két hónapban, közvetlen tárgyalásokat kezdeményezett Moszkvával, kihagyva Ukrajnát és az EU-t is, ideiglenesen felfüggesztette Ukrajna katonai támogatását, és egyre nyíltabban vetette fel, hogy Ukrajnának területeket kellene feladnia Oroszország javára. Eközben Moszkva lényegében semmit nem adott fel törekvéseiből Ukrajnával szemben. Eközben Ukrajna egy ilyen megállapodás esetére elméletben sem kapott az Egyesült Államoktól ígéretet külső biztonsági garanciákra, amelyek megakadályoznák, hogy Oroszország később folytassa háborúját az ország ellen. A kijevi vezetés elsősorban a NATO-tagságot tekintené ilyen garanciának, ám egyértelmű meghívást nem kapott a katonai szövetségbe.

Klicsko szavaira nem sokkal később reagált az ukrán elnök tanácsadója. Szerhij Lescsenko szerint a kormány álláspontja egyértelmű: előbb teljes tűzszünetet kell biztosítani – amit Ukrajna elfogadott, Oroszország viszont visszautasított –, a megbeszéléseknek erről kell zajlaniuk. „Ukrajna demokrácia és a politikusok megtehetik a maguk nyilatkozatait” – idézte Lescsenkót a BBC –, „de fontos, hogy ezt az ukrán alkotmánnyal összhangban tegyék.”