Oroszország öt éven belül képessé válhat megtámadni a NATO-t a szervezet főtitkára szerint

Igazságosabbá kell tenni a NATO közös biztonságát célzó erőfeszítéseket, mivel az Egyesült Államokra túl hosszú ideje túl nagy teher hárul – mondta hétfőn Londonban a NATO főtitkára. Mark Rutte a londoni Királyi Külügyi Intézetben elmondott beszédében kijelentette: az észak-atlanti szövetség védelmi miniszterei ennek érdekében a múlt héten ambiciózus új védelmi kiadási célkitűzésekről állapodtak meg. Ennek pontos részletei titkosak, de az elmondható, hogy

400 százalékkal kell növelni a légvédelmi kapacitások fejlesztését szolgáló ráfordításokat.

Oroszország már megmutatta, hogy miként tudja terrorizálni Ukrajnát a levegőből, ezért a NATO-nak is erősítenie kell légvédelmi pajzsát – fogalmazott a főtitkár. Oroszország kínai technológia felhasználásával építi újjá fegyveres erőit, és gyorsabban állít elő több fegyvert, mint ahogy azt a nyugati szövetség korábban gondolta. Hangsúlyozta, hogy lőszerekből az orosz hadiipar három hónap alatt gyárt annyit, mint az összes NATO-tagállam egy év alatt, emellett csak az idén várhatóan

• 1500 harckocsit,
• háromezer egyéb páncélozott járművet és
• kétszáz Iszkander típusú ballisztikus rakétát állít elő.

Mindezek alapján Oroszország öt éven belül képessé válhat katonai erő bevetésére a NATO ellen – mondta a NATO-főtitkár.

Mark Rutte szerint az új generációs orosz rakéták a hangsebesség sokszorosával repülnek, és néhány perc alatt elérhetik az európai fővárosokat. Kijelentette, hogy Kína is „nyaktörő ütemben” korszerűsíti fegyverzetét, és a kínai haditengerészet máris a legnagyobb a világon. Kína mindemellett nukleáris arzenálját is bővíti, és célkitűzése az, hogy hadrendbe állított nukleáris robbanófejeinek száma 2030-ra meghaladja az ezret – mondta a NATO-főtitkár.

Mark Rutte szerint ebben a környezetben a NATO csak akkor válhat erősebbé, ha a jelenleginél sokkal többet fordít saját védelmére. Az idén összes NATO-tagállam védelmi kiadása eléri a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott eredeti minimumot, de ezt célt a szövetség még 2014-ben jelölte ki.

Rutte szerint azonban most már konkrét tervek vannak a jövőre nézve, és az ő várakozása az, hogy a közelgő hágai NATO-csúcsértekezleten a tagországok vezetői megállapodásra jutnak az 5 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási szint eléréséről. A NATO-főtitkár szerint létfontosságú, hogy az összes tagország kivegye a részét a közös védelemből, mivel Amerikára túl hosszú ideje túl sok hárul ebből a teherből.

A szövetség fegyveres erőinek több ezer új harckocsira és páncélozott járműre, több millió tüzérségi lövedékre van szükségük, emellett meg kell kétszerezniük a háttérkapacitásokat is, köztük a logisztikai, utánpótlási, szállítási és egészségügyi infrastruktúrát. Rutte szerint hadihajókra és harci repülőgépekre is többet kell költeni. Ennek jegyében az Egyesült Államok szövetségesei egyedül F–35-ös katonai repülőgépekből legalább hétszázat vásárolnak a következő időszakban.

A NATO főtitkára szerint egyértelmű, hogy a szövetség hadiiparának termelése jelenleg nem elégséges, és ezért van szükség a védelmi kiadások növelésére, a termelés felfuttatására. Mindezt költséghatékony innovációval kell elérni. Ennek példái közé tartoznak azok a 400 dollárba kerülő drónok, amelyek az ukrán hadszíntéren kétmillió dolláros orosz harckocsikat semmisítenek meg – fogalmazott hétfői londoni beszédében Mark Rutte.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a NATO teljes mértékben támogatja Donald Trump amerikai elnök erőfeszítéseit az ukrajnai vérontás megállítására, mivel az ukrán nép tartós és igazságos békét érdemel.

A beszéd utáni sajtóértekezleten – arra kérdésre, hogy a hágai csúcsértekezletről kiadandó közleményben is szerepel-e majd az a kitétel, hogy Ukrajna visszafordíthatatlanul úton van a NATO-csatlakozás felé, jóllehet ezt az Egyesült Államok ellenzi – Mark Rutte úgy fogalmazott: várakozása szerint a kommüniké „igen összefogott és tömör lesz”, és nincs szükség arra, hogy minden korábbi állásfoglalás minden egyes mondatát megismételje.

Ukrajna NATO-csatlakozási folyamatának visszafordíthatatlansága jelenleg is érvényes stratégiai koncepció, és várhatóan a csúcstalálkozó után is érvényben marad, így „lényegtelen”, hogy ez benne lesz-e a NATO-csúcs közleményében – tette hozzá a főtitkár.