„Nem emlékszem semmi ennyire extrémre” – a Los Angeles-i zavargások csak a jéghegy csúcsa

Bár még Donald Trump szavazói közül is sokan azt gondolták, hogy elnökként majd csak az erőszakos bűncselekményeket elkövető illegális bevándorlókat fogja deportálni, hivatalba lépése óta nyilvánvalóvá vált, hogy ennél sokkal szigorúbb a kormányzat bevándorlásügyi fellépése.

A Fehér Ház leállította a menekültek befogadását, a törvényes eljárások figyelmen kívül hagyásával deportált állítólagos venezuelai bandatagokat El Salvadorba, megszüntette kubai, haiti, venezuelai és nicaraguai állampolgárok átmeneti védelmét, és megtiltotta a születési jogon járó állampolgárságot.

Közben az idegenrendészetre (ICE) ráparancsoltak, hogy szerte az országban erőteljesebben lépjenek fel az illegális bevándorlók ellen, napi kvótát szabva meg az elfogásokra. Ehhez munkahelyeken is elkezdtek razziázni, és egyre fenyegetőbb módszerekkel kezdtek el őrizetbe venni minden olyan embert, aki illegálisan tartózkodik az Egyesült Államokban.

Kemény módszereik egyre nagyobb ellenérzést váltottak ki, ami végül odáig vezetett, hogy június elején az ICE ellen tüntetők rendőrökkel csaptak össze Los Angelesben. Erre Donald Trump a Nemzeti Gárdát is bevetette és a kaliforniai vezetők tiltakozása ellenére tengerészgyalogosokat is a városba vezényelt.

Emellett az elmúlt hónapokban érvényes vízummal, vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező embereket kezdtek el őrizetbe venni, és bűnözőkhöz hasonlóan tartottak fogva hetekig több európai turistát is olyan szabálysértések miatt, amiket korábban figyelmen kívül hagytak volna. A nagy figyelmet kapott fellépés miatt nyugati országok egymás után adtak ki figyelmeztetéseket az Egyesült Államokba utazó állampolgáraiknak.

Bár az Egyesült Államokba továbbra is több millióan utaztak be gond nélkül az elmúlt hónapokban, Trump politikája, valamint a határellenőrzéseken vegzált turistákról szóló történetek elterjedése a külföldi turisták elmaradását okozta. Az egész világon vannak, akik félnek attól, hogy őrizetbe veszik őket a határon, és ez sokakat elgondolkodtat, hogy inkább valami más úti célt kéne választani – mondta a CNN-nek június elején egy ausztrál turista New Yorkban. Az majd nyáron dől el, végső soron mekkora változás lesz.

Június 4-én újabb mérföldkőhöz érkezett Trump bevándorlás elleni fellépése, amikor az első elnöksége alatt bevezetett egyik korlátozás szellemét felmelegítve 12 ország állampolgárainak megtiltotta a beutazást az Egyesült Államokba, további 7 ország állampolgáraival szemben pedig részleges beutazási tilalmat vezetett be.

A lépést nemzetbiztonsági okokkal indokolta az amerikai kormányzat, Trump pedig többek között a Coloradóban elkövetett Molotov-koktélos támadást hozta fel példának arra, miért van szükség az új beutazási tilalomra. A támadást egyébként egy egyiptomi férfi követte el, aki vízumának lejárta után is az országban maradt, Egyiptom viszont nincsen a beutazási tiltással sújtott országok között.

A Los Angeles-i zavargásokról, azok kiváltó okairól és a kormányzati fellépésről itt írtunk bővebben. Most a beutazási tilalom, korlátozások és a vízummal rendelkezőket, turistákat ért erőteljesebb fellépés hatását mutatjuk be részletesen.

Beutazási tilalom 2.0

Donald Trump kampányának egyik ígérete volt az első elnöksége alatt a muszlimok kitiltása (Muslim ban) néven ismertté vált döntés újbóli bevezetése. 2017-ben Trump teljes káoszt okozott a repülőtereken, amikor megtiltotta a beutazást több muszlim többségű országból. A jogszabályt a bíróságok elkaszálták, majd egy második verzióját is, végül egy harmadikat az amerikai legfelsőbb bíróság törvényesnek talált. Trump beutazási tilalmát aztán utódja, Joe Biden egyik első döntésével megszüntette.

Trump a Fehér Házba visszatérve már az első elnöki napján utasította kormányát egy újabb beutazási tilalom kidolgozására, és az erről szóló kiáltványát (proklamáció) írta alá június 4-én. A döntés értelmében Afganisztán, Csád, Egyenlítői-Guinea, Eritrea, Haiti, Irán, a Kongói Köztársaság, Líbia, Mianmar, Szomália, Szudán és Jemen állampolgárainak néhány kivételtől eltekintve teljesen megtiltotta a belépést az Egyesült Államokba. A részleges tilalom Burundi, Kuba, Laosz, Sierra Leone, Togo, Türkmenisztán és Venezuela állampolgáraira vonatkozik.

Az amerikai sajtónak nyilatkozó jogi szakértők szerint az új tilalmat várhatóan törvényesnek találják majd a bíróságok. „Úgy tűnik, megtanultak pár leckét az első Trump-kormányzat idején indított perekből” – mondta a New York Timesnak Stephen Vladeck, a Georgetown Egyetem jogászprofesszora. Azonban kérdéses, hogy a tiltás alkalmazása mennyire lesz alkotmányos, tette hozzá.

A legfelsőbb bíróságot 2018-ban azzal győzte meg a Trump-kormányzat, hogy megfelelő nemzetbiztonsági indokokat találtak a tiltásra. Szerintük ugyanis az érintett országok nem adnak át megfelelő információkat a beutazni akaró állampolgáraikról. Most azzal érvel a kormányzat, hogy a megnevezett országok egy részéből érkező emberek biztonsági ellenőrzése elégtelen, másik részüknél pedig túl sok állampolgáruk marad az országban a vízumuk lejárta után.

A Wall Street Journal szerint a bevándorlók érdekeit védő ügyvédeknek nehezebb dolguk lesz a bíróságokon, ha hatályon kívül akarják helyeztetni a tiltást, de megemlítették, hogy egyelőre nem teljesen tiszta, hogy miért pont ezeket az országokat nevezte meg a kormányzat, miközben a kritériumok több másik, a listán nem szereplő országra is érvényesek.

A szegénységben élő bevándorlók érdekeit védő National Immigration Law Center alelnöke, Rahala Wala a Washington Postnak megerősítette, hogy az új tiltás erősebb alapokon áll, mint a 8 évvel ezelőtti első. Viszont felhívta rá a figyelmet, hogy a nemzetbiztonsági okokat megfelelően bizonyítania is kell a kormányzatnak, és egyelőre nem látni, hogy ezt meg is tudják-e tenni.

Szokatlan szigor

Közben egyre több olyan embert vettek őrizetbe és akartak deportálni, akik érvényes vízummal, vagy állandó tartózkodási engedéllyel, zöldkártyával rendelkeztek. Olyan okokra hivatkozva, amik korábban elképzelhetetlenek lettek volna.

Egy Oroszországból elmenekült harvardi kutatót például azért vettek őrizetbe, mert Franciaországból visszatérve nem jelezte a repülőtéren, hogy orvosi kutatásra használt békaembrió-minták vannak nála. Ez korábban legfeljebb pénzbírságot ért volna, de most deportálni akarták miatta. Egy állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező dán férfit, aki több mint tíz éve él az Egyesült Államokban amerikai feleségével és négy közös gyerekükkel, pedig azért küldtek volna el, mert 2015-ben – amikor első gyerekük halva született – elfelejtettek benyújtani egy formanyomtatványt.

Egy szintén állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező német állampolgárt pedig március közepén vettek őrizetbe, amikor Európából visszatért az Egyesült Államokba. Fabian Schmidt erőszakos kihallgatáson esett át, meztelenre vetkőztetve hideg zuhany alá rakták, és megpróbálták rávenni, hogy önként mondjon le zöldkártyájáról. Végül majdnem két hónapon át tartották fogva egy börtönben, elmondása szerint „terroristákkal, embercsempészekkel, egy nyolcéves kislányt megerőszakoló férfival, és valakivel, aki három embert ölt meg”, miközben azt sem mondták meg neki, hogy pontosan miért van ott.

Benjamin Osorio bevándorlásügyi ügyvéd az NPR közszolgálati adónak azt mondta, hogy karrierje alatt még soha nem találkozott olyan ügyekkel, mint az elmúlt hónapokban. Szerint a hatóságoknak most az a céljuk, hogy annyi embert deportáljanak, amennyit csak lehet.

Agyműtétből lábadozó amerikai lányt és rákos beteg négyévest is deportáltak

A deportálásoknak még amerikai állampolgárok is áldozatául eshetnek. Mint egy 10 éves, agydaganat eltávolító műtétjéből lábadozó lány, akit az országban illegálisan tartózkodó szüleivel – akiknek folyamatban volt az ideiglenes letelepedési engedélyük megszerzése – és testvéreivel együtt vettek őrizetbe, amikor Houstonba igyekeztek a lány orvosaihoz egy fontos vizsgálatra. A hatóságok elől eddig sem bujkáló családot 24 órára őrizetbe vették, és ahelyett, hogy a lányt kórházba vagy egészségügyi központba vitték volna kivizsgálásra, testvéreivel együtt egy koszos, meleg, zsúfolt és folyamatosan kivilágított cellába rakták, miután intim testrészeiket is megmotozták.

Majd a családot betették egy furgonba és átvitték Mexikóba, ahol kirakták őket egy olyan kartellterületre, ahol rendszeresen el szoktak rabolni amerikai állampolgárokat. A család fellebbezett a döntés ellen, és amerikai politikusok segítségével küzd azért, hogy a 11. születésnapját Mexikóban ünneplő lány kezelését az Egyesült Államokban folytathassák.

Ráadásul az NBC News cikke szerint legalább öt olyan esetről tudni, amikor amerikai állampolgársággal rendelkező gyerekeket vittek el az országból a hatóságok. Köztük volt egy négyéves, 4-es stádiumú rákban szenvedő fiú, akit édesanyjával és testvérével együtt repítettek el Hondurasba. A családot kevesebb mint 24 órával az után deportálták, hogy az országba illegálisan érkezett, de a vele szemben indított bevándorlásügyi eljárás lezárásáig engedéllyel tartózkodó nőt őrizetbe vették. A kezelés alatt álló gyereket a gyógyszerei nélkül küldték Hondurasba, és azt sem tették lehetővé, hogy kapcsolatba lépjenek egy ügyvéddel.

Hazatoloncolt magyar fiatal ügye is bekerült a hírekbe

Áprilisban egy 26 éves magyar fiatal tapasztalhatta meg személyesen, hogy Trump hivatalba lépése óta milyen nagy lett a szigor. A férfit a detroiti repülőtéren alaposabb vizsgálatra állították elő, közben az őt kihallgató határőr egy fordítóprogram segítségével elkezdte átnézni a mobilján a webelőzményeit, az üzeneteit és a fotóit. Az eljárás végén közölték vele, hogy úgy vélik, dolgozni ment az országba, ezért nem engedik be, majd rabfotót készítettek róla, valamint DNS-mintát és ujjlenyomatot is vettek tőle. Utána pedig átfoglalták a visszaútra szóló jegyét egy öt óra múlva induló járatra, és visszaküldték Magyarországra.

Ő még szerencsésnek is mondhatja magát. Több, hasonlóan járt európai turistát ugyanis ahelyett, hogy gyorsan felraktak volna egy hazájukba induló repülőre, őrizetbe vettek, és heteket töltöttek el az amerikai idegenrendészet börtöneiben, azt sem tudva, hogy mikor szabadulhatnak.

„Ne gyere ide. Főleg akkor ne gyere, ha turistavízumod van. És különösen ne a mexikói határon. Ártatlan németeket tartanak fogva és vetnek börtönbe”

– ezt üzente a németeknek március elején a Las Vegasban élő Lennon Tyler, miután jegyesét, a 25 éves Lucas Sielaff német vízvezeték-szerelőt őrizetbe vették az amerikai–mexikói határon. Azzal vádolták, hogy nemcsak turistaként érkezne, hanem le akar telepedni az országban, mert egy kérdést félreértve a barátnője címét adta meg tartózkodási helyéül, és nem Németországot. Végül 16 napot töltött az ICE egyik börtönében, mire engedélyezték hazautazását Németországba.

Egy másik német állampolgár, a 29 éves Jessica Brösche közben 46 napot töltött az ICE fogságában. A tetoválóművészt azért vették őrizetbe, mert nála volt a tetoválókészüléke, és erre hivatkozva azzal vádolták, hogy dolgozni akar az Egyesült Államokban. Barátnője heteken át még csak azt sem tudta, hogy hol tartják fogva.

Ugyanazon a mexikói határátkelőhelyen, ahol Sielaff és Brösche fogságba került, egy kanadai üzletasszonyt is őrizetbe vettek, aki a munkavízumát akarta ott kiváltani, de elutasították. A 35 éves Jasmine Mooney legnagyobb meglepetésére ekkor nem visszaküldték Mexikóba, hanem őrizetbe vették, és az ICE két börtönét is megjárta, mire 12 nappal később végre engedélyezték, hogy hazautazhasson Kanadába.

Még soha nem látott semmit, ami ennyire embertelen volt, jellemezte a körülményeket Mooney, míg Brösche szerint olyan volt fogva tartása, mint egy horrorfilm. Mindannyian azt mondták, hogy lábbilincsben, a kezüket a testükhöz szorítva szállították őket a börtönként jellemzett központokba, amik túlzsúfoltak voltak, és a takaróktól kezdve a ruhákon át a törülközőkig mindenből hiány volt, az étel pedig minősíthetetlenül rossz volt.

Egy, az ausztrál sajtóban legendásként jellemzett küzdősportoló, az ausztrál MMA csapat vezetőedzője szintén rácsok mögött találta magát Honoluluban, amikor be akart utazni szemináriumokat tartani az Egyesült Államokban. Renato Suboticot 24 órára fogdába zárták, ahol erőszakos bűnözőkkel kellett megverekednie a takaróért és lepedőért. Másnap deportálták az országból, elmondása szerint mindössze azért, mert valami részlet hiányzott a vízumából, de pontos magyarázatot ő sem kapott.

Nem emlékszem semmi ennyire extrémre

Az amerikai sajtónak nyilatkozó bevándorlásügyi szakértők és ügyvédek példátlanként jellemezték ezeket az eseteket. Szerintük ennyire extrém eljárást korábban egyáltalán nem alkalmazott a határőrség és az idegenrendészet. Ezek, a nemzetközi sajtóban nagy figyelmet kapott esetek pedig csak a jéghegy csúcsát jelentik.

Brösche ügye miatt a 10 News televíziónak nyilatkozó Tammy Lin bevándorlásügyi ügyvéd azt mondta, hogy Trump hivatalba lépése óta több olyan embernek is megtiltják a belépést, akiket korábban nem tartóztattak fel. A detroiti repülőtéren megállított magyar férfi azt mondta, hogy amikor a határőr pakolta a bőröndjét, megkérdezte tőle, hogy Trump óta van-e ez a szigor, mire igen volt a válasz.

Pedro Rios, egy bevándorlókat segítő alapítvány igazgatója az AP-nek azt mondta, hogy 22 éve dolgozik a mexikói határon, de még soha nem találkozott olyannal, hogy nyugat-európai és kanadai utazókat így bezárnának. Szerinte azoknak az indokoknak, amikre hivatkozva őrizetbe vették az említett embereket, „nincsen semmi értelmük”, és főleg „nem igazolják az iszonyatos bánásmódot és körülményeket”.

„Nem emlékszem semmi ennyire extrémre” – mondta a Wall Street Journalnek Gil Kerlikowske, az amerikai határőrség egykori vezetője. A lapnak nyilatkozó ügyvédek ezt azzal magyarázták, hogy Trump miatt nagy nyomás nehezedik a bevándorlásügyi hatóságokra, hogy minél több szabálysértőt találjanak.

Nyugati országok egymás után adtak ki figyelmeztetéseket

Az amerikai hatóságok fellépése miatt Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Ausztrália, Kanada és Új-Zéland is módosította az Egyesült Államokba utazó állampolgárainak adott tanácsait, felhívva a figyelmet arra, hogy az amerikai hatóságok sokkal szigorúbban tartatják be a szabályokat, és utazás előtt erősen ajánlott ellenőrizni a legújabb intézkedéseket. Azt is jelezték, hogy letartóztatás és őrizetbe vétel is várhat a beutazókra.

Bevándorlásügyi jogászok közben azt tanácsolták az Egyesült Államokba utazóknak, hogy lássák el erős védelemmel a mobiljaikat, vagy érkezzenek eldobható telefonnal, mert a határőrök ellenőrizhetik az eszközeiket. Végignézhetik üzenetváltásaikat, emailjeiket vagy a közösségi oldalaikat olyan kijelentések után kutatva, amik alapján megtagadhatják nekik a belépést. Erre eddig is megvolt a lehetőségük, de alig használták, Trump hivatalba lépése óta azonban megszokott gyakorlattá vált.

A beutazók ugyan megtehetik, hogy nem adják meg jelszavukat a határőröknek, de ezzel azt kockáztatják, hogy megtiltják nekik a belépést. Egy ausztrál jogvédő szervezet szerint annyit mindenki megtehet, hogy ő maga írja be a jelszavát. Egy bevándorlásügyi ausztrál jogász pedig az ABC ausztrál televíziónak azt mondta, hogy ő csak eldobható, ideiglenes mobillal utazik be az Egyesült Államokba, és ezt tanácsolta másoknak is:

„Nem mintha titkolni akarnál valamint, de szeretnéd, ha egy határőr hozzáférne gyakorlatilag az egész életedhez?”

Mindezek ellenére arról nincsenek hivatalos adatok, hogy valóban növekedett-e Trump hivatalba lépése óta azoknak a turistáknak a száma, akiket a határőrök nem engedtek be az országba. A Guardiannek nyilatkozó szakértők megosztottak voltak a kérdésben. Voltak, akik szerint valóban sokkal erőteljesebb lett a határőrök fellépése, mások szerint csak nagyobb sajtófigyelmet kapnak az ilyen ügyek, és ezért terjedt el, hogy jobban kell félni az amerikai határokon, mint eddig.

Veszélyben a turizmus?

Az európai turistákkal szembeni akciók után több amerikai lap is arról számolt be, hogy a külföldi, különösen az európai és kanadai turisták meggondolják, hogy az Egyesült Államokba utazzanak-e, és vannak, akik lemondják tervezett útjaikat. A kanadaiakat emellett Trump azon kijelentései is feldühítették, amikor Kanada beolvasztásáról beszélt, az európaiak egy részét pedig az amerikai kormányzat egyre nyilvánvalóbb ellenséges hozzáállása Európához riasztotta el.

A Tourism Economics kutatócég eredetileg arra számított, hogy 2025-ben kilenc százalékkal fog nőni az Egyesült Államokba érkező külföldi turisták aránya, ehhez képest a szervezet elnöke április végén már azt mondta a Guardiannek, hogy 12 százalékos csökkenésre számítanak. Azért nem ennyire egyértelmű a kép.

A Washington Post által idézett kormányzati adatok szerint februárban 2,4 százalékkal csökkent a külföldről beutazók száma az Egyesült Államokba, márciusban pedig közel tíz százalékkal kevesebb külföldi érkezett az amerikai repülőterekre az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Márciusban összességében 11,6 százalékos csökkenést mértek a külföldi látogatók számában, és 17,2 százalékkal kevesebben érkeztek Nyugat-Európából.

Áprilisban azonban már kicsit változott a kép, és 8 százalékkal többen utaztak be az országba az amerikai turisztikai hivatal adatai szerint, mint egy évvel korábban. A New York Times vizsgálata hasonló eredményre jutott, bár megjegyezték, hogy a nyári repülőjegy-foglalások több európai országban is jelentősen visszaestek, amit légitársaságok vezérigazgatói is elismertek. New York turisztikai hivatala arra számít, hogy kétmillióval kevesebb turista fog érkezni a nagyvárosba, mint 2024-ben.

A legnagyobb visszaesés a kanadai látogatók számában van. A CBC kanadai televízió beszámolója szerint februárban félmillióval csökkent az autóforgalom a kanadai–amerikai határon, de ez még csak a kezdet volt. Kanadai utazási irodák áprilisra már 70-90 százalékos csökkenésről számoltak be, és volt olyan is, amelyik az összes amerikai útját kénytelen volt törölni az érdeklődés hiánya miatt.

Májusra a kanadai statisztikai hivatal adatai szerint 38,1 százalékkal csökkent az Egyesült Államokból Kanadába autóval visszatérő utazók száma, és 24,2 százalékkal a repülővel visszatérő kanadaiak száma.

Az Utazási és Turisztikai Világtanács (WTTC) május közepén kiadott előrejelzése szerint az Egyesült Államok 12,5 milliárd dollárral kevesebb bevételre számíthat ezen a területen a tavalyihoz képest. Úgy vélik, ez lesz az egyetlen ország az általuk vizsgált 184 közül, ahol csökkenni fog az idegenforgalmi bevétel. Csak a kanadaiak elmaradása hatmilliárd dollár (kb. 2092 milliárd forint) veszteséget jelenthet az amerikai gazdaságnak.